A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége, amely azzal jár, hogy a beteg napközben váratlanul, a körülményektől függetlenül elalszik.
A narkolepszia főbb tünetei
A narkolepszia krónikus idegrendszeri betegség, az alvás és az ébrenlét zavara. Lényege, hogy az agy alvást szabályozó területe nem tudja megfelelően szabályozni az alvás és ébrenlét ciklusait. A beteg napközbeni elalvásai néhány másodperctől, percekig, de akár fél óráig is tarthatnak. Ez felborítja a napi tevékenységeket, és akár veszélyes is lehet.
A narkolepsziás betegekre jellemző, hogy alvásuk nem a normál fázisokban történik. Az egészséges ember alvása az NREM szakasszal kezdődik, ahol az agyhullámok lelassulnak. Ez legalább egy órán át tart, majd a REM szakasz következik, ahol ismét felgyorsul az agyműködés, ilyenkor álmodik az ember. A narkolepsziás beteg hirtelen, az NREM fázist kihagyva a REM fázisba kerül, akár éjszakai, akár nappali alvásnál. A betegséggel járó tünetek, mint a hallucinációk, az alvásparalízis hasonlóak azokhoz a változásokhoz, amelyek a REM fázisban normál működésként történnek, de másképp érzékelhetők, hiszen még nem olyan mély az alvás.
A narkolepszia tünetei:
- Extrém napközbeni álmosság.
- Hirtelen napközbeni elalvások, amelyek bármilyen tevékenység közben bekövetkezhetnek. Ébredés után a beteg frissnek érzi magát, de nemsokára újra álmos lesz.
- Alvásparalízis: a beteg elalváskor vagy ébredéskor nem tud mozogni vagy beszélni. Ez általában néhány másodperctől néhány percig tart.
- Változások az alvás REM fázisában: A narkolepsziában szenvedők nagyon gyorsan, akár 15 perc alatt is elérik ezt a fázist, akár a napközbeni elalvás során is.
- Hallucinációk: elalváskor és ébredéskor is bekövetkezhetnek. Ezek valójában inkább álmok, de mivel a beteg – még vagy már – nem teljesen alszik amikor érzékeli ezeket, nincs tudatában hogy álmodik, ezért a hallucinációk különösen élénkek, akár félelmetesek lehetnek számára.
- A narkolepszia mellé gyakran társulnak más alvászavarok is.
- Egyes betegek azt tapasztalják, hogy az éppen végzett tevékenységet álmukban is folytatják (ez lehet az írástól az autóvezetésig bármilyen cselekvés). Amikor felébrednek, nem emlékeznek az alvás idejére, és azt tapasztalják, hogy nem jól végezték az adott tevékenységet.
A narkolepszia típusai
A narkolepsziának két típusa van, egyes és kettes típusú narkolepszia. A kettes típusú narkolepsziára a korábban felsorolt tünetek jellemzők.
Az egyes típus még egy tünettel jár, a kataplexiának nevezett állapottal, ami az izmok hirtelen elgyengülését jelenti. Ez okozhat furcsa, nem intonált beszédet, de akár mozgásképtelenséget is. A kataplexiás epizód nem irányítható, és általában intenzív, főként pozitív érzelmek váltják ki. A gyakorisága változó.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha olyan mértékű napközbeni álmosságot, váratlan elalvásokat tapasztal, amelyek megzavarják a mindennapi tevékenységeit, forduljon háziorvosához, aki beutalhatja a megfelelő szakrendelésre, amennyiben szükségesnek ítéli.
A narkolepszia kiváltó okai
A betegség kiváltó oka nem ismert. Az egyes típusú narkolepsziában szenvedőknél általában az ébrenlétet és a REM alvásfázist szabályozó hipokretin alacsony szintje mutatható ki. Az alacsony szintet autoimmun reakciókkal is összekötötték kutatások.
A betegség örökölhető is, bár a megfigyelések szerint nagyjából 1% az esélye, hogy a beteg szülő továbbadja gyerekének. A narkolepszia a népesség 0,3-0,6%-át érinti.
Narkolepsziát egyes esetekben kiválhatják:
- hormonális változások (pl. a kamaszkorban vagy a változó korban),
- komoly pszichológiai stressz,
- egyes fertőzések, például a sertésinfluenza.
A narkolepszia lehetséges szövődményei
A narkolepsziát sok esetben nem ismerik fel, és mire diagnózisa megtörténik, a környezet negatív hozzáállása miatt komoly szociális és pszichés következményei lehetnek. A narkolepsziásoknál megnő a depresszió, az evészavarok esélye.
A narkolepszia komoly problémákat okozhat a munkában, iskolában, és sokan félre is értik a betegséget. Mivel egyes tünetei intenzív érzelmek hatására aktiválódnak, a magánéletben is nehézségeket okozhat.
Fizikai veszélyekkel is járhat a betegség, különösen, ha a beteg álmában tovább folytatja tevékenységét, például az autóvezetést.
A betegséget az elhízással is összefüggésbe hozták, mivel általában lelassult anyagcsere társul hozzá.
A narkolepszia diagnosztizálása
A betegség diagnózisa a fizikai tünetek vizsgálatával kezdődik. Orvosa alvásspecialista szakorvoshoz küldi tovább.
A diagnózis felállításához a szakorvos alvásnapló vezetését kérheti. Az alvásközpontban megvizsgálják az alvás mintázatát (ez egy ott töltött éjszaka során történik).
A poliszomnográfia az alvás közbeni és a napközbeni elalvásokat vizsgálja fejre tett elektródák segítségével (EEG) .
A narkolepszia kezelése
A narkolepszia nem gyógyítható betegség, de gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal könnyebben elviselhetők a tünetei. A gyógyszeres kezelés állhat stimulánsokból, ami segít napközben ébren maradni, és olyan gyógyszerekből, amelyek az alvás REM fázisát befolyásolják.
Mit tehet otthon?
Egyes gyógyszerek, például allergia vagy megfázás ellen szedhető vény nélküli szerek álmosságot okoznak. Ha narkolepsziában szenved, kerülje ezek szedését.
Próbáljon egészséges alvásciklust tartani, amiben a felkelés-lefekvés ideje nagyjából állandó. Iktasson be a nap során néhány tervezett alvást. Kerülje a nikotin- és alkoholfogyasztást. A lefekvés ideje előtt 4-5 órával végzett testmozgás segít a nappali álmosság kerülésében, és a jobb éjszakai alvásminőségben. Digitális készülékein használjon kékfényszűrőt az esti órákban. Lefekvés előtt egy órával lehetőleg már ne használja kékfényt kibocsájtó eszközeit.
Amennyiben kezelőorvosa úgy dönt, hogy vezetésre nem alkalmas, tartózkodjon a vezetéstől, beleértve a kerékpározást is.
Beszéljen környezetének betegségéről, hogy ők is alkalmazkodhassanak hozzá.
