A gyermekkorban jelentkező csípőízületi betegségek mechanizmusa eltér a felnőttkoriaktól. Míg felnőttkorban főleg a kopás és az elhasználódás miatt alakulnak ki a csípőbetegségek, gyermekkorban inkább a fejlődési rendellenességek dominálnak.
A leggyakoribb gyermekkori csípőbetegségek közé tartozik:
- a veleszületett csípőficam és a veleszületett csípőízületi diszplázia (rendellenes fejlődés),
- a Perthes-betegség,
- a combfejelcsúszás (epiphyseolysis capitis femoris),
- az átmeneti csípőízületi gyulladás (transitoricus coxitis).
Veleszületett csípőficam és veleszületett csípőízületi diszplázia
A csípőízület két része a combcsonton található ízületi fej és a medencecsonton a vápa, amelyek egészséges csípő esetén tökéletesen illeszkednek egymásba, és a fej nem képes elhagyni a vápát.
- Veleszületett csípőficam esetén a vápa fejletlensége miatt a fej nem képes a vápában maradni, ezért kificamodik az ízület.
- Veleszületett csípőízületi diszplázia esetén a vápa csupán fejletlen, így a fej a vápában található, azonban az ízület nem stabil, és a legkisebb terhelésre is kimozdítható a fej a vápából, csípőficamot okozva.
A veleszületett csípőficam legjellemzőbb tünetei:
- a láb rotációs mozgatásakor csípőízületi kattanás észlelhető,
- eltérő hosszúságú lábak,
- a két oldalon eltérő bőrredőzet a fartájékon,
- ülés közben a gyermek egy oldalra helyezi a súlypontját,
- a beteg oldali lábra nem helyez súlyt,
- idősebb korban csípőízületi fájdalom.
A veleszületett csípőficam és a veleszületett diszplázia kezelésére fejlesztették ki a Pavlik-kengyelt, amely abdukciós (széttartott) tartásba hozza a lábakat, ezáltal az ízületi fej közel kerül az ízületi vápához, és a helyén marad. Ennek köszönhetően a diszpláziás vápa jó irányba fejlődik, és az elváltozás néhány hét alatt meggyógyul.
A veleszületett csípőízületi diszplázia és a veleszületett csípőficam korai kezelése nagyon fontos, hiszen kificamodott állapotban erőteljes terhelésnek vannak kitéve az ízület alkotói, ezáltal már gyermekkorban csípőtáji fájdalom és ízületi kopás jelentkezhet.
Perthes-betegség
Perthes-betegség esetében a combcsont fejének (ízületi fejnek) a vérellátása sérül, ezáltal nem tud megfelelően elcsontosodni, és puha állományú marad. A puha fej sérülékeny, és könnyen kimozdul a vápából, csípőficamot okozva.
A Perthes-betegség tünetei:
- fájdalom a csípőtájon, a térdekben vagy a lágyékhajlatban,
- vékony alsó végtag, amely az életkor előrehaladtával sem növekszik,
- mozgáskorlátozottság.
- rövidebb láb.
A Perthes-betegség röntgenvizsgálattal, ultrahangvizsgálattal vagy MR-képalkotással diagnosztizálható. A Perthes-betegség kezelésének célja, hogy az ízület ne sérüljön tovább. Szükséges az ízület pihentetése, akár teljes kímélettel is, valamint egyes betegeknél szükség lehet helyreállító műtétre is.
Combfejelcsúszás (epiphyseolysis capitis femoris)
Combfejelcsúszás esetén az ízületi fej növekedési zónája a túlzott erőhatások miatt hátra és befelé elcsúszik. Általában a pubertás idején jellemző a fokozott csontnövekedés miatt, azonban sérülés hatására bármikor előfordulhat.
A combfejelcsúszás legjellemzőbb tünetei:
- enyhe térdfájdalom csípőfájdalom nélkül,
- a végtag kifelé fordul, vagy behajlítás közben kifelé rotálódik (Drehmann-tünet).
A combfejelcsúszás kezelése kizárólag sebészi úton valósulhat meg.
Átmeneti csípőízületi gyulladás (transitoricus coxitis)
Az átmeneti csípőízületi gyulladás fiatalabb gyermekek esetében fordul elő gyakrabban. Egy egyszerű felső légúti fertőzés után néhány nappal erős csípőtáji fájdalommal kezdődik, amely olyan szintű is lehet, hogy a gyermek képtelen lábra állni.
A kivizsgálás során kizárólag a felső légúti fertőzés jelei találhatók meg, csípőízületi betegségre utaló radiológiai eltérés nincs.
Kezelését tekintve a felső légúti betegség korszerű kezelésére van szükség, a csípőpanaszok enyhítésére pedig fájdalomcsillapítás és ágynyugalom ajánlott. A betegség lezajlása után 3 hónappal szükség van egy röntgenfelvételre, mert a betegség szövődményeként Perthes-betegség alakulhat ki.
