A szülésznő vagy szülészorvos által szülés alatt végzett beavatkozások célja a magzat megszületésének segítése, a szülő nő támogatása vagy a szülés közbeni szövődmények megelőzése, illetve ellátása.
Fontos kiemelni, hogy ezek a beavatkozások mindig egyéni mérlegelés alapján történnek, és nem minden szülés esetén válnak szükségessé.
A szülés egyes szakaszai szerint az alábbi beavatkozási formákat különböztetjük meg:
- a tágulási szakasz során végzett beavatkozások,
- a kitolási szakasz során végzett beavatkozások,
- a lepényi (placentáris) szakasz során végzett beavatkozások,
- a lepény megszületése utáni (posztplacentáris) szakasz során végzett beavatkozások.
A tágulási szakasz során végzett beavatkozások
Művi burokrepesztés (amniotómia)
Kedvező méhszájstátusz esetén sokszor segítséget jelent a vajúdás, illetve a szülés dinamikájában, ha megrepesztik a magzatburkot, és leengednek a magzatvízből. Ezt a beavatkozást általában elhúzódó szülés vagy rendszertelen, renyhe méhtevékenység esetén végzik. Hatására a magzati koponya mélyebbre kerül a szülőcsatornában, a méhösszehúzódások rendszereződnek és hatékonyabbá válnak.
Leggyakrabban speciális burokrepesztő tűvel vagy arra alkalmas egyéb eszközzel végzik.
CTG-vizsgálat (kardiotokográfia)
A CTG-készülék érzékeli a magzat pulzusszámának (szívfrekvenciájának) változásait, az esetleges méhtevékenységet, a magzatmozgásokat, majd az eredményt grafikusan jeleníti meg. A készülék papírszalagon rögzíti a magzat szívműködésének jeleit, és az idő függvényében összeveti azt a méh összehúzódásaival. A magzat oxigénhiányos állapotára utal, ha a méh összehúzódásakor – súlyosabb esetben anélkül – a magzati szívfrekvencia átmeneti – vagy súlyosabb esetben tartós – lassulása figyelhető meg. Így a vizsgálat segítségével lényeges információk nyerhetők a magzat méhen belüli állapotáról.
A kitolási szakasz során végzett beavatkozások
Fogóműtét és vákuumextrakció
Amennyiben a szülés kitolási szakasza nem megfelelő ütemben halad, vagy egyéb szövődmény (pl. magzati szívhangeltérés észlelése vagy a magzat elakadása a szülőcsatornában) lép fel, ún. hüvelyi szülésbefejező műtét válhat szükségessé. Fogóműtét vagy vákuumextrakció során a magzati koponyára helyezett fogóval vagy vákuum kialakítására képes koronggal segítik a fej kigördülését és az újszülött világrajövetelét.
Fogóműtét és vákuumextrakció elvégzésének javallatai:
- Életmentő (vitális) javallat: leggyakrabban a magzat méhen belüli fenyegető oxigénhiányos állapota.
- Megelőzés (profilaktikus okok): ismert anyai betegségek, korábban a méhen végzett műtétek, fájásgyengeség, elhúzódó kitolási szakasz.
Gátmetszés (epiziotómia)
Bizonyos esetekben a szülész szakorvos gátmetszést javasolhat a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében. A gátmetszést a kitolási szakasz végén végzik. A beavatkozás során sebészi ollóval végzett vágással szélesítik ki a hüvelynyílást annak érdekében, hogy segítse a magzat fejének kigördülését. A gátmetszés történhet centrális irányban (a végbél felé, függőlegesen) vagy oldalirányban (az anyai comb felé). A vágás elvégzése előtt helyi érzéstelenítő injekció alkalmazásával zsibbasztják el a területet. Miután a magzat megszületett, a gátmetszés sebét és az egyéb sérüléseket összevarrják és ellátják. A gátmetszés elvégzése csökkentheti az esetleges spontán gátsérülések, nehezebben gyógyuló szakadások előfordulását.
Kristeller-féle műfogás
Kitolási szakaszban, a méhösszehúzódás alatt a szülészorvos kívülről nyomást gyakorol a méh felső részére azzal a céllal, hogy elősegítse a magzat fejének kigördülését. Napjainkban már ritkán alkalmazott eljárás.
A lepényi szakasz során végzett beavatkozások
A méhlepény a szülés lezajlása után általában spontán leválik, és kb. 20 percen belül megszületik. Amennyiben a spontán leválás nem történik meg, a köldökzsinór óvatos húzásával és a méh egyidejűleg történő masszírozásával segíthető elő a lepényleválás folyamata. Előfordul, hogy a lepény nem válik le a fentebb leírt műfogásokkal. Ebben az esetben manuális és műszeres lepényleválasztás a megoldás, amelyet műtőben, altatás mellett végeznek.
A lepény megszületése utáni szakasz során végzett beavatkozások
A lepény megszületése utáni szakaszban előfordulhatnak vérzések, amelyek gyógyszeres vagy műtéti megoldást igényelnek. Amennyiben biztosan nem maradt vissza lepényszövet a méhűrben, a vérzés méhösszehúzó gyógyszerek intravénás adásával megszüntethető.
A lepényszövet visszamaradása (kotiledoretenció) esetén a méh műszeres kiürítése jelent megoldást (lásd még: Nőgyógyászati küret). A méhlepény és maradványainak eltávolítására minden esetben azért van szükség, mert a születést követően a méhlepény mint szerv már nem életképes, szövetei elhalnak, ami kedvező környezetet biztosíthat egyes baktériumok felszaporodására. Az eltávolítást a méhen belüli fertőzések megelőzése érdekében végzik el, ha a méhlepény vagy annak részei nem születtek meg spontán a szülést követően.
