A szaruhártyafekély (ulcus corneae) súlyos szemészeti kórkép. A szaruhártyán (cornea), a szem átlátszó külső burkán alakul ki a szaruhártya felszíni sérülésének fertőződése miatt.
Enyhébb esetekben csak a felszínesebb rétegeket érintve enyhén homályossá válik a szaruhártya, hegek alakulhatnak ki, amelyek attól függően, hol helyezkednek el, a látást is befolyásolják. Súlyosabb esetekben – vagy kezelés hiányában – a szem egésze károsodhat, és maradandó látásvesztés következhet be.
A szaruhártyafekély főbb tünetei
A szaruhártyán kialakuló fekély leggyakoribb tünetei:
- a szem vörösödése,
- a szemhéjak duzzadtak, ödémásak, nehezen vagy szinte nem is tudja a beteg kinyitni a szemét,
- a kötőhártya is duzzadt, ödémás lehet,
- fényérzékenység,
- idegen test érzése a szemben,
- égő-szúró-viszkető érzés (a szaruhártya-gyulladást kísérő kötőhártya-gyulladás miatt),
- könnyezés,
- váladékozás,
- látászavar (a látásélesség csökkenése),
- enyhe vagy erősebb fájdalom.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha szaruhártyafekélyre utaló tünetei vannak, és a vény nélkül kapható szemcseppek nem enyhítenek a panaszokon pár órán belül, vagy kontaktlencse viselő személy tapasztalja a fenti tüneteket, azonnal forduljon szemész szakorvoshoz.
Az idő előrehaladtával a gyulladásos-fekélyképző folyamatok egyre mélyebbre terjedhetnek a szaruhártyán. A kezelés késlekedésével súlyosabb szövődményekkel és rosszabb gyógyulási esélyekkel kell számolni. Kezelés hiányában pedig a szem egésze károsodhat, és maradandó látásvesztés következhet be.
Szemsérülés esetén is mielőbb forduljon szemészorvoshoz, mert a csekélynek tűnő sérülések is okozhatnak fekélyeket a szaruhártyán.
A szaruhártyafekély kialakulásának okai
A szem átlátszó, külső rétege és első jelentős törőközege a szaruhártya. A szaruhártyát a könny és a külső hámréteg védi a baktériumok, gombák és vírusok ellen. A szaruhártyafekélyek általában a külső hámréteg apró, felületes sérülésével kezdődnek. Ezt okozhatja mikrotrauma, idegen test, kontaktlencse kivételekor és betételekor okozott sérülés. Az így kialakult hámhiányon át kórokozó(k) hatolnak a mélyebb rétegekbe, gyulladást és fekélyt okozva.
A fekélyt többnyire a szaruhártya sérülésének fertőződése okozza, amely lehet:
- bakteriális (Staphylococcus, Pseudomonas),
- vírusos (Herpes simplex, Varicella zoster),
- amőbás (Acanthamoeba),
- gombás eredetű (Candida albicans, Aspergillus fumigatus).
Gyakori okok, amelyek a szaruhártya fekélyének kialakulásához vezethetnek:
- nem sterilizált kontaktlencse viselése, kontaktlencsében való úszás, kontaktlencse csapvízzel való mosása,
- szárazszem-betegség,
- rosszul záródó szemrés (pl. az arcideg bénulásakor),
- gyulladásos rendellenességek,
- idegen test,
- A-vitamin hiánya,
- fehérjehiány,
- mechanikai behatás (kontaktlencse, szempilla).
A szaruhártyafekély lehetséges szövődményei
A szaruhártyafekély minden esetben a szaruhártya gyulladásával jár. Ha a gyulladás csak a szaruhártya felszínesebb rétegeit érinti, és időben elkezdett, megfelelő kezelésben részesült a beteg, akkor teljesen meggyógyulhat, a mélyebb rétegeket érintő gyulladások esetén azonban hegek, homályok alakulhatnak ki, amelyek a látást is befolyásolják.
Kezelés nélkül a gyulladás és a fekély akár a szem belsejét is elérheti, súlyos gyulladást okozva, vagy akár perforálhat (kilyukadhat) a szemgolyó. Ezek a szövődmények minden esetben maradandó károsodást és látásvesztést okoznak.
A szaruhártyafekély diagnosztizálása
A szemész szakorvos réslámpa segítségével vizsgálja meg a szaruhártyát. A fekély ellenőrzésére egy speciális szemfestést (fluoreszcein) is használhat a szemész: egy csepp narancsszínű festéket tesz a szembe, majd a réslámpával kék színű fényt vetít rá. Ennek hatására a szaruhártya károsodása zöld színnel jelenik meg.
A fekélyes területről vett mintavétellel azonosíthatják a fekélyt kiváltó kórokozót (baktérium, gomba, vírus).
A szaruhártyafekély kezelése
Szaruhártyafekély esetén fontos, hogy az érintett minél hamarabb felkeresse a szemészeti szakrendelőt. Ha a beteg kontaktlencsét visel, azt rögtön ki kell venni a szemből tiszta kézzel és a szem dörzsölése nélkül (a fertőzés terjedésének megakadályozására), a fájdalmat hideg borogatással, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval lehet enyhíteni.
A kezelést gyorsan meg kell kezdeni, mert a fekélyek progressziója általában gyors, és a szövődmények veszélye nagy.
A fekély kezelésének módja függ a kiváltó októl, például ha idegen test okozta, akkor a szemész először azt távolítja el.
Ha a hátterében fertőzés áll, akkor antibiotikus, vírus- vagy gombaellenes szemcseppekkel és injekciókkal kezelik. A fekélyek 2-3 hetes kezelés után javulnak, viszont a teljes terápia hosszabb ideig is eltarthat, pl. Acanthamoeba keratitis esetén legalább egy évig kell cseppeket használni és rendszeres szemészeti kontrollra járni. Ennek oka, hogy a kórokozó igen ellenálló, és hónapokkal később is visszatérhet, ha a terápia abbamarad.
A kezelés időtartama alatt általában kerülni kell az alábbiakat:
- kontaktlencse viselése,
- a szemkörnyék sminkelése,
- a szem dörzsölése, a beteg szem után az egészséges szem megérintése;
- fontos emellett a külön törölköző és egyéb tisztálkodási szerek használata.
Nagy kiterjedésű, beolvadó fekélyes folyamatok esetén szaruhártya-átültetés is szóba jöhet az akut, gyulladásos szakasz után, a hegesedési stádiumban.
A szaruhártyafekély megelőzése
A fekély megelőzésének legjobb módja a fertőzések minél korábbi kezelése.
A kontaktlencse számos kórokozó telephelye lehet, ezért a lencsék viselésekor az alábbiakra kell figyelmet fordítani:
- a kontaktlencsék óvatos és rendszeres tisztítása,
- a kontaktlencsék megfelelő, erre a célra alkalmas folyadékban való tárolása (a kontaktlencséket semmiképp sem javasolt csapvízben tisztítani vagy tárolni),
- csak a szükséges ideig való viselése (mindenképp biztonságosabb a napi lencsék használata a havi lencsék helyett),
- éjszakai viselésének mellőzése,
- alapos, szappanos kézmosás a lencsék megérintése előtt,
- rendszeres szemészeti kontroll,
- kontaktlencsében való úszás és fürdőzés kerülése.
Szárazszem-betegségben, vagy ha a szemek nem záródnak teljesen, könnycseppeket helyettesítő szemcseppekkel lehet nedvesen tartani a szemet. Nem megfelelő záródás esetén ún. óraüvegkötést alkalmazhatnak a szem kiszáradásának megelőzésére, ami légmentesen lezárja a szemgolyót.
Minden olyan tevékenység végzésénél, ahol idegen test kerülhet a szembe (pl. elektromos szerszámok használata), javasolt védőszemüveggel óvni a szemet.
