Az emlőrák világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a betegséggel kapcsolatos tényekkel és tévhitekkel. Számos félreértés kering a betegség körül, amelyek gyakran felesleges félelmeket, vagy éppen veszélyes nyugalmat kelthetnek.
Az emlőrák a mell rosszindulatú megbetegedése, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus. Az emlőrák szövettani eredete és stádiuma szerint, valamint mérete és kiterjedése alapján is eltérő lehet.
Az emlőrákról való tájékozottság, a rendszeres szűrések és az egészséges életmód mind hozzájárulnak a betegség korai felismeréséhez és megelőzéséhez. A tévhitek eloszlatása különösen fontos, hiszen azok nemcsak felesleges aggodalmakhoz vezethetnek, hanem meggátolhatják a szükséges orvosi vizsgálatok időben történő elvégzését is.
Az emlőrákról bővebben itt olvashat.
Az emlőszűrésről bővebben itt olvashat.
Az emlőrák diagnózisa NEM halálos ítélet
Az emlőrák korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható betegség. Amennyiben a daganat lokalizált (azaz nem tört be a nyirokrendszerbe és nem képzett áttétet), a teljes gyógyulás akár műtéttel is elérhető. Előrehaladottabb esetben műtétre és kemoterápiára és/vagy sugárkezelésre is szükség lehet. Áttétes emlőrák esetén is számos gyógyszeres terápia elérhető, melyeket a kezelőorvos személyre szabottan, a daganat pontos típusának megfelelően választ ki.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
Az emlőrák NEM csak nőket érint
Bár az emlőrák döntő többségben nőket érint, ritkán férfiaknál is előfordulhat (az esetek körülbelül 1%-ában). Ráadásul a férfiak esetében a betegség gyakran agresszívebb lefolyású, és rendszerint későbbi stádiumban diagnosztizálják, ami rontja a gyógyulás esélyeit. Korábban ez a betegség a férfiaknál a 60-70-es korosztályban fordult elő, de ma már egyre gyakoribb a 40 évesek között is. A férfiaknál is a mellszövetben megjelenő csomók figyelmeztethetnek a betegségre, ezért számukra is fontos a rendszeres önvizsgálat és az orvosi konzultáció.
Az emlőrák sok esetben NEM mutat családi halmozódást
Bár a családi kórtörténet növelheti az emlőrák kialakulásának kockázatát, az esetek jelentős részében (kb. 90%-ban) nincs közvetlen kapcsolat a genetikai háttérrel. Az emlődaganatos megbetegedések nagy része sporadikusan, azaz nem öröklött génmutációk alapján alakul ki. A BRCA1 és BRCA2 gének mutációi valóban növelhetik a kockázatot, de ezek ritkán fordulnak elő a népességben. Feltehetően ennél sokkal nagyobb szerepet játszanak az életmódbeli és környezeti tényezők. Emiatt a rendszeres szűrés és önvizsgálat mindenkinek ajánlott, függetlenül attól, hogy a családban előfordult-e korábban emlőrák.
Lásd bővebben: Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben
A rendszeres mammográfia elengedhetetlen a korai diagnózishoz
Az önvizsgálat fontos része a korai felismerésnek, de nem helyettesíti a rendszeres mammográfiás szűrést. A mammográfia olyan elváltozásokat is képes kimutatni, amelyek még nem tapinthatók. Rendszeres elvégzése különösen fontos azoknál a nőknél, akiknél magasabb a kockázat, például életkoruk vagy családi előzményük (esetleg ismert genetikai mutációjuk) miatt. Bár néhányan kellemetlennek találják a vizsgálatot, a korszerű digitális készülékek ma már minimálisra csökkentik a kellemetlenségeket, és az eljárás biztonságos a sugárzás szempontjából is.
A mellrák NEM csak idősebb korban jelentkezik
Bár az emlőrákos esetek nagy része az idősebb, 50 év feletti nőknél fordul elő, fiatalabb korban is kialakulhat a betegség. Az esetek körülbelül 5-10%-a fiatalkorban jelentkezik, különösen, ha genetikai hajlam is fennáll. A rendszeres önvizsgálat és az időszakos szűrés ezért a fiatalabb nőknek is ajánlott. Genetikai hajlam vagy egyéb hajlamosító tényező fennállása esetén akár 30 éves kor előtt is ajánlott az ultrahangos emlőszűrés.
A mammográfia NEM okoz emlőrákot
Bár a mammográfia magas energiatartalmú röntgensugarakkal működik, azonban a sugárdózis olyan kicsi egy vizsgálat során, hogy kockázata elenyésző. Az esetleges korai diagnosztika előnyei pedig jóval magasabbak, mint az a minimális kockázat, amely a vizsgálattal jár.
A mell mérete NEM függ össze a mellrák kockázatával
A mell méretének és a daganat kialakulásának kockázata között nincs összefüggés. Amennyiben elhízás miatt nagyobb a mell mérete, abban az esetben az elhízás okozta hormonváltozások emelhetik az emlőrák kockázatát.
A mell szövetének típusával azonban összefügg az emlőrák diagnosztizálásának szenzitivitása. A denzebb (sűrűbb) emlőszövetű nők esetében a mammográfiás vizsgálatok kihívást jelenthetnek, mivel az emlő szövetei sűrűbbek, kevesebb zsírszövetet tartalmaznak, így a röntgenképen a tumorok és a sűrű szövetek is hasonló, fehér árnyalatban jelennek meg. Ez megnehezíti a daganatok felismerését, mert a tumor kevésbé kontrasztosan látható. Emiatt a denzebb mellek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a daganatot később fedezik fel. Az ilyen típusú emlőszövettel rendelkező nőknek gyakran ajánlanak kiegészítő vizsgálatokat, például ultrahangot vagy MRI-t a pontosabb diagnózis érdekében.
A mellet ért ütés NEM okoz emlőrákot
A mellet ért ütés okozhat olyan szöveti változásokat, amelyek a mammográfiás vizsgálaton látszódnak, azonban rosszindulatú daganatot nem okoz.
A melltartó viselése NEM okoz mellrákot
Időről időre terjed az a tévhit, hogy a (főleg szorosan viselt) melltartó a nyirokáramlás akadályozása miatt méreganyagok felhalmozódásához vezet és így emeli a mellrák kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem nyert tudományos megerősítést.
A mobiltelefonok és izzadásgátlók NEM okoznak mellrákot
Ezek a tévhitek az interneten és a közbeszédben terjednek, de semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a mobiltelefonok sugárzása vagy az alumíniumtartalmú izzadásgátlók használata növelné az emlőrák kockázatát.
Egyesek szerint az izzadásgátlók blokkolják a méreganyagok távozását, ám ez nem igaz; a méreganyagok a nyirokrendszeren és más természetes folyamatokon keresztül távoznak a szervezetből.
A mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás alacsony energiatartalmú (szemben pl. a röntgen magas energiatartalmú sugárzásával), és ez idáig nem nyert megerősítést az emlőrák és a telefonhasználat közötti összefüggés.
Az emlődaganat NEM mindig jár tapintható csomóval
Az emlőrák nem mindig jár tapintható csomóval. Az esetek mintegy 10%-ában más tünetek utalnak csupán a betegségre: például bőrelváltozások, befelé forduló mellbimbó, vagy a mell méretének és formájának megváltozása. Éppen ezért fontos, hogy a nők az önvizsgálat során ne csak a tapintható csomókat keressék, hanem figyeljenek más, szokatlan változásokra is.
Elterjedt nézet az is, hogy a tapintható csomók közül nem mindegyik miatt érdemes aggódni. Ezek szerint amennyiben a csomó fájdalmas, vagy könnyen mozgatható a bőr alatt, az feltehetően nem emlődaganat. Ez az esetek nagy részében valóban így van, azonban ilyenkor is érdemes szakemberrel megvizsgáltatni az elváltozást.
A terhesség csökkenti a mellrák kockázatát
Kutatások szerint a 30 éves kor előtt szülő nőknél alacsonyabb a mellrák kialakulásának kockázata. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a peteérések száma kapcsolatban áll a kockázattal, és a terhesség csökkenti a peteérések számát, ami védő hatású lehet.
A cukorfogyasztás NEM okoz mellrákot
Bár elterjedt nézet, hogy a cukor „táplálja” a daganatokat, ez nem jelenti azt, hogy a cukorfogyasztás önmagában daganatot okozna. Az viszont tény, hogy a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz vezethet, ami növeli a mellrák kialakulásának kockázatát, mivel a túlsúly olyan típusú hormonális változásokat okoz, amelyek szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában.
A mellrák általában NEM okoz fájdalmat
A mellben jelentkező fájdalom általában nem daganatra utal, hanem gyakran hormonális változások, rossz méretű melltartó vagy egyéb okok állnak mögötte. Az emlőrák a korai stádiumban azonban gyakran fájdalommentes, ezért nem szabad kizárni a betegség lehetőségét csak azért, mert nem tapasztalunk fájdalmat.
A szilikon implantátumok NEM növelik az emlőrák kialakulásának kockázatát
A szilikon implantátumokkal rendelkező nők esetén ugyanakkora az emlődaganat kockázata, mint minden más nőnél. A hagyományos mammográfiás eljárás azonban nem mindig mutat jól értékelhető képet implantátum esetén, így további röntgenfelvételekre lehet szükség a mellszövet teljes körű vizsgálatához, ami a sugárzás mennyiségének növekedésével jár.
A fogamzásgátló tabletták NEM okoznak mellrákot
Az 1990-es években bizonyos tanulmányok szerint a fogamzásgátló tablettákat szedő nők körében kismértékben emelkedett az emlőrák előfordulási gyakorisága. Azóta azonban a tabletták hormontartalma nagymértékben csökkent, ami a hozzájuk köthető rizikót is jelentősen csökkentette.
Az emlődaganatról és a szűrésről további hasznos információt az alábbi weboldalon talál. Amennyiben kérdése van, hívja a nap 24 órájában ingyenesen elérhető 1812-es telefonszámot, vagy írjon az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre.
