A járványos, kiütéses tífuszt (flekktífusz) a Rickettsiaceae családba tartozó, állatról emberre terjedő Rickettsia prowazekii baktérium okozza. Fontos megkülönböztetni a fertőzést a magyarul hagyományosan tífusznak nevezett hastífusz fertőzéstől, melyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz.
A Rickettsiák családjába tartozó kórokozók ízeltlábú hordozók, ún. vektorok (bolhák, tetvek, atkák) által terjednek. A kiütéses tífuszt okozó Rickettsia prowazekii baktérium rezervoárja az ember. A fertőzött embert megcsípve a ruhatetű vagy a fejtetű viszi át a baktériumot a másik emberre. A következő terjedéskor a tetű a székletével fertőzi meg az embert (bőrön át), ezt követően a tetű elpusztul. A kórokozó a tetű csípését követő vakaródzással (esetleg fertőzött por belélegzésével) kerül az emberi szervezetbe.
A kiütéses tífusz főbb tünetei
A tünetek rendszerint a fertőzést követően 7 nappal jelennek meg általános bágyadtság és rossz közérzet, hőemelkedés formájában, majd hirtelen kezdettel hidegrázás, láz, intenzív fejfájás és elesettség jelentkezik. A láz, amely 39-40 °C-os is lehet, a kezdeti szakaszban el-elmúlik, majd ismételten megjelenve csillapíthatatlanul fennáll a betegség végéig (12-16 napig).
A foltszerű kiütések a hónaljtájon, majd a törzs felső részén alakulnak ki először, innen a végtagok felé terjednek (de az arcon, talpon, tenyéren nem jelentkeznek). Néhány nappal később összefüggő jelleget öltenek, felszínük kiemelkedik és pontszerű bevérzések alakulnak ki rajtuk.
Kialakulhat tüdőérintettség is, súlyos esetben pedig komoly idegrendszeri tünetek (tudatzavar, módosult tudatállapot, aluszékonyság), vagy akár kóma is. Keringési elégtelenség jelentkezhet, amely végső soron – különösen kezeletlen, súlyos esetben – halálhoz vezethet.
Brill–Zinsser-betegség (kiújuló, visszatérő kiütéses tífusz): a kiütéses tífusz lezajlását követően a szervezetben maradt R. prowazekii kórokozók később, akár évtizedek múlva is, reaktiválódhatnak; a tünetek ilyenkor a kiütéses tífusz tüneteihez hasonlóak, de enyhébb lefolyásúak, magas láz és kiütés is ritkábban jelentkezik.
Bozótláz: az Orientia tsutsugamushi kórokozó által okozott, Délkelet-Ázsiában jellemző fertőző megbetegedés. A kórokozó rezervoárjai a patkányok és a rágcsálók, melyek atkái terjesztik a baktériumot. A tünetek jellemzően a fertőzés után 6-18 nappal jelennek meg magas láz, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomóduzzanat formájában. Lépmegnagyobbodás, köhögés, levertség jelentkezhet, a kiütések a törzsön jelennek meg először, majd a végtagok felé terjednek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben felmerül a tetűcsípés gyanúja, valamint ha a fentebb részletezett tüneteket észleli magán, mielőbb forduljon háziorvosához vagy kezelőorvosához!
Orvosának számoljon be arról, ha endémiás területen járt.
A kiütéses tífusz diagnosztizálása
A megbetegedést nehéz diagnosztizálni még a tapasztalt klinikusoknak is. A tüneteken és a helyi epidemiológiai adatokon túl PCR- és immunológiai vizsgálat segíthet a pontos diagnózis felállításában.
A kiütéses tífusz kezelése
Mivel egyes rickettsiosisok gyorsan súlyos állapotot okozhatnak, amint felmerül a fertőzés gyanúja, mielőbbi antibiotikum-kezelés szükséges, még a diagnosztikus vizsgálatok eredményének megérkezése előtt.
A kiütéses tífusz megelőzése
Védőoltás csak a flekktífusz ellen áll rendelkezésre, ezért az endémiás területre utazóknak javasolt a rovarirtók használata, a kullancs-, bolha-, tetű- és atkacsípések lehetőségének minimalizálása és az állatrezervoárok (kutyák, patkányok) kerülése.
A megfelelő védőruházat és a természetben töltött időt követő alapos önvizsgálat segíthet megelőzni, illetve mielőbb felfedezni a rovarcsípéseket.
Az ajánlások különösen fontosak a legyengült immunrendszerű emberek esetében, akiknél nagyobb eséllyel alakulhat ki súlyos megbetegedés.
