Az elmúlt időszak egyik legnagyobb filmes sikere a Last of Us című sorozat; a posztapokaliptikus történet egy gombák által okozott világjárvány után játszódik. Vajon tényleg képesek lennének a gombák egy ilyen katasztrófa előidézésére? A Rotary Club Budapest-Sasad meghívására Dr. Magyar Donát, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusa, gombákkal foglalkozó szakértője beszélt arról, hogy kell-e félnünk tőlük.
„A globális megatrendek hatása a mikroszkopikus gombák terjedésére Magyarországon” címet viselte a szakértő előadása, amelyet a közönség nagy érdeklődéssel hallgatott. Dr. Magyar Donát nyitásként arról beszélt, hogy mely globális megatrendek milyen hatással lehetnek a mikroszkopikus gombákra, amelyek ma is mindenhol jelen vannak körülöttünk: az otthonunkban, a munkahelyünkön, a levegőben. A klímaváltozás, a technológiai- és gazdasági fejlődés, a világjárványok is befolyásolják, hogy egy adott helyen melyik faj jelenik meg és milyen hatást gyakorol.
Valóban jogosnak tűnhet tehát a kérdés, hogy a gombák tényleg képesek-e súlyos fenyegetést jelentő világjárvány okozására. – Az emberi faj esetében még nem volt erre példa, de gerinces állatoknál igen. Egy bizonyos gomba miatt már eltűnt egy békafaj, de a rákokat és denevéreket is komolyan fenyegeti egy-egy járvány – mondta el a szakértő.
Természetesen léteznek humán patogén gombák is, amelyek veszélyesek az emberekre, viszont általában csak azok számára ártalmasak, akiknek legyengült az immunrendszerük. A gombás betegségeket nehéz kezelni, és ha a kórokozó már bent van a szervezetben, komoly bajt is okozhat. – A környező országokban már megjelent a kórházi környezetben előforduló, szuperélesztőnek is nevezett Candida auris okozta fertőzés. Itthon még nem volt példa arra, hogy ez elterjedjen egy intézményben, de figyelni kell rá, és a kórházi higiénia eszközeivel védekezni ellene. Ahogy azt is láthattuk, hogy a COVID-19 pandémia idején Délkelet-Ázsiában nagy mennyiségben alkalmazott antibiotikumos kezelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a gombás fertőzések problémát okozzanak, mivel ezeknél is könnyen kialakul az antibiotikum-rezisztencia.
Hogyan árthatnak a gombák?
A gombák egy része egyáltalán nem ártalmas az emberre; bizonyos gombaspórák nagy mennyiségben vagy hosszú távon történő belélegzése viszont asztmát, allergiát okozhat. Ez igaz a lakásokban megjelenő penészre is, amely ráadásul nagyon jól él együtt a szintén allergén (sőt sok esetben a gombáknál komolyabb tüneteket okozó) poratkákkal.
A másik veszélyforrás, ha a gomba mikotoxinokat termel: ezek élelmiszerrel elfogyasztva lehetnek súlyosan mérgező hatásúak.
Mi található a talajban?
A talajban is találhatók különféle patogén gombák, és bár Európában ezek nem nagyon jellemzők, de akár egy cipőtalpon is behozhatók. – Észak-Amerika sivatagos területei például fertőzöttek, és elég belélegezni a spórákat, hogy azok betegséget okozzanak. A spórák különösen szélviharok, földrengések idején kerülnek a levegőbe nagy mennyiségben, de egyes területeken olvashatók olyan figyelmeztetések is, amelyek a por felverődésével járó tevékenységek (ásás, dróneregetés, kvadozás stb.) kerülésére szólítanak fel – tájékoztatott Dr. Magyar Donát.
Egy másik gombafaj szintén az USA-ban okoz problémákat: a Histoplasma capsulatum a vakság legfőbb oka e területen. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a spórákkal való érintkezés óhatatlanul ilyen súlyos következményekkel jár, de ha valaki egy amerikai út után influenzás jellegű tüneteket tapasztal, ezt is érdemes kivizsgálni.
Utazó termények
Az egyik olyan megatrend, amely hatással van a mikroszkopikus gombák terjedésére, a globalizáció és a mezőgazdasági import-export. Vizsgálatok szerint a déligyümölcsök 62,5%-a, az egzotikus országokból származó fűszerek majdnem 50%-a gombával fertőzött. Ezek gyakran olyan Fuzárium-fajok, amelyek itthon nem fordulnak elő. (Egyes Fuzárium-fajok Magyarországon is jelen vannak, így pl. a gabonaféléket érintő fertőzések miatt a teljes kiőrlésű gabonákban folyamatosan ellenőrizni kell a jelenlétüket).
– A máshonnan érkező mikroszkopikus gombák a hazai talajokban, növényeken is megtelepedhetnek, éppen ezért soha ne dobjuk el a déligyümölcsök héját a természetben. A banán a leginkább érintett gyümölcs, ezért mindig alaposan mossunk kezet hámozás után, és a héjat a kommunális szemetesbe dobjuk. Gyakori a fuzáriumfertőzés az ananászban is, ezt a gyümölcs húsában barna foltok jelzik – figyelmeztet a szakértő.
A behurcolt gombafajok és keveredésük az itthon is honosakkal valós veszélyt jelenthet. Ilyen kórokozó volt az oka az 1840-es évek nagy burgonyavészének is, amely jelentős éhínséget okozott.
Klímaváltozás és a mikrogombák
Az elmúlt időszakban az NNK laboratóriumában kísérletet végeztek annak feltérképezésére, hogy a különféle klímaforgatókönyvek alapján milyen változások várhatók a mikroszkopikus gombák terjedésében. – Azt láttuk, hogy az itthon honos gombafajok nem nagyon tudnak majd együtt élni az időjárás változásaival, viszont a behurcolt, toxintermelésükről is ismert fajok annál inkább. Erre a hazai élelmiszeriparnak is fel kell készülnie.
Az Európai Unió területére ezért is tilos cserepes növényt, talajt behozni más országokból. Egyéni védekezésként törekedjünk a helyi termékek fogyasztására, soha ne együnk meg olyan gyümölcsöt, magokat, amelyek láthatóan fertőzöttek (a nem fertőzött részüket sem). A fűszerek közül talán jó ötletnek tűnik a vegyszerrel nem kezelt biováltozatot választani, de azoknál nagyobb az esélye annak, hogy fertőzöttek valamilyen gombával, főleg az olyanok, amelyek egy növény föld alatti részeiből készülnek, mint a gyömbér vagy a kurkuma.
Legyünk óvatosak a kézműves penészes sajtokkal is, mert bár a nemespenész nem termel toxint, és kevés vagy semennyi spórát nem bocsát ki, de ha a technológia nem megfelelő, akkor más penészfajok telepednek meg a sajton.
Mindezek miatt nem kell pánikba esnünk, hiszen az immunrendszerünk a legtöbb esetben megvéd a fertőzésektől. Ha betartjuk az óvintézkedéseket, nem kell tartanunk a mikroszkopikus gombák ártalmas hatásától!
