egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 1949-ben az egészség nemzetközi világnapjává (World Health Day) nyilvánította április 7-ét.

 

1948. április 7-én az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakosított intézményeként megalakult a WHO, amelyhez a világ 61 országa csatlakozott. A kormányzatoktól független szervezet abból a célból kezdte meg működését, hogy irányítsa és összehangolja a nemzetközi szinten kifejtett egészségügyi aktivitást. Erre az eseményre emlékeznek világszerte április 7-én, az egészség világnapján, amelyet első alkalommal 1950-ben ünnepeltek meg. Az egészség világnapján a WHO minden évben egy népegészségügyi szempontból fontos témára hívja fel a figyelmet.

 

1998-ban, a jeles nap 50. évfordulóján a WHO az anyaságot állította fókuszba. Öt évvel ezelőtt, 2017-ben a szervezők a depresszió elleni küzdelem jelentőségére hívták fel a közvélemény figyelmét. A következő, 2018-2019-es ciklus az esélyegyenlőség jegyében telt: „Egészséget mindenkinek”, „Mindenki, mindenhol”. A 2020-as világnap az egészségügyi dolgozók – ápolók és szülésznők – munkájára  világított rá. A 2021-es kampány ismét az egészségügyi ellátás terén kívánatos esélyegyenlőségre helyezte a hangsúlyt: „Egészségesebb világot mindenkinek”.

 

Az idei, 2022-es világnap mottója: „A mi bolygónk, a mi egészségünk”. Jelenleg olyan korban élünk, amikor több súlyos problémával is szembe kell néznünk: a COVID-19 pandémiával, a bolygónkat fenyegető környezetszennyezéssel, illetve az életmódunkból adódó olyan betegségek gyakoriságának növekedésével, mint az asztma, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok. A 2022-es egészségügyi világnapon a WHO az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez szükséges intézkedésekre irányítja figyelmet, valamint a jóllétre összpontosító társadalmak létrejöttére irányuló mozgalmat segít elő. A WHO becslései szerint évente több mint 13 millió ember hal meg a világon elkerülhető környezeti okok miatt. Ez magában foglalja az éghajlati válságot is, amely az emberiséget érintő legnagyobb fenyegetés. A klímaválság egyben egészségügyi válság is.

 

Politikai, társadalmi és gazdasági döntéseink felelősek az éghajlati és az egészségügyi válságért is. Az emberek több mint 90%-a a fosszilis tüzelőanyagok elégetése következtében kialakuló egészségtelen levegőt szívja be. A klímaváltozás miatt felmelegedő bolygónkon a szúnyogok messzebbre és gyorsabban terjesztik a betegségeket, mint valaha. A szélsőséges időjárási események, a talajromlás és a vízhiány miatt emberek kénytelenek elhagyni lakóhelyüket, és ezek a tényezők az egészségükre is kihatnak. A műanyagok az óceánjaink legmélyére és legmagasabb hegyeinkre is eljutnak, sőt már a táplálékláncunkba is bejutottak. Az erősen feldolgozott, egészségtelen élelmiszereket és italokat előállító gyárak elősegítik az elhízás járványszerű terjedését, növelik a rákos megbetegedések és a szívbetegségek előfordulását, miközben a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért felelősök.

 

Fenntartható egészségügy

Az ENSZ egyik legfontosabb célja a fenntartható fejlődés, amelynek lényeges eleme a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása. Az 1948. december 10‐én elfogadott és kihirdetett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke deklarálja, hogy minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. Joga van továbbá a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség és mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.

 

Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, így megerősítve mindazokat a célkitűzéseket, amelyekre különös hangsúlyt fektet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése során. E célok közé tartozik például a lakosság egészségi állapotának javítása, valamint a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek növelése. Mindez – ahogy arra a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi Programja rámutat – jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára. A fenntartható egészségügy kialakításához ismerni kell az egészségügy valós helyzetét és a társadalom egészségi állapotát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-ben közreadott jelentése szerint Magyarországon az utóbbi évtizedben javultak a lakosság életkilátásai. 2019-ben a születéskor várható élettartam közel két évvel volt magasabb, mint az évtized elején (74 illetve 76 év), és az egészségesben eltöltött életévek száma közel öt évvel nőtt.

 

Egészségérzet

Míg az orvostudomány objektív módszerekkel és mérőszámokkal írja le az emberek egészségi állapotát, addig az egyén szubjektíven ítéli meg azt. Az egészségérzet jól tükrözi az egészségi állapotot, amely közvetlenül és közvetetten is befolyásolja az egyén mindennapi teljesítményét. Az egészség elsősorban az egészségélmény, illetve megbetegedés esetén a gyógyulási élmény megélésével válik személyes értékké.

 

Lásd még: Egyéni tényezők az egészség megélésében).

 

A KSH 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján közreadott jelentése szerint 2009-2019 között kismértékben javult a magyar emberek egészségérzete. 2019-ben a 15 éves és annál idősebb hazai lakosság átlagosan 3,7-re értékelte a saját egészségét egy ötfokú skálán. Míg a 15-17 évesek 94, addig a 65 éven túliak 25 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ugyanakkor a 65 évesek és annál idősebbek 77 százaléka vélte kielégítőnek az egészségét. A férfiak minden korcsoportban a nőknél pozitívabban ítélték meg az egészségi állapotukat. A vizsgált népesség közel fele nyilatkozott úgy, hogy idült betegséggel – többnyire mozgásszervi betegséggel vagy magas vérnyomással – él. Bár 2009-2019 között valamelyest csökkent a mozgásszervi betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, ugyanebben az időszakban megnőtt az allergiás megbetegedések (allergia) száma, gyakrabban diagnosztizáltak magas koleszterinszintet, és növekedett a cukorbetegség előfordulási gyakorisága is. A lakosság 90 százaléka vett igénybe egészségügyi ellátást a megelőző egy év során: 78 százalék fordult a háziorvosához, 63 százalék keresett fel járóbeteg szakorvosi rendelést és 46 százalék járt fogorvosnál.

 

Az egészség világnapján gondoljunk arra, hogy mi, egyénileg mit tehetünk testi és lelki egészségünk megóvása érdekében. Összpontosítsunk a kiegyensúlyozott, élelmi rostokban gazdag táplálkozásra, a rendszeres fizikai aktvitásra, hagyjuk el káros szokásainkat (dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás), aludjunk eleget és nem utolsó sorban minden nap szakítsunk időt magunkra.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Víz világnapja

Alvás világnapja

 

KULCSSZAVAK
ENSZ  |   WHO  |   egészségi állapot  |   egészségérzet  |   betegség  |   egészségügyi ellátás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít