Asztmás roham (akut exacerbáció, heveny roham) esetén a légutak gyulladtak és ödémásak (vizenyősek), a kis légutak falában lévő simaizmok összehúzódnak, a légutak túlzott mértékű nyákot termelnek.
Ezen mechanizmusok következtében a légutak beszűkülnek, a légcsere nehezítetté válik.
Az asztmás roham gyakori tünete a köhögés, a zihálás és a nehézlégzés. Kisebb asztmás roham otthon is sikeresen kezelhető, azonban súlyos esetben, ha az otthon alkalmazott módszerek hatástalanok, az állapot életveszélyessé is válhat, ezért sürgősen kórházi ellátásra szorul a beteg.
Az asztmás roham kezelésében az idő és a megfelelő gyógyszer alkalmazása kulcsfontosságú. Ezért fontos, hogy a kezelőorvossal terápiás tervet állítson össze a beteg, így időben észlelt asztmás roham esetén a beteg hatékonyan tudja enyhíteni a tüneteit.
Az asztmás roham tünetei
Az asztmás roham főbb tünetei az alábbiak lehetnek:
- súlyos légszomj,
- mellkasi szorító érzés vagy fájdalom, amely általában a légvétellel egy időben jelentkezik,
- köhögés,
- zihálás, sípolás,
- szapora légvétel,
- szapora pulzus,
- zavartság,
- az ajkak, ujjak elkékülése,
- ájulás,
- alacsony levegőkiáramlás – ezt az alacsony PEF (Peak Expiratory Flow) érték mutatja műszerrel vizsgálva,
- a tünetek nem reagálnak a gyors hatású gyógyszert tartalmazó inhalátor alkalmazására.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a tünetek a kezelőorvossal előre megbeszélt rohamoldó gyógyszerek ellenére sem szűnnek, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.
Az alábbi tünetek esetén is azonnal forduljon sürgősségi ellátásért:
- éjszakai vagy kora reggeli nehézlégzés, sípolás, zihálás;
- súlyos fokú légszomj, amely következtében csak szótagokban tud beszélni a beteg;
- ha a légzéshez a mellkas légzési segédizmait is használnia kell;
- alacsony PEF-érték esetén, ha rendelkezik ilyen műszerrel.
Az asztmás roham kiváltó okai
Az immunrendszer fokozott érzékenysége következtében egyénenként eltérő kiváltó tényezők (triggerek) hatására a légutak gyulladttá és ödémássá válnak.
A leggyakoribb triggerelő faktorok:
Az asztmás roham rizikófaktorai az alábbiak lehetnek:
- múltban már lezajlott asztmás roham;
- kórházi, sürgősségi ellátást igénylő asztma;
- ha a múltban lezajlott asztmás roham olyan súlyos mértéket öltött, hogy intubációra volt szükség;
- ha kettőnél több gyorsan ható rohamoldó gyógyszert alkalmazott;
- ha az asztmás rohamot nem ismeri fel idejében a beteg;
- krónikus (idült) betegség esetén (pl. orrpolip, sinusitis, kardiovaszkuláris vagy tüdőbetegség).
Asztmás alapbetegség mellett a nem megfelelően kontrollált asztma esetén az asztmás rohamok kialakulásának fokozott a kockázata.
Az asztmás roham lehetséges szövődményei
Az asztmás roham számos szövődménnyel járhat, például:
- akadályozza a mindennapi aktivitást (az alvást, a tanulást, a munkát stb.);
- romlik az életminőség;
- légzésleálláshoz, akár halálhoz is vezethet.
Az asztmás roham diagnosztizálása
Az asztmás roham súlyosságának megítélésében a légzésfunkció-vizsgálat segít.
A légzésfunkció-vizsgálat az alábbi vizsgálatokból áll:
- kilégzési csúcsáramlás (PEF) mérése: azt nézi, hogy milyen gyorsan tudja a beteg a levegőt kifújni a tüdejéből;
- FEV1-mérés: a mély belégzést követő erőltetett kilégzés során az 1 másodperc alatt kifújt levegő térfogatát méri, a mért érték a FEV1;
- frakcionált nitrogén-oxid-kilégzési teszt: a kilélegzett levegő nitrogén-monoxid-tartalmából következtetnek a légutak gyulladására;
- pulzoximéter: az oxigén mennyiségét méri a vérben;
- artériás vérgázvizsgálat szükség esetén.
Az asztmás roham kezelése
Az asztmás roham esetén első lépésként fontos, hogy a beteg üljön le, és próbáljon higgadt maradni. Ezt követően a kezelőorvossal megbeszélt rohamkezelési terv alapján alkalmazzon rohamoldó gyógyszert. Ez általában 2-10 puff gyors hatású rohamoldó szert (pl. salbutamol, terbutalin, fenoterol, albuterol, levalbuterol) jelent inhalátor alkalmazásával (30-60 másodpercenként 1 puff).
Gyermekek esetén inhalátor alkalmazása helyett nebulizátor is használható. 20 perc elteltével megismételheti a javasolt terápiát szükség esetén. Ha a terápia ellenére a tünetek nem szűnnek, forduljon orvoshoz.
Sürgősségi ellátás esetén az alábbi gyógyszerek alkalmazhatók:
- gyorsan ható béta-agonista gyógyszerek, pl. salbutamol, fenoterol;
- kortikoszteroid: gyulladáscsökkentő;
- ipratropium: hörgőtágító;
- intubáció, lélegeztetés, oxigénterápia: életveszélyes esetben.
Az asztmás rohamot követően fontos konzultálni a kezelőorvossal, hiszen lehet, hogy változtatni kell az eddig alkalmazott terápián.
Az asztmás roham megelőzése
Az asztmás roham megelőzésében rendkívül fontos, hogy az asztma kontroll alatt legyen, a fenntartó terápiát a beteg folytassa, a gyógyszereit rendszeresen szedje. Ezenkívül érdemes a kiváltó faktorokat kerülni.
A kezelőorvosával készítsenek előre egy akciótervet, hogy asztmás roham esetén milyen gyógyszereket alkalmazzon.
Ha az asztmás rohamot nem is tudja megelőzni, ügyeljen az asztmás roham tüneteire, hogy időben észrevegye és kezelhesse azt.
