A dobhártya rezgéseit a középfülben található, egymással összeköttetésben álló három apró hallócsont: a kalapács, az üllő és a kengyel vezeti a belső fülbe. A halláskárosodások egyik típusát a legbelső hallócsont, a kengyel elcsontosodása okozza, melynek következtében a csontocska nem tudja megfelelően továbbítani a rezgéseket. A belső fül bejáratának kóros elcsontosodása, az otosclerosis által okozott vezetéses halláscsökkenés műtéttel sikeresen kezelhető.
A kengyeleltávolító műtét javallata
A kengyeleltávolító műtétet a kengyel kóros elcsontosodása, otosclerosis esetén végzik. A betegség legfőbb tünete a hallás romlása, amit gyakran fülzúgás, fülcsengés kísér. Az aránylag ritkán előforduló betegség felnőttek esetében gyakoribb a nőknél, akiknél jellemzően pubertáskorban vagy várandósság idején alakul ki; gyermekeknél csak elvétve fordul elő.
A kengyeleltávolító műtét előkészületei
A kengyel eltávolítása olyan mikrosebészeti eljárás, melynek során lehetővé teszik a hang által keltett rezgések eljutását a belsőfülbe, ahol a rezgésekből elektromos jelek képződnek.
A műtétet alapos kivizsgálás előzi meg (audiometria, vérvizsgálat, CT, MRI), majd a beteg kórházi felvételére kerül sor. A műtét napján enni, inni nem szabad. A műtétet végző fül-orr-gégész szakorvos részletesen elmagyarázza a műtét menetét, és felvilágosítást ad a műtét várható eredményéről és kockázatairól.
A műtét menete
A műtétet általában helyi érzéstelenítésben végzik, mert a beavatkozás során szükség lehet a beteg együttműködésére. Indokolt esetben a beavatkozás altatásban is történhet.
A műtét során a külső hallójárat falán ejtett bevágáson keresztül feltárják a kengyel fülkéjét, majd eltávolítják a meszesen rögzült kengyelt, és helyére mesterséges anyagokból (teflon, platina, titán) készült protézist ültetnek – ez a típusú beavatkozás a stapedectomia.
A másik típusú, korszerűbb műtéti eljárás (stapedotomia) során csak a kengyel felső részét távolítják el, az érintetlen talpba pedig lézersugárral vagy apró tűvel kis lyukat fúrnak, melybe protézist helyeznek.
Mindkét típusú műtét azonnali hallásjavulást eredményez, amit halláspróbával ellenőriznek, majd a műtéti területet helyreállítják, lezárják, a hallójáratot tamponálják. A beavatkozás időtartama hozzávetőleg 60-90 perc.
Az operáció a vezetéses halláscsökkenések közel 90 százalékánál nagymértékű javulást eredményez.
Műtét utáni felépülés
A műtétet követően a betegnek legalább húsz órán keresztül szigorú ágynyugalomban kell maradnia. Néhány napig kellemetlen, forgó jellegű szédülés, esetleg hányinger jelentkezhet a belső fülben található egyensúlyszerv működésének átmeneti zavara miatt, amit gyógyszerekkel enyhítenek. Meg kell akadályozni minden olyan mozgást, ami a középfülben kialakított protézist elmozdíthatja: tüsszentés, orrfújás, öklendezés. A kórházból csak akkor távozhat a páciens, ha teljesen elmúltak a szédüléses panaszai.
A hallójárati tampont a műtét utáni 7-10. napon távolítják el, a szokásos életvitelhez hozzávetőleg 2-3 hét elteltével lehet visszatérni. A hallójáratba ez idő alatt víz nem kerülhet.
A műtétet követő egy hónapban nem lehet gépjárművet vezetni, és kerülni kell az emelést, az erőlködést, az erős orrfúvást; tüsszenteni csak nyitott szájjal szabad.
A műtétet követő pár hétben bizonytalanságérzés, fülzúgás, szédülés, egyensúlyzavarok jelentkezhetnek, ami gondot okozhat a közlekedésben. Különös óvatosságot igényel a gyorsan változó lég- és víznyomásviszonyok miatt a repülés, magashegyi túra, búvárkodás. A műtét után fokozott zajérzékenység is jelentkezhet.
Műtét utáni szövődmények
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a kengyeleltávolításnak is lehetnek szövődményei, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő.
A műtéti beavatkozás általános veszélyei az alábbiak lehetnek:
- vérzés,
- vérrögképződés (trombózis, embólia),
- sebfertőzés.
Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények az alábbiak lehetnek:
- belsőfül-folyadék csorgása;
- halláscsökkenés, halláskárosodás;
- belsőfül-gyulladás;
- egyensúlyzavar;
- szédülés;
- fülcsengés;
- az arc izomtónusának megváltozása, arcidegbénulás;
- ízérzéskiesés;
- a fülkagyló mögötti terület átmeneti vagy maradandó érzéskiesése.
