A bőrdaganat (vagy bőrrák) kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a napfényártalom, vagyis a korábbi leégések összeadódó száma. A bőrdaganatok előfordulása elsősorban 50 éves kor felett jellemző, de más életkorban is előfordulhat. Főként fehér bőrű, világos szemű, szeplős, szőke vagy vörös hajú embereknél alakul ki.
A rosszindulatú bőrdaganatok leggyakoribb fajtái többnyire a napfénynek kitett bőrterületeken alakulnak ki. E betegségek közé tartozik a bazálsejtes karcinóma (basalioma), az elszarusodó laphámrák (spinalioma), a pigmentsejtes rák (melanóma malignum), a Kaposi-szarkóma és a bőr Paget-kórja.
A jóindulatú bőrdaganatok fő jellemzője a kontrollálhatatlan növekedés, ám – a rosszindulatú daganatokkal ellentétben – ezek nem törnek be a környező szövetekbe, és nem pusztítják el azokat. A bőrön megjelenő jóindulatú növedékeknek számos formájuk létezik.
A betegségekre jellemző a családi halmozódás, vezért eszélyeztetettnek számítanak azok a személyek, akiknek a családi kórelőzményében előfordult bőrdaganat.
A bőrdaganatok főbb tünetei
A bazálsejtes karcinóma igen lassan nő, kezdetben mindössze néhány milliméteres, de évek alatt elérheti akár a 10-15 centimétert is. Változatos színű (piros, rózsaszín, gyöngyház vagy barna), általában lapos, lencse formájú. Időnként vérezhet, nedvezhet, majd pörkösödhet, ezért egyszerű sebnek is tűnhet. Az elváltozás általában fájdalommentes, de olykor viszkethet.
A laphámrák vörös, hámló, pörkös, nem gyógyuló sebként kezdődik. Ahogy növekszik, a daganat kissé kiemelkedőbbé, tömötté, szemölcsös felszínűvé válhat, végül kifekélyesedik. A laphámrák csak hámot érintő formája az ún. Bowen-kór. Az érintett bőrterület barnásvörös, hámló vagy pörkös és lapos, olykor pikkelysömörre, ekcémára vagy gombás fertőzésre emlékeztető bőrtünetekkel.
A melanóma malignum az ép, többnyire napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis, általában festékes növedékként kezdődik, vagy már meglévő festékes anyajegyekből indul ki.
A Kaposi-szarkóma általában lilásvörös vagy sötétbarna foltként jelenik meg. A daganat több centiméteres átmérőjű, elszíneződött, lapos vagy enyhén kiemelkedő, vérzésre és kifekélyesedésre hajlamos elváltozás.
A bőr Paget-kórja az emlőmirigy kivezetőcsövének daganatából indul ki, általában az emlőbimbó körül jelentkező vörös, nedvesedő, pörkös bőrkiütés formájában. A lágyékhajlatban és a végbélnyílás körül is jelentkezhet, ebben az esetben valamely környéki verejtékmirigyből indul ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Feltétlenül keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést, ha a bőrén növedék jelenik meg, vagy egy új bőrelváltozás legalább három hónapig stabilan jelen van.
Gyanúsnak tekintendő az anyajegy is, ha aszimmetrikus, szabálytalan körvonalú, mérete meghaladja az öt millimétert, ha megnőtt, változik a színe vagy a vastagsága, illetve ha vérzékennyé válik!
A bőrráknak léteznek olyan alattomos, gyulladásos formái, amelyek öngyógyítással – vény nélkül kapható kenőcsök használatával – látszólag javulnak, ám ennek hatására nem törénik érdemi gyógyulás.
A bőrdaganatok lehetséges szövődményei
A kezeletlen bazálsejtes karcinóma folyamatosan nő, ezért jelentős torzulásokat okozhat, akár a fél arcra is kiterjedhet. Korai eltávolításával megelőzhető a környező szövetek, izmok és csontok károsodása. A basalioma csupán lokálisan invazív, a környező szövetekre terjed, de távoli áttétet nem képez.
A melanóma korán távoli áttéteket okozhat többek között az agyban, a májban, a csontokban és egyéb szervekben.
A Kaposi-szarkóma a bőrről a belső szervekre és a nyirokcsomókra terjedhet, belső vérzést okozva.
A bőrdaganatok diagnosztizálása
A bőrdaganatok kórismézése a kórelőzmény felvételével kezdődik, különös tekintettel a korábbi napégésekre, a beteg családjában előforduló bőrdaganatokra, arzéntartalmú gyógyszerek szedésére, korábbi sugárkezelésre, szarusodással járó bőrelváltozásokra (keratózis) és egyéb bőrbetegségekre, valamint az esetlegesen meglévő belgyógyászati megbetegedésekre.
Ezt követi a bőrelváltozás elhelyezkedésének, méretének, környezethez való viszonyának megtekintése és tapintásos vizsgálata, valamint a nyirokcsomók kitapintása. Bizonytalan diagnózis esetén próbakimetszés (biopszia), majd a kinyert minta szövettani vizsgálata történik.
A regionális nyirokcsomóáttétek igazolása vékonytű-mintavételt követő mikroszkópos vizsgálattal (aspirációs citológia) történik. Csontra való terjedés gyanúja esetén csontröntgen, illetve a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás (csontszcintigráfia, csontscan) vagy CT-vizsgálat elvégzése szükséges. Egyéb áttétek keresése, illetve a pontosabb kép érdkeében MR-vizsgálatra is sor kerülhet.
A bőrdaganatok kezelése
A bazálsejtes karcinóma kezelésének célja a gyógyulás, az élettani működések lehető legnagyobb mértékű kímélése és a jó kozmetikai eredmény. A kezelés legeredményesebb módja a műtét, azonban a betegség korai felismerése esetén nem feltétlenül szükséges a radikális sebészeti beavatkozás. A funkció megőrzése érdekében, illetve amennyiben a beteg elutasítja a műtétet, első vonalbeli választás lehet a sugárkezelés is.
A bazálsejtes karcinóma felszíni altípusában, ha a műtét vagy a sugárkezelés ellenjavallt, fotodinámiás kezelés vagy fagyasztásos eljárás (cryoterápia) alkalmazható. A fotodinámiás eljárás során festékanyagot juttatnak a daganatba, majd meghatározott hullámhosszúságú fénnyel világítják meg az érintett területet. Ennek hatására kémiai reakció lép fel, és a daganatos sejtek elpusztulnak.
Szuperficiális (felszínes) basaliomában, amennyiben a műtét és a besugárzás ellenjavallt, helyi (lokális) kemoterápia (daganatölő anyagot tartalmazó gél vagy krém) alkalmazása szükséges.
A laphámrák kezelése a bazálsejtes karcinómához hasonló módon történik. A laphámrák kiindulópontjának tekinthető szemölcsös rendellenesség (actinicus keratosis) további kezelési lehetősége a folyékony nitrogénnel történő roncsolása, vagy speciális helyi kezelés, amely során daganatölő anyagot tartalmazó krémmel pusztítják el a gyorsan osztódó kóros hámsejteket.
A melanóma ellátásának első lépése a primer tumor sebészi eltávolítása. Klinikailag és ultrahanggal is negatív regionális nyirokcsomók esetén az őrszem (sentinel, azaz a daganathoz legközelebb álló) nyirokcsomó biopsziájának elvégzése szükséges. Az őrszem nyirokcsomó érintettségének tisztázása elengedhetetlen a stádiumbesoroláshoz, valamint a kórjóslat megállapításához.
Az áttétes melanóma gyógyulásának esélyét nagymértékben javíthatják az immunrendszer működését befolyásoló modern kezelések. Az immunellenőrzőpont-gátló kezelés erősíti az immunrendszer daganat elleni védekező mechanizmusát. A Nobel-díjat 2018-ban e folyamat feltárásáért kapta meg az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku.
A Kaposi-szarkóma fagyasztással, röntgenbesugárzással vagy elektrokauterrel kezelhető, de kemoterápia, immun- és célzott daganatos terápia is szóba jöhet.
A Paget-kór kezelése az elváltozás sebészi eltávolítását jelenti.
Mit tehet bőrdaganat esetén?
A bőrdaganat aktív kezelését követően rendszeres orvosi kontrollvizsgálat szükséges a daganat típusától és stádiumától függően, amelyről részletes tájékoztatást a kezelőorvos tud adni.
Fontos! A bőrdaganatok könnyen kiújulhatnak, ezért tartózkodjon a napozástól, használjon fényvédő krémet az arcára és a karjára.
Rendszeresen végezzen önvizsgálatot! Figyelje és tapintsa át a műtéti heget és környékét, kéthetente tapintsa át az érintett területet és a környéki nyirokcsomókat, figyelje a bőrét (régi anyajegyeit, illetve bármely újonnan keletkező bőrelváltozását). Ha változást észlel, mielőbb jelezze kezelőorvosának.
A bőrdaganatok megelőzése
Öröklött hajlam megléte esetén a bőrdaganat nem biztosan előzhető meg, de a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető napfényvédelemmel és a szolárium kerülésével. A bőr „megjegyzi” az elszenvedett sugárterhelést, vagyis összeadódik az embert élete során ért sugárzások mennyisége.
A bőr egyszeri tartalékkal rendelkezik, vagyis véd az UV-sugarak káros hatásai ellen mindaddig, amíg az életre szóló tartalék ki nem ürül. Onnantól kezdve a bőr nem tud védekezni, és a károsodott sejtek nem képesek regenerálódni.
Használjon 50 faktoros fényvédő krémet, ne tartózkodjon 10 és 15 óra között a napfényen, bőrét nyáron is fedje szellős légáteresztő ruházattal.
Célszerű évente részt venni bőrgyógyászati ellenőrzésen, és rendszeresen önvizsgálatot tartani az ún. ABCDE-módszer alapján, amely a következő:
- Aszimmetria: alakbéli változás
- Border: szabálytalan szélek
- Colour: többszínű anyajegy
- Diaméter: 6 milliméternél nagyobb átmérő
- Evolution: vastagságban, kiemelkedésben változó anyajegy
Lásd még: Anyajegyek
Bőrdaganatok különböző életszakaszokban
Gyermekkorban még fejletlen a szervezet védekezőképessége, mivel még nem alakult ki a biokémiai védelem, amely képes korrigálni a károsodott sejteket. Ezért a gyermekeket különös gonddal kell óvni a napfény káros hatásától.
A várandóssággal járó hormonális változások anyajegyek képződését, illetve a már meglévő anyajegyek átalakulását idézhetik elő. Ezért a várandós anyáknak különösen fontos bőrük rendszeres önvizsgálata.
A bőrrák időskorban is hatékonyan kezelhető. Az idős betegek többnyire jól viselik mind a műtétet, mind az egyéb daganatellenes kezeléseket.
