A „vertigo” latin kifejezés, amely forgó jellegű szédülést jelent.
A vertigo a szédülés egy sajátos formája, amely az egyensúly-érzékelést is érinti. Ilyenkor az ember úgy érzi, mintha forogna körülötte a világ, a tárgyak mintha elúsznának előtte.
A vertigo jellemző tünetei
A vertigo rohamszerűen jelentkezik, pár perctől akár néhány órán át is tarthat.
Jellemző tünetek vertigo esetén a szédülés mellett:
- fülzúgás,
- hányinger, hányás,
- izzadás,
- szapora pulzus,
- szemtekerezgés (nisztagmus, a szem akaratlan mozgása).
Az idősebbeknél gyakrabban fordul elő, és nemcsak testi, de lelki tünetekkel is járhat: számos esetben számolnak be belső feszültségről, szorongásról vagy akár pánikrohamról az érintettek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a vertigo rendszeresen jelentkezik, vagy az újonnan jelentkező vertigo hátterében belsőfül-fertőzés gyanúja áll fenn (pl. betegségre utaló általános tünetek, mint láz, fejfájás, rossz közérzet mellett jelentkezik), kérjen segítséget háziorvosától, vagy keresse fel a területileg illetékes fül-orr-gégészeti szakrendelést.
Amennyiben a forgó jellegű szédülés mellett végtaggyengeség és/vagy zsibbadás, beszédzavar, kettős látás vagy a látásvesztés tünetei is megjelennek, sürgős orvosi segítségre van szükség: hívja a 112-t és kérjen mentőt! Ezek a stroke tünetei is lehetnek, amelynek időben történő felismerése és kezelése kiemelkedő fontosságú!
A vertigo lehetséges okai
A vertigo kialakulásához általában a belső fül problémái vezetnek. Leggyakrabban a belső fül részeinek (pl. a belső fülhöz tartozó hártyás labirintus) gyulladása esetén alakul ki. A tüneteket a belső fülből kilépő vesztibuláris ideg érintettsége vagy elnyomása (pl. a gyulladt terület megduzzadása) okozhatja, mivel a belső fülben helyezkednek el az egyensúlyérzék fő szervei, a csiga és a félkörös ívjáratok. A gyulladás lehet fertőzéses eredetű is (pl. influenzavírus), de jelentkezhet fejsérülést követően vagy agyi vérkeringési problémák miatt is.
A vertigo előfordulhat Menière-kórban is, ilyenkor gyakran fülzúgás és hallásvesztés is társul hozzá.
Ritkább esetben olyan súlyos állapotok is rejtőzhetnek a vertigo mögött, mint a stroke vagy a központi idegrendszeri tumor.
Jóindulatú helyzeti szédülés (benignus paroxizmális pozicionális vertigo, BPPV)
A jóindulatú, rohamokban fellépő, a fej valamilyen konkrét mozgására jelentkező vertigo a jóindulatú helyzeti szédülés (benignus paroxizmális pozicionális vertigo, röviden BPPV). Kialakulásának oka, hogy az egyik forgó mozgást érzékelő félkörös ívjáratba részecskék – általában kalcium – kerülnek. Az ívjáratban lévő folyadékban úszva, amikor a mozgás megszűnik, a kalciumrészecskék süllyedni kezdenek, amit a félkörös ívjárat sejtjei úgy érzékelnek, mintha továbbra is forgó mozgásban lenne a fej. A kalciumrészecskék által keltett hatás „hamis” információként továbbítódik a központi idegrendszer felé, és tévesen forgásként tudatosul.
Vertigo diagnosztizálása
A vertigo kivizsgálásakor fontos tisztázni a pontos tüneteket, és hogy milyen gyakran jelentkeznek a panaszok, illetve mennyi ideig tartanak egy alkalommal, csatlakozik-e a vertigóhoz hallásvesztés, fülzúgás, füldugulás. Fontos lehet, hogy van-e konkrét kiváltó inger (pl. mozgásirány), van-e járásbizonytalanság, illetve van-e olyan tevékenység, amely határozottan ront vagy javít a tüneteken.
Fül-orr-gégészeti vizsgálatra, illetve képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.
Vertigo kezelése
A vertigo kezelése a kiváltó októl függ. A legtöbb esetben idővel kezelés nélkül megszűnik.
Bakteriális fertőzés esetén antibiotikum-szedésére lehet szükség, vírusfertőzés mellett jelentkező vertigónál csak tüneti kezelés ajánlott (pl. fájdalom- és lázcsillapítás).
Menière-kórban vízhajtó szedésére is szükség lehet.
A BPPV esetén néhány percen belül magától elmúlik a szédülés. Ha a tünetek tartósan fennállnak, célszerű a háziorvoshoz fordulni, aki fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvoshoz küldheti a beteget. Ilyenkor speciális gyakorlatok megtanulása és az egyensúlyérzék javítását szolgáló rehabilitáló tréning is segítséget nyújthat.
Az antihisztamin-tartalmú gyógyszerek bizonyos esetekben segíthetnek a panaszokon.
