A fiatalkori ízületi gyulladás (juvenilis idiopathiás arthritis, JIA) gyermek- vagy serdülőkorban – 16 éves kor alatt – kialakuló, egyéb okkal nem magyarázható, legalább 6 hete tartó, legalább egy ízület gyulladásával járó megbetegedés.
A kórkép latin elnevezésében az „idiopathiás” kifejezés arra utal, hogy a betegség kiváltó oka nem ismert. 1000-ből 1 gyermek érintett. Különböző típusai az érintett ízületek száma, valamint az egyéb szerveket is érintő gyulladás alapján csoportosíthatók.
A fiatalkori ízületi gyulladás főbb tünetei
A fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedő gyermekek a gyulladás dacára gyakran panaszmentesek. Ha olyan ízületet érint a gyulladás, amelynek mozgáskorlátozottsága célzott vizsgálat hiányában nem feltűnő (pl. könyökízület), és nem jár duzzanattal (pl. gerinc környéki ízületek), a betegség hosszú ideig rejtve maradhat.
Figyelemfelkeltő jel az ízületek duzzanata, fájdalma, átmeneti merevsége (főleg reggeli felkelés, pihenés után). A fájdalom mozgás vagy meleg hatására mérséklődik. A fájdalmasan duzzadt ízületek feletti bőr gyakran kivörösödik. Gyanúra adhat okot, ha a gyermek kevesebbet mozog, kerüli a kedvenc aktivitását, időszakosan sántít.
A betegséget általános tünetek (rossz közérzet, láz, gyengeség, étvágytalanság) kísérhetik. A szem érintettségére a szem kivörösödése és vizenyője, fokozott könnyezés és fényérzékenység utal.
A betegség egyes típusaiban az alábbi tünetek dominálnak:
- Oligoartikuláris forma (oligoarthritis): perzisztens formájában legfeljebb 4 ízület érintett, az ún. extendáló formában pedig 4-nél több ízületre terjedhet a folyamat, gyakori az egyoldali gyulladás a nagyízületekben (például a bokában, a csuklóban vagy a térdben);
- Poliartikuláris (sokízületi) forma (polyarthritis): legalább öt ízület érintett, az ízületi gyulladás szimmetrikusan jelenik meg, eleinte főként a kéz- és a lábfej kisízületeiben, az állkapocs és a nyaki gerinc ízületei is érintettek lehetnek;
- Szisztémás forma (Still-kór): az ízületek gyulladása mellé egyéb szervek (pl. máj, mellhártya, hashártya, nyirokcsomók, szívburok) gyulladása és láz, fáradékonyság társul, valamint vöröslő bőrkiütések is megjelennek;
- Pikkelysömörrel járó forma (arthritis psoriatica): évekkel korábban megjelenhet az aszimmetrikus nagy és kisízületi gyulladás, mint a bőrtünetek (pikkelyes, foltokban történő bőrhámlás a könyök és a térd tájékán), jellemző az egész ujj vagy lábujj megduzzadása (ún. kolbászujj), körömelváltozások (benyomódás);
- Enthesitishez kapcsolt arthritis (enthesopathiás arthritis): alsóvégtagi ízületi gyulladás jellemzi ezt a formát, melyhez az izmot csonthoz rögzítő ín vagy szalag (Achilles-ín, talpi bőnye) gyulladása társul. Tünete a nagyízületi, illetve a talp és sarok környéki fájdalom, gyakran szemtünetek (ld. feljebb) is kísérik. Kialakulhat a medencecsont és keresztcsont közötti ízület és az ágyéki gerinc érintettsége is.
A nem differenciált forma egyik típusba se sorolható be vagy egyszerre 2 típusba is besorolható.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon a házi gyermekorvoshoz, amennyiben gyermekénél több mint egy hétig tartó ízületi fájdalmat, duzzanatot vagy merevséget észlel, vagy a gyermek mozgás közben valamelyik végtagját kíméli, különösen, ha mindehhez láz is társul.
A fiatalkori ízületi gyulladás kiváltó/lehetséges okai
A betegség kiváltó okai máig nem tisztázottak. A betegség kialakulásának hátterében az immunrendszer működésének megváltozása, autoimmun folyamat feltételezhető.
Lásd még: Autoimmun betegségek
Genetikai adottságok, családi halmozódás, környezeti tényezők, korábban lezajlott fertőzések egyaránt közrejátszhatnak, de meggyőző bizonyíték egyik esetben sem áll rendelkezésre.
Mivel a fiatalkori ízületi gyulladás kiváltó oka ismeretlen, a betegség megelőzésére nincs mód.
A fiatalkori ízületi gyulladás szövődményei
A késve kezelt betegség az érintett ízületek maradandó károsodását okozhatja. Az ízületek rendellenes állapotban, kontraktúrában rögzülhetnek. Az ízületek károsodása azok mozgathatóságát is korlátozza, ami az érintett mozgatóizomzat leépüléséhez vezet. Ennek következtében az esetek kis hányadában mozgáskorlátozottság alakulhat ki. A fiatalkori ízületi gyulladás, illetve a szteroid kezelés növekedési zavart okozhat. Csontritkulás alakulhat ki a szteroidkezelés, a késői serdülés, a csökkent fizikai aktivitás következtében.
A gyulladás a szemet is érintheti (uveitis). Szövődményként előfordulhat a szem szivárványhártyája (írisz) és a lencse mozgatásáért felelős sugártest gyulladása (iridocyclitis), szürkehályog, zöldhályog, melyek kezelés hiányában akár a látás elvesztéséhez is vezethetnek. Az amyloidosis ritkán jelenik meg, rossz kórjóslatot jelent.
A fiatalkori ízületi gyulladás diagnosztizálása
A fiatalkori ízületi gyulladás kórisméjének felállítása a kórelőzményen, a fizikális vizsgálaton és a vér laboratóriumi vizsgálatán (antitestek és emelkedett gyulladásos paraméterek kimutatása) alapszik. Az érintett ízületekről és csontokról a röntgen-, MR- és ultrahangvizsgálat nyújt információt. Mivel a betegség szisztémás formája a szívet is érintheti, szükséges a szív EKG- és ultrahangvizsgálatának elvégzése is. A szem lehetséges érintettsége miatt szemészeti vizsgálatra (réslámpás vizsgálat) is sor kerül.
A fiatalkori ízületi gyulladás kezelése
A fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedő gyermekek ellátása gyermekreumatológiai centrumokban történik a társszakmák bevonásával. A kezelés célja a betegség súlyosbodásának megakadályozása és az érintett ízület(ek) maradandó leépülésének kivédése. A betegek háromnegyede tartósan tünetmentes állapotba kerül jelentős ízületi deformitás és funkcióvesztés nélkül.
A betegség kezelésének módját egyénre szabottan választják meg. Tüneti kezelésként a gyermek fájdalomcsillapító gyógyszereket, valamint a gyulladást mérséklő szereket (nem szteroid gyulladáscsökkentők, NSAID) kaphat. Ha a tünetek nem szűnnek meg, rövid ideig tartó kortikoszteroid kezelésre kerülhet sor ízületbe adott injekció vagy szájon át szedhető gyógyszer rövid ideig tartó adása formájában. Azonban a szteroidok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők nem befolyásolják a betegség lefolyását! A betegség előrehaladása betegséglefolyást módosító szerekkel (disease-modifying antirheumatic drugs, DMARDs) mérsékelhető. Bizonyos esetekben biológiai terápia adása vagy autológ csontvelő-transzplantáció válhat szükségessé.
Ritkán, a betegség tartósan aktív formáiban szükség lehet ortopéd-sebészeti beavatkozásra is. Ennek során az érintett ízület belhártyájának eltávolítására (synovectomia), vagy az ízület műtéti úton történő rögzítésére (arhrodesis), vagy ízületi protézis beültetésére kerül sor. Szemészeti szövődmény (uveitis, iridocyclitis, szürkehályog, zöldhályog) esetén szemészeti műtét válhat szükségessé.
A fizioterápia és annak részeként a gyógytorna hatékonyan segíti az ízületek mozgásképességének helyreállítását, az ízületek rugalmasságának és aktivitásának megőrzését, az izmok erősítését, valamint az állóképesség javítását.
Mit tehet fiatalkori ízületi gyulladás esetén?
Az aktív kezelés és a rehabilitáció célja, hogy a fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedő gyermek a napi életvitelhez szükséges összes tevékenységben aktívan részt vehessen, teljes életet élhessen. Az otthon végzett tornagyakorlatok hozzásegítik a gyermeket a szükséges fizikai erő és állóképesség eléréséhez. Biztassa gyermekét minél több mozgásra, lehetőleg olyan mozgásformát választva, amely kevésbé terheli meg az ízületeket (például úszás, kerékpározás). Az iskoláskorú gyermek rendszeresen járjon iskolába.
Tájékoztassa gyermeke osztályfőnökét a gyermek állapotáról, hogy szükség esetén a tanintézmény gondoskodhasson a mozgását megkönnyítő berendezésekről, akadálymentesítésről, vagy egyéb, a tanuláshoz szükséges speciális iskolai eszközökről. A testnevelésórákon való részvétel a gyermek aktuális állapota szerint, az esetlegesen korlátozott mozgásképességhez igazodva lehetséges. Kísérje figyelemmel gyermeke lelkiállapotát, és amennyiben a gyermek nehezen birkózik meg a betegég okozta terhekkel, kérje gyermekpszichológus szakember segítségét.
