Lábszárfekély

A lábszárfekély (ulcus cruris) az alsó végtagon – jellemzően a lábszáron – a vénás keringési elégtelenség végstádiumaként kialakuló, lassan, illetve nehezen gyógyuló kisebesedése. Gyógyulási ideje sokszor hónapokat vesz igénybe, hegesedést hagy maga után. Jellemző rá továbbá a magas kiújulási arány.

A lábszárfekély tünetei

A sebesedés jellemzően a belboka tájékán és a felette lévő területen jelenik meg, mert itt a legnagyobb a vénákban a nyomás, és legvékonyabb a vénákat körülvevő kötőszöveti tok.

A fekély megjelenésére jellemző, hogy a seb széle lépcsőzetes, alapja lepedékkel fedett. Körülötte a bőr általában sötétlilásra, szinte feketére is elszíneződhet, bedagad. A duzzanat sok esetben kiterjedtté, ödémássá válik, különösen a boka környezetében, de ez akár az egész lábszárra jellemző lehet – miként a bőr kivörösödése és viszketőssé válása is. A kifekélyesedett területen a sebesedés kemény tapintású. A fekély fertőződése esetén genny szivároghat belőle.

Mikor forduljon orvoshoz?

Minden esetben, ha lábszárfekélye alakul ki, forduljon orvoshoz, mert az idejében történő kezelés megkezdése fontos a szövődmények megelőzése érdekében. A fenti tünetek esetén kérjen segítséget háziorvosától vagy keresse fel a területileg illetékes sebészeti rendelőt.

Kiemelten fontos orvoshoz fordulnia, amennyiben:

  • a fekélyes sebesedés környezete fájdalmassá válik;
  • a végtag feldagad;
  • a sebesedésből rossz szagú folyadék (genny) szivárog;
  • esetleg ezzel egy időben lázas állapot következik be.

Lábszárfekélyt kiváltó okok, kockázati tényezők

A lábszárfekély vénás keringési zavar következménye. Krónikus vénás keringési elégtelenségben a vénákban fellépő túlnyomás előbb-utóbb a bőrfelszín alatti hajszálerek tágulatát, sérüléseit, felületi vénás trombózis kialakulását idézheti elő. Ezt követően az érintett területen a legkisebb fizikai sérülés is kifekélyesedhet, mert a gyors és tökéletes sebgyógyulás csak jó vérkeringés mellett lehetséges.

Az alsó végtag keringési zavarainak, vénás elégtelenségének genetikai okai is lehetnek, ám leggyakrabban a túlsúly, a mozgásszegény (többnyire ülő) életmód tehető felelőssé a kialakulásáért. Szintén növelheti a lábszárfekély kialakulásának kockázatát a korábban fennálló mélyvénás trombózis, valamint a korábbi, trombózisveszéllyel járó sérülések. A lábszárfekély kialakulását, illetve az állapot romlását további tényezők is előmozdítják (bőrfertőzések, artériás érszűkület, cukorbetegség).

Lábszárfekély kezelése

A lábszárfekély orvosi kezelést igényel. A fekély megtisztítását követően a megfelelő keringést kompressziós szalag segítheti, amelynek a felhelyezése szakértelmet kíván. A seb kezelése, a vénás keringés támogatása mellett kiemelt fontosságú az alapbetegségek és kísérőbetegségek kezelése. Otthoni, kiegészítő kezelésképpen az ödémás láb csípő fölé történő felpolcolása, illetve gyakori séta javasolható.

Lábszárfekély megelőzése

A rendszeres vénás torna, a kompressziós harisnya használata mellett fontos az esetleges túlsúly csökkentése. Elengedhetetlen a gyakori testmozgás (pl. lépcsőzés) – különös tekintettel a lábfej aktivitására –, kényelmes lábbeli viselése, az ülő testhelyzet csökkentése. Mindez a legegyszerűbb módja annak, hogy az alsó végtag optimális keringése biztosítva legyen, ily módon a lábszárfekély kialakulásnak valószínűsége nagymértékben csökkenthető.

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk