A vastag- és végbélrák (colorectalis carcinoma) a második leggyakoribb halált okozó daganattípus a nyugati országokban és Magyarországon is. Mivel kezdeti szakaszban a betegség nem okoz semmilyen panaszt, a betegek többnyire előrehaladott stádiumban fordulnak orvoshoz. Előfordulhatnak daganatok a vékonybélben is, ezek többsége azonban jóindulatú.
A szájüregtől a végbélnyílásig tartó emésztőrendszer feladata a táplálék felvétele, annak tápanyagokra való lebontása és felszívása a véráramba, valamint az emészthetetlen anyagok kiürítése a szervezetből. A tápcsatorna fontos részét képezi a futballpálya-méretű felülettel rendelkező bélrendszer (tubus alimentarius).
A vékonybélből (intestinum tenue), vakbélből (caecum), vastagbélből (intestinum crassum) és végbélből (rectum) álló bélrendszer nemcsak az emésztés és felszívódás helye, hanem támogatja az immunrendszer működését is. A tápcsatorna leghosszabb, erősen kanyargós traktusa a vékonybél, melynek három fő szakasza a patkóbél (duodenum), az éhbél (jejunum) és a csípőbél (ileum). A vastagbél felszálló vastagbélre (colon ascendens), haránt vastagbélre (colon transversum) és leszálló vastagbélre (colon descendens), valamint a végbélben folytatódó szigmabélre (colon sigmoidenum) tagolódik.
A béldaganatok főbb típusai
A bélcsatornában jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatok is kifejlődhetnek. Míg a vékonybélben keletkező daganatok többnyire jóindulatúak és mindössze 1 százalékuk rosszindulatú, addig a vastagbélrák és a végbélrák előfordulása kifejezetten magas. A bélrendszerben előforduló daganatok az alábbi típusokra oszthatók.
Vékonybél daganatai:
- Jóindulatú: zsírsejtek (lipoma), idegsejtek (neurofibroma), kötőszöveti sejtek (fibroma) és simaizomsejtek (leiomióma) rendellenes működéséből eredeztethető daganatok;
- Rosszindulatú: mirigyhám eredetű adenokarcinóma, karcinoid tumorok, limfóma, gasztrointesztinális sztróma tumorok (GIST) és leiomioszarkóma.
Vastag- és végbél daganatai:
- Jóindulatú: polipok, polipózis;
- Rosszindulatú: a nyálkahártya mirigyhámjából kiinduló adenocarcinoma, mucinosus adenocarcinoma, pecsétgyűrűsejtes és laphámrák, Kaposi szarkóma, leiomioszarkóma.
A vékonybél daganatai
A vékonybélben viszonylag ritkán fordulnak elő rosszindulatú daganatok, mivel ezen a bélszakaszon gyorsan keresztülhalad a béltartalom, így a rákkeltő anyagok csak rövid ideig képesek hatást kifejteni a nyálkahártyára. A vékonybélben zsírsejtekből, idegsejtekből, kötőszöveti sejtekből vagy simaizomsejtekből kialakuló, kisebb jóindulatú daganatok többsége nem okoz panaszt. A Peutz-Jeghers szindróma egy ritka öröklődő betegség, ami jóindulatú polipok megjelenésével jár többek között a vékonybélben, ám később hajlamosíthat bizonyos rosszindulatú daganattípusok kialakulására. A nagyobb méretű tumorokra véres széklet, illetve részleges vagy teljes bélelzáródás (ileus) hívhatja fel a figyelmet. A kisebb növedékek endoszkópos beavatkozással roncsolhatók, a nagyobb tumorok műtéti úton távolíthatók el.
A vékonybél rosszindulatú daganatai főként az idült vékonybélbetegségben (Crohn-betegség, lisztérzékenység), illetve a Peutz-Jeghers-szindrómában szenvedő betegek körében fordulnak elő. Leggyakoribb formájuk a mirigyhám eredetű ún. adenocarcinoma. A nyirokrendszerben felbukkanó, az esetek 10-20 százalékát kitevő ún. limfóma főként a vékonybél középső vagy alsó szakaszán alakul ki, jellegzetes tünete az éjszakai izzadás, láz, fertőzésekre való fokozott hajlam. A vékonybélrák esetek 20-40 százalékát kitevő ún. karcinoid leggyakoribb előfordulási helye a csípőbél. Karcinoid szindrómát (rohamokban jelentkező szédülés, verejtékezés, hőhullám, szapora szívverés, légszomj, bőrpír, görcsös, vizes hasmenés, hasfájás) okozhat. A GIST a kötőszövetekből kiinduló ritka tumor.
A tumor típusától függetlenül a tüneti képet hasi fájdalom vagy diszkomfort, fogyás, gyengeség, fáradékonyság, gyomor-bélrendszeri vérzés, fekete széklet, hányinger, hányás, bizonyos ételekkel szembeni intolerancia, kenőcsös, rothadó szagú széklet és vérszegénység jellemezheti. Előrehaladott stádiumban a bélelzáródás tünetei (heves hasi fájdalom, puffadás, hányás, hasmenés, székrekedés) jelentkeznek. A betegség kórismézése a kórelőzményen, a fizikális vizsgálaton, a laborvizsgálatokon, a szövettani eredményen és képalkotó eljárásokon (röntgenvizsgálat, endoszkópos vizsgálat, CT, PET-CT) alapul. A vékonybéltumorok kuratív kezelési módja a daganat műtéti eltávolítása az adott vékonybélrészlettel együtt. Bizonyos tumorok esetén kemoterápia, sugárterápia , illetve célzott onkológiai terápia is szóba jön.
A vastag- és végbél daganatai
A vastag- és végbéldaganat kórfejlődésének pontos folyamata nem ismert. Fokozott kockázatot jelent az 50 év feletti életkor, valamint a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) megléte. Mindössze az esetek 25 százalékában mutatható ki családi halmozódás. Az ún. Lynch-szindróma (más néven örökletes, nem polipózus vastag- és végbélrák) egy genetikai hiba miatt kialakult állapot, amely növeli a vastagbélrák és számos más daganat kialakulásának esélyét. Az öröklődő familiáris adenomatosus polyposis (FAP) szindróma szintén növeli a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét. A rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanóma malignum) viszonylag gyakran jelentkezik a végbélcsatorna illetve végbélnyílás környékén.
A vastagbél polipja a bélfalról a bélbe lógó szövetnövedék, amely általában jóindulatú. Egyes formái azonban hajlamosak a rosszindulatú elváltozásra, ezért a jelenléte rákmegelőző állapotnak tekintendő (ld. még: Polipok). Ilyen esetben a vastagbél átvizsgálását szolgáló vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) elvégzése indokolt. Ennek során a végbélnyíláson keresztül egy cső alakú, száloptikás műszert – endoszkópot – vezetnek fel a vastagbélbe, amelynek segítségével pontos kép kapható a teljes bélfalról. Ezzel az eljárással igen nagy biztonsággal megtalálhatók a bél falán lévő kóros elváltozások, amelyek rögtön el is távolíthatók. A polip eltávolítása egyben a rák kialakulásának megelőzését is jelenti.
A vastagbélrák tünetei – székletben megjelenő vérzés, székelési szokások megváltozása, hasmenés vagy székrekedés, valamint görcsös hasi fájdalom – általában csak késői stádiumban jelentkeznek. A betegség kivizsgálása a kórelőzmény felvételével kezdődik, majd széklet rejtettvér-vizsgálatra kerül sor, melyet – ha szükséges – eszközös vizsgálat (vastagbéltükrözés) követ. A kórisme alapját a szövettani vizsgálat és a tumormarkerek laborvizsgálata jelenti. A végbéldaganat a végbélben irritációt, idegentest-érzést, állandó székelési ingert okozhat, emellett a székletben friss, piros vér is megjelenhet.
A betegség kivizsgálása során székletvérvizsgálatra, különböző laboratóriumi vizsgálatokra, a végbél fizikális vizsgálatára, végbéltükrözésre (anoszkópia), vastagbéltükrözésre és egyéb képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, CT, MR) kerül sor. A vastag- és végbélrák kezelése során korai stádiumban műtéti úton eltávolítják a daganatot illetve az érintett bélszakaszt (ld. még vastagbél-eltávolítás), majd azt követően kemoterápiát alkalmaznak annak érdekében, hogy elpusztítsák az esetleg leszakadó, és a véráramba, illetve a nyirokkeringésbe bekerülő apró daganatsejteket. Áttétes, nem operálható vastag- és végbéldaganat esetén kemoterápiát és sugárterápiát alkalmaznak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fentebb leírt tüneteket tapasztalja, illetve ha a családi kórelőzményben vastagbéldaganat, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, familiáris polipózis szerepel, vagy Lynch-szindrómában szenved, forduljon háziorvosához, aki vastagbélszűrésre, illetve szükség esetén gasztroenterológiai szakrendelésre irányítja.
Amennyiben hirtelen jelentkező, egyre fokozódó hasi fájdalmat vagy a végbélből nagyobb mennyiségű vérvesztést észlel, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A béldaganatok megelőzése
A béldaganatok megelőzésének legfontosabb eszköze a magas kockázatú csoportba tartozó egyének szűrése (ld. még vastagbélszűrés), amelynek révén jelentősen csökkenthető vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás. Korai stádiumban történő felismeréssel és a kezelés mielőbbi megkezdésével a túlélési esélyek és a gyógyulási lehetőségek is jelentősen javulnak. A családi halmozódás és bizonyos gyulladásos bélbetegségek (ld. feljebb) megléte növeli a betegség előfordulásának kockázatát, ezért ilyen esetekben szorosabb követésre van szükség.
A másik megelőzési lehetőség az egészséges életmód, ami általánosan az összes daganatos betegség prevenciójában szerepet játszik (ld. még Életmód és rákmegelőzés). Ajánlott az egészséges táplálkozás (rendszeres étkezés, rostban, zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend), a stressz kerülése és a mindennapi testmozgás.
