A rehabilitáció három szakaszra – orvosi, foglalkozási, szociális rehabilitáció – osztható. A foglalkozási rehabilitáció célja az orvosi rehabilitációt követően a megváltozott munkaképességű álláskereső egészségi állapotának és szakképzettségének megfelelő munkalehetőség biztosítása. A szociális rehabilitáció minden olyan, a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyt és környezetét érintő intézkedést jelent, amelyek lehetővé teszik a közösségi, társadalmi életbe történő mind teljesebb visszailleszkedést és azt, hogy az egyén független életet éljen.
Az orvosi rehabilitáció gyógyító tevékenységhez kapcsolódik, és egészségügyi intézményekben zajlik. Célját a megbetegedés, baleset természete, súlyossága szabja meg. Az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció azonban nem határolható el élesen egymástól. Megváltozott munkaképességű, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A szociális szolgáltatások biztosításával támogatja az egyén és közvetlen környezetének, családjának megerősödését, a család funkciók helyreállítását. Célja az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, anyagi biztonságának megőrzése, a megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása, illetve a kapcsolati háló megőrzése, bővítése, a családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.
A szociális rehabilitáció támogató intézkedései:
- az anyagi függetlenség biztosítása (anyagi támogatás és szociális gondozás),
- rehabilitációs segédeszközök biztosítása,
- az akadálymentes otthon kialakításának lehetősége,
- építkezési, közlekedési akadályok elhárítása,
- közlekedési lehetőségek biztosítása,
- a szociális gondozás különböző szintjei (alapszolgáltatások; házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás),
- szakosított ellátások: bentlakásos intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon,
- a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása (pl. kulturális, sport- és üdülési lehetőségek biztosítása),
- érdekvédelmi szervezetek működtetése.
A rehabilitációban szerepet vállaló szociális alapszolgáltatások
A házi segítségnyújtás során az egyébként önellátásra képes fogyatékkal élőknek saját lakókörnyezetükben, önálló életvitel mellett nyújtanak segítséget (ápolás, gondozás, higiéniai stb. problémákban). A támogató szolgáltatás a lakókörnyezetben való ellátást, a szolgáltatások elérésének segítését, az önálló életvitel megőrzését, lakáson belüli speciális segítségnyújtást jelent.
Nappali ellátásról akkor beszélünk, ha a 3. életévét betöltött, önkiszolgálásra részben vagy egyáltalán nem képes felügyeletre szoruló akadályozott személy, illetve autista személy napközbeni gondozása, foglalkoztatása olyan ellátási formában történik, amely nem a nevelésére szolgáló közoktatás körébe tartozik (pl. értelmi károsodottak napközi otthona). A nappali ellátásban lehetőség van rehabilitációs foglalkoztató terápiára, játékra, a szabadidő eltöltésére, munkatevékenységre is.
Szakosított ellátások az alábbiak.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: akadályozott személyek otthonába az vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására csak intézményes keretek között van lehetőség.
Rehabilitációs intézmény: a bentlakók önálló életvezetési képességének helyreállítását szolgálja. Akadályozott személyek rehabilitációs intézménye azoknak az akadályozott személyeknek, valamint mozgás-, illetve látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, átképzése, rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A rehabilitációs intézmény előkészíti az akadályozott személy lakóhelyi környezetébe való visszatérését, megszervezi az utógondozást.
Lakóotthon: akadályozott személyek lakóotthonában olyan személy helyezhető el, aki családban él, és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható, és rehabilitációja a családjában nem oldható meg.
A szociális rehabilitáció kapcsán nyújtható anyagi támogatások:
- rehabilitációs járadék,
- rokkantsági nyugdíj,
- rokkantsági járadék,
- fogyatékossági támogatás,
- rendszeres szociális segély,
- magasabb összegű családi pótlék,
- súlyos mozgáskorlátozottak közlekedését segítő kedvezmények stb.
Bővebb tájékoztatás a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján érhető el: https://szgyf.gov.hu
Vonatkozó jogszabályok:
- A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. tv. 2–4. §-a, 6–10. §-a, 14–20/E. §-a,
- A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
- A 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről
- A veszélyhelyzet idejére vonatkozó jogszabályok: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és az 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet
