A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) diagnosztikai eljárás, amely során endoszkópot, egy rugalmas csövet, ún. kolonoszkópot juttatnak be a végbélnyíláson át a bélbe, így láthatóvá válik a vastagbél nyálkahártyája, belső szerkezete. A bevezetett eszköz optikai fejjel és saját fényforrással rendelkezik. Sokan félnek a beavatkozással járó kellemetlenségektől, habár a kolonoszkópia életet menthet. Az eljárás előtt alkalmazott bódító/altatószerek segítségével a tükrözés fájdalommentessé tehető.
Az eljárás során az orvos egy külső monitoron jól láthatja a bélfal állapotát és annak esetleges kóros elváltozásait. A műszer szövettani mintavételre és polipok eltávolítására is alkalmas. A kolonoszkópiát gasztroenterológus szakorvos végzi. A vizsgálat egyes, az emésztőrendszert érintő tünetek esetén válhat szükségessé, így elvégzését indokolhatja például a megmagyarázhatatlan fogyás hátterének felderítése, a széklet előzetes, ún. rejtettvér-tesztjének pozitív eredménye vagy egyéb bélrendszeri problémák, hasi fájdalom, illetve a székletvér forrásának azonosítása.
Kolonoszkópiát indokló esetek
Az alábbi panaszok esetén háziorvoshoz, indokolt esetben pedig szakorvoshoz kell fordulni, aki a tünetek alapján dönt a vastagbéltükrözés szükségességéről.
Gyakori esetek, amikor szükség lehet tükrözésre:
- véres széklet vagy pozitív székletvérteszt;
- székrekedés és/vagy hasmenés (főleg, ha tartós);
- a székelési szokás egyéb változása;
- emésztési zavarok;
- gyulladásos bélbetegségek gyanúja;
- vashiányos vérszegénység;
- vastagbélszűrés részeként.
A szakorvosi kivizsgálásra történő beutalásról háziorvosa a panaszok, testi tünetek és egyéb vizsgálati eredmények (pl. laborvizsgálat, gyorsteszt) alapján dönt.
A vizsgálat előkészülete
A vizsgálat gyógyszeres és étrendi előkészületet igényel: a kolonoszkópiát megelőző 3-4 napban hashajtót kap a beteg, étrendjének pedig rostszegénynek kell lennie. A vizsgálat előtti napon már csak folyadékot fogyaszthat, szilárd táplálékot nem. A bél teljes kitisztítása érdekében nagy mennyiségű folyadékfogyasztásra van szükség. A vizsgálatot vérvétel (laborvizsgálat) előzi meg. Javasolt a korábban szedett véralvadásgátló szerek felfüggesztése is - ezt mindig egyeztesse kezelőorvosával.
Az előkészület során átmenetileg előfordulhat hányinger, puffadás, hasi feszülés, de ezek általában nem súlyosak. A szédülés és az erős fejfájás a hashajtó mellékhatása, de kiszáradás jele is lehet. Ha a panasz bő folyadékfogyasztás és fejfájás-csillapító hatására sem javul, akkor fel kell venni a kapcsolatot a kezelőorvossal.
A vizsgálat menete
Mivel a vizsgálat kellemetlen lehet, ezért a beavatkozás előtt általában általános érzéstelenítést (altatás/bódítás) alkalmaznak. A vizsgálat alatt a beteg a bal oldalán fekszik, lábait felhúzza. A vizsgálat közben orvosi utasításra szükséges jobb oldalra, illetve hasra fordulni, amiben az asszisztens segít. Az endoszkópot – amely 130-150 cm hosszú, ujjnyi vastagságú – zselével bekenik, és óvatosan a végbélbe vezetik.
Az endoszkóp végén mini videokamera van, amely egy külső monitorra ad képet. Az eszközön a világítást nagy fényerősségű hideg fény biztosítja. Az eszközön keresztül kisebb mennyiségű levegőt fújnak a bélbe, így az kitágul, és jól láthatóvá válik a bélfal. A befújt levegő miatt átmenetileg székelési inger vagy hasi puffadás, görcsök érezhetők.
Az orvos a vizsgálat során szövettani mintát is vehet, ezenkívül eltávolíthatja a bélfal kitüremkedéseit, az ún. polipokat. Az eltávolított polipok helye átmenetileg vérezhet. A vérzés a vizsgálattal, illetve beavatkozással egyidejűleg ellátható.
Kolonoszkópia utáni teendők
Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bódítás alatt – bódító-fájdalomcsillapító injekció beadását követően – zajlik, a vizsgálat után a páciensnek pihennie kell. A távozás csak kísérővel lehetséges, autót közvetlenül a vizsgálat után tilos vezetni. Hazatérés után a táplálkozás a szokásos módon engedélyezett, de a pihenés továbbra is javasolt a vizsgálatot követő 12 órában.
A vizsgálat ritka szövődményei
Képzett szakorvos és jól felszerelt, modern műszerek alkalmazása esetén a vizsgálat biztonságos, nagyon ritkán azonban előfordulhat a vastagbélfal sérülése, lyukadása (perforációja) vagy az eltávolított polipalap vérzése. Az aranyeres panaszok a vizsgálatot követő időszakban fokozódhatnak.
A vizsgálat diagnosztikai értéke messze felülmúlja az esetleges kockázatokat.
Amennyiben a vizsgálatot követő 14 napon belül súlyos hasi fájdalom, tartós hányás, fekete szurokszéklet, láz, hidegrázás tapasztalható, azonnal értesítse a kezelőorvost, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert sürgősségi beavatkozásra lehet szükség!
Bélvizsgálatra használt egyéb módszerek
A vastagbél endoszkópos vizsgálatának egyik alternatívája a CT-kolonoszkópia. A vizsgálat hasonló előkészületet igényel, mint a hagyományos kolonoszkópia, ebben az esetben viszont nem vezetnek fel endoszkópot a vastagbélbe, hanem levegővel töltik fel, és a bélfal vizsgálata CT-vizsgálattal történik. Ennek a módszernek előnye, hogy kisebb kellemetlenséggel jár, mint az endoszkópos vizsgálat, hátránya viszont, hogy ezzel a képalkotó eljárással nem kapunk olyan részletgazdag képet, mint a valós idejű, élőképes kolonoszkópia során.
A CT-kolonoszkópiához hasonló módszer a vastagbélröntgen (irrigoszkópia). Ebben az esetben a végbélen keresztül nem levegőt, hanem kontrasztanyagot juttatnak a vastagbélbe, és röntgensugárral vizsgálják át a belet.
Ezek a módszerek főleg szűrővizsgálatként, illetve daganatok vagy polipok alakulásának utánkövetésére alkalmasak, valamint olyan esetekben, ahol a vastagbél valamilyen okból nem átjárható endoszkópos eszközzel, vagy magas az eszközös vizsgálattal járó szövődmény kockázata (pl. előrehaladott állapotú daganatnál a bélfal perforációja).
Létezik kapszuláris endoszkópia is: ekkor egy nagyobb pirula nagyságú kamerát kell lenyelnie a vizsgált személynek. A kapszula az emésztőcsatornán végighaladva videofelvételt készít, amit a kapszula végbélen történő távozását követően szakorvos értékel ki. Ez a módszer jelenleg csak a vékonybél átvizsgálására alkalmas, de kutatják, hogy a módszert miként lehetne kiterjeszteni a vastagbélre is.
Végbéltükrözéssel a végbélnyílás és a végbél vizsgálható, amelyet proktológiai szakrendelésen végeznek. Láthatóvá válik az aranyér, a polip, a daganat, a fekély, bármilyen sérülés, idegen test – de csak a végbél szakaszán, a vastagbél ezzel a módszerrel nem látható.
