A fehérvérsejtek (leukociták) a vér változatos alakú és méretű alkotórészei, amelyek a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben képződnek. Az egészséges felnőttek vére átlagosan körülbelül 7000 fehérvérsejtet tartalmaz mikroliterenként. Legfontosabb feladatuk az immunrendszer részeként a szervezet kórokozók elleni védelme, amiben a különböző típusú fehérvérsejtek más-más szerepet töltenek be.
Valamennyi vérsejt, így a fehérvérsejtek is a vörös csontvelőben található őssejtekből (haematopoetic stem cell, HSC) származnak. Az őssejtek önreprodukálódó omnipotens sejtek, de elkülönülésre is képesek, azaz különböző sejtek – pl. például fehérvérsejtek – is képződhetnek belőlük.
A fehérvérsejtek át tudnak hatolni a hajszálerek falán, ezért csaknem az egész szervezetben jelen vannak, így eljutnak többek között a nyirokerekbe is, majd onnan a nyirokcsomókba, amelyek az immunválaszt kiváltó molekulák (antigének) felismerésének és az immunrendszer aktiválódásának helyszínei.
A fehérvérsejtek magot tartalmazó sejtek. Két fő csoportjuk a szemcsés fehérvérsejtek (granulociták) és a szemcse nélküli fehérvérsejtek (agranulociták), mely elnevezések a mikrószkópikus megjelenésükre utalnak. Ez utóbbiak két további sejttípusra, a limfocitákra és a monocitákra oszlanak.
Granulociták
A granulociták különböző festődésű szemcséket (granulumokat) tartalmaznak. A granulumokban olyan enzimek és anyagcseretermékek találhatók, amelyek képesek elpusztítani vagy semlegesíteni a baktériumokat, vírusokat és gombákat. A granulociták három fő típusát különböztetjük meg: a neutrofil, az eozinofil és a bazofil granulocitákat.
Neutrofil granulociták: a fehérvérsejtek 60-70 százalékát kitevő sejtek, amelyek a gyulladásos reakciók során képesek az érfalon átlépve a szövetekbe jutni.
Eozinofil granulociták: a fehérvérsejtek 2-5 százalékát adják, de számuk megnövekszik, ha allergiás vagy paraziták okozta megbetegedés áll fenn. Elpusztítják a parazitákat és a daganatsejteket, és részt vesznek a szervezet allergiás válaszreakcióiban.
Bazofil granulociták: a fehérvérsejtek 0,5-1 százalékát teszik ki. Szintén az allergiás válaszok kialakításában vesznek részt.
Agranulociták
Olyan fehérvérsejtek, amelyeknek a sejtplazmájában nincsenek szemcsék. Ezek közé tartoznak a nyiroksejtek (limfociták), az egymagvú fehérvérsejtek (monociták) és a nagy falósejtek (makrofágok).
Limfociták: A fehérvérsejtek 20-30 százalékát a limfociták teszik ki, amelyek a legkisebb fehérvérsejtek közé tartoznak. Két fő típusuk a sejtek által közvetített (celluláris) immunválaszért felelős T-limfociták és az ellenanyagos (humorális) immunválaszt biztosító B-limfociták.
B-limfociták: speciális fehérjéket, ellenanyagot (antitest) termelnek, amelyek az immunválaszt kiváltó molekulával (antigénnel) kölcsönhatásba tudnak lépni. A felszínükön található ún. immunglobulin-receptorok révén aktiválódnak, majd ellenanyagot termelő sejtekké alakulnak. Részt vesznek az antigének felvételében, feldolgozásában és a T-sejtek számára való bemutatásában is.
Antigénbemutatás az a folyamat, amikor bizonyos immunsejtek megmutatják az immunrendszer más sejtjeinek, hogy pontosan mivel is kell felvenni a harcot. Ennek köszönhetően a szervezetben kezdetben beinduló általános védelmi reakció idővel sokkal fajlagosabb és hatékonyabb lesz.
T-limfociták: részt vesznek a vírusok elleni küzdelemben, valamint képesek felismerni és elpusztítani bizonyos daganatsejteket is.
Monociták: a legnagyobb méretű (15-20 mikrométer átmérőjű) vérsejtek közé tartoznak. Bab alakú maggal rendelkeznek, és az összes fehérvérsejt 3-8 százalékát adják. Az érpályát elhagyva szöveti falósejtekké (makrofág) alakulnak és fontos szerepet játszanak a különböző antigének feldolgozásában és a limfociták felé történő bemutatásában, illetve felfalják az elpusztult és károsodott sejteket (fagocitózis). Feladatuk továbbá bizonyos biológiailag aktív közvetítőanyagok és az immunválaszt szabályozó fehérjék (komplement-faktorok) termelése.
Kapcsolódó tartalmak:
