egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A vashiány világszerte a leggyakoribb táplálkozási rendellenesség. A vasat szervezetünk nem tudja előállítani, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén általában nincs szükség célzott pótlására.

 

A vas szerepe a szervezetben

A vas (Fe – ferrum) szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyag. Fontos, hogy a szervezetben megfelelő mennyiségű legyen belőle, mert hiánya esetén vérszegénység (anémia) alakulhat ki. A vas a vörösvérsejtek képződéséhez alapvető fontosságú alkotóelem.

 

A vas további szerepe szervezetünkben:

  • A mioglobin alkotóeleme, amely az izomzat működéséhez nélkülözhetetlen oxigénkötő fehérje;
  • fontos szerepet tölt be a testi növekedésben;
  • nélkülözhetetlen a megfelelő idegrendszeri fejlődéshez;
  • számos élettani folyamatban elengedhetetlen a jelenléte (DNS előállítása, biológiai oxidáció, számos anyagcsere-folyamat).

 

A vas esszenciális elem, azaz a szervezet képes tárolni, de előállítani nem, ezért a táplálékból kell beszerezni a szükséges mennyiséget, különben vashiány alakul ki.

 

A vashiányt a legtöbb esetben az egyoldalú táplálkozási szokások okozzák. A húsmentes diéták fokozhatják a kockázatát, ezért ilyenkor nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására, illetve a felszívódást segítő C-vitamin és folsav elegendő mennyiségére.

 

Vasat tartalmazó élelmiszerek

Nagy mennyiségű vasat tartalmazó élelmiszerek:

 

  • hús és belsőség: pulyka, csirke, marhahús, sovány sertéshús, bárány, illetve a máj, különösen a kacsamáj, amelyek a húsféléknél is magasabb vastartalommal rendelkeznek;
  • halak és a tenger gyümölcsei: különösen a garnélarák, tonhal, szardínia, osztriga, kagyló, valamint a fekete és vörös kaviár;
  • tojás: vashiány esetén érdemes a tojássárgáját a fehérje nélkül fogyasztani, mert a fehérjében a vas felszívódását gátló anyagok vannak;
  • gabona- és kenyérfélék: különösen hasznos a zabpehely, a hajdina, a hántolt árpa, a rozs, a búzakorpa (minden száz grammja 16 milligramm vasat tartalmaz, ami egy felnőtt számára elegendő napi mennyiség);
  • hüvelyesek, zöldségek, zöldek: borsó, bab, spenót, lencse, karfiol, brokkoli, sütőtök, répa, spárga, kukorica, édesburgonya, újkrumpli, vargánya;
  • bogyók és gyümölcsök: fekete áfonya, szeder, ribizli, szilva, alma;
  • magok és diófélék: mogyoró, szezámmag, tökmag, lenmag és diófélék;
  • szárított gyümölcsök: füge, aszalt szilva, mazsola, szárított sárgabarack;
  • álgabonák: a gluténmentes quinoa, amaránt, köles.

 

A vas felszívódása

A vas felszívódását az alábbi tényezők nagyban befolyásolják:

 

  • minél több vas van jelen a szervezetünkben, annál kevesebb tud hasznosulni az elfogyasztott ételekből;
  • a C-vitamin és a folsav mennyisége;
  • az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak, mint a növényi eredetűek;
  • felszívódást gátló élelmiszerek: pl. csersavak (teák), fitátok (gabonafélék), oxalátok (sóska, spenót).

 

A vashiány tünetei

Vashiány esetén szervezetünk azonnal jelez az alábbi tünetekkel:

 

  • kimerültség, fáradtság, gyengeség,
  • szédülés,
  • fejfájás,
  • étvágytalanság,
  • memória- és koncentrációzavar,
  • gyermekeknél lassabb fizikai és mentális fejlődés (tanulási nehézségek, esetleg viselkedési problémák),
  • a testhőmérséklet szabályozásával kapcsolatos problémák (hidegérzet),
  • sápadtság,
  • szabálytalan szívverés, légszomj,
  • nyelési zavarok,
  • csökkent nemi vágy,
  • alacsony immunitás, hajlam a fertőző betegségekre,
  • fokozott hajhullás,
  • száraz bőr,
  • törékeny köröm,
  • visszatérő szájnyálkahártya-fertőzések.

 

A vashiány lehetséges okai

A vashiány hátterében számos ok meghúzódhat, ezek közül néhány fontosabb:

 

  • táplálkozási hiányosságok;
  • a szervezet megnövekedett vasszükséglete ( gyermekkor, aktív sportolás, menstruáció, várandósság, szoptatás, műtétek után);
  • felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység esetén vagy gyomorműtétet követően);
  • gyógyszer mellékhatásai;
  • vérzéssel járó betegségek, sérülések.

 

Vaspótlás étrend-kiegészítővel

Ha nem bizonyul elegendőnek az élelmiszerekből bevitt vas, akkor segítséget nyújthatnak az étrend-kiegészítők is, de fontos tudni, hogy míg egyes vitaminok és nyomelemek hozzájárulnak a vas felszívódásához, mások gátolják. A felszívódását elősegíti például a C-vitamin, de például a magnézium és a vas bevétele között legalább két órának el kell telnie, illetve a hormonkészítmények és az antibiotikumok gátolják a felszívódását.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A hiányállapot következményeként fellépő vérszegénység tüneteinek hátterében súlyos betegség is állhat (pl. emésztőrendszeri daganat), ezért ha tapasztalja a betegség jeleit, mindenképpen forduljon háziorvosához.

A vashiányt laborvizsgálattal lehet igazolni: hiány esetén a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál.

KULCSSZAVAK
vas  |   folsav  |   vashiány  |   vérszegénység  |   vörösvértest  |   hemoglobin
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít