egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Online erőszaknak tekintendő az a cselekmény, amikor az elkövető digitális eszközöket és az internetet használja fel olyan agresszió elkövetésére, amellyel fizikai-, szexuális-, lelki sérülést vagy gazdasági kárt okozhat az áldozatnak.

 

A partner vagy volt partner által elkövetett fenyegető zaklatás (online stalking) a technológia által elősegített párkapcsolati erőszaknak számít.

 

Az Európai Női Lobbi (European Women Lobby) 2017-es jelentésében közzétett adatok szerint a 18 és 24 éves kor közötti nők világszerte 27-szer nagyobb valószínűséggel lesznek online zaklatás áldozatai, mint a férfiak. Az egyre fiatalabb korban megkezdett internethasználat következtében 15 éves koráig körülbelül minden tizedik lány elszenvedi az online erőszak valamely formáját.

 

Az online erőszak főbb formái

Az online erőszak megnyilvánulása lehet a zaklatás, a magánszféra megsértése, a szexuális bántalmazás és kizsákmányolás, a társadalmi csoportok és közösségek elleni támadás, vagy akár fizikai erőszakkal való nyílt fenyegetés, valamint a kibertérben megvalósuló bűncselekmény is. Az ismerkedés során előforduló erőszakról (online randierőszak) akkor van szó, amikor a bántalmazó üzenetküldés és egyéb hasonló technológiák révén zaklatja vagy félemlíti meg a partnerét. Ez a viselkedés gyakran a szóbeli vagy lelki bántalmazás online módon megvalósított formája.

 

Párkapcsolaton belül történő online erőszakra utalnak az alábbi jelek:

 

  • a párkapcsolat egyik tagja fotókat, beszélgetéseket vagy videókat oszt meg másokkal a másik fél hozzájárulása nélkül;
  • fotók megosztásával való fenyegetés vagy zsarolás;
  • a párkapcsolat egyik tagja megszabja, hogy a másik fél mit, illetve mit nem tehet, kivel barátkozhat a közösségi platformokon;
  • a bántalmazó arra használja a közösségi felületeket, hogy folyamatosan ellenőrzése alatt tartsa a partnerét;
  • a bántalmazó megalázza a másik felet a saját közösségi oldalán közzétett posztjain;
  • nem kívánt, szexuális tartalmak küldése a másik félnek, vagy ilyen típusú tartalmak követelése a másiktól;
  • a bántalmazó megszerzi a másik fél jelszavát, vagy megköveteli annak megadását, feltöri a partner telefonjának PIN-kódját;
  • a bántalmazó a másik fél hozzájárulása nélkül használja annak okos eszközeit, internetes fiókjait;
  • a partner telefonjának rendszeres átnézése, a kimenő és bejövő hívások, üzenetek ellenőrzése;
  • folyamatos üzenetküldözgetés a partnernek, annak érzékeltetése, hogy mindig rendelkezésre kell állnia telefonon, ellenkező esetben büntetésben részesül;
  • digitális technológia (pl. kémprogram vagy GPS az autóban vagy a telefonon) felhasználásával a másik fél mozgásának ellenőrzése, követése.

 

Az online bántalmazás következményei

Az online erőszak éppen olyan káros következményekkel jár, mint a való életben zajló (offline) bántalmazás, mivel negatívan befolyásolja az áldozat lelki egészségét és jóllétét.

 

Az elszenvedett zaklatás hatására az áldozatban félelem, a koncentrálóképesség csökkenése, szorongás, alvászavarok és depresszió alakulhat ki, az érintett önsértést vagy akár öngyilkosságot is elkövethet.

 

Lásd még: Közösségi média hatása a lelki egészségre

 

Az online erőszak megelőzése

A párkapcsolati online erőszak megelőzésének hatékony formája az online kommunikáción belüli határok meghúzása.

 

Az alábbi szabályokat érdemes lefektetni már a párkapcsolat kezdetekor:

 

  • a feleknek joguk van kikapcsolni a telefonjukat;
  • a feleknek joguk van az egyedülléthez, vagy hogy időt töltsenek a barátaikkal és a családjukkal;
  • egyik fél sem köteles olyan képet vagy üzenetet küldeni a partnerének, amelyet magára nézve kellemetlennek tart, főként, ha meztelen vagy részben meztelen képekről van szó;
  • a feleknek nem kell megosztaniuk egymással a jelszavukat.

 

Nemcsak a párkapcsolatokban, hanem általában is fontos az okos eszközök biztonsági beállításainak ismerete. A közösségi oldalak lehetővé teszik a felhasználónak, hogy beállítsa a személyes információi megosztásának módját, és azok hozzáférését (testre szabás). Érdemes elővigyázatosnak lenni az aktuális tartózkodási hely megosztásával is, mivel bántalmazó kapcsolatban ez veszélyes lehet. Ugyanez érvényes a baráti kapcsolatokra is: illik megkérdezni a barátokat, hogy beleegyeznek-e az őket érintő tartalmak és információk megosztásba, mivel előfordulhat, hogy nem szeretnék nyilvánosságra hozni azokat.

 

Online erőszak gyermekkorban

Napjainkban egyre többször fordul elő a gyermekek internetes felületeken történő bántalmazása (cyber bullying). Az 1995 után született fiatalok – a Z-generáció tagjai – kiválóan kezelik az infokommunikációs eszközöket, ám a kibertér veszélyeket is hordoz számukra. Az interneten számos olyan felület működik, amelyet a szülők, illetve a pedagógusok egyáltalán nem látnak. Az ott zajló történésekről – például arról, hogy valakit kizártak egy zárt csoportból – a szülők nem szereznek tudomást, hacsak a gyermekük be nem számol róla. A kamaszok folyamatosan váltogatják az online és az offline világban való jelenlétüket. Ha kiközösítik egy társukat a való életben, akkor valószínűleg megteszik azt az interneten is.

 

Nem könnyű meghúzni a határt a bántalmazás és az egyszerű konfliktushelyzet között. A gyermekek között gyakran adódnak konfliktusok, ami természetes velejárója a gyermekkornak. Akkor minősül bántalmazásnak a konfliktus, ha az áldozatot olyan, kifejezetten bántó és negatív inzultusok érik, amelyek félelemmel, bizonytalansággal töltik el. A rendszeresen ismétlődő bántalmazás zaklatásnak minősül.

 

Lásd még: Bullying

 

Az internetes bántalmazás, illetve zaklatás többszereplős: az elkövető lehet gyermek vagy felnőtt, ismerős vagy ismeretlen. A 8-11 éves korú kisiskolások esetében nem feltétlenül tudatos a bántó szándék, sokkal inkább egyfajta határkeresés áll a háttérben. A 16-17 éves korosztályban viszont már gyakran a személyes konfliktusok helyeződnek át a kibertérbe. Ha kiskorú az elkövető – vagyis két gyermek közötti ellentétről van szó –, célszerű minél több személyt bevonni a konfliktus kezelésébe: például az osztályfőnököt, vagy azt a pedagógust, akinek tudomása van a történtekről. Fontos, hogy bevonják az elkövető gyerek szüleit, és lehetőség szerint külső szakembert – mediátort, illetve facilitátort –, akinek tapasztalata van az ilyen típusú konfliktusok kezelésében.

 

Előfordulhat, hogy felnőtt, illetve idegen ember zaklatja a gyermeket a kibertérben. Ilyen esetben érdemes megfontolni a rendőrségi feljelentést.

 

A szülők úgy óvhatják meg gyermeküket az internet veszélyeitől, ha kellő időt szánnak a vele való beszélgetésre. Olyan határokat húzzanak meg az okos eszközök használatára vonatkozóan, amelyeket ők maguk is betartanak. A legfontosabb, hogy biztosítsák gyermekük számára az ún. szabad játék lehetőségét, engedjék őt önfeledten, felszabadultan játszani.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Bántalmazás: van segítség

Segítségnyújtás bántalmazás esetén

Digitális szülőség

KULCSSZAVAK
online erőszak  |   online stalking  |   internet  |   zaklatás  |   cyber bullying  |   okos eszköz  |   telefon
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít