egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A daganatos betegek ellátása rendkívül összetett feladat. A daganatos megbetegedésekre specializálódott orvos, az onkológus feladata, hogy a beteggel együttműködve, közös megegyezés alapján válassza ki a leginkább megfelelő, napjainkban már bizonyos mértékben személyre szabható terápiát.

 

A rosszindulatú daganattal diagnosztizált beteg a daganat típusától és kiterjedésének mértékétől függően különféle típusú, illetve kombinált kezeléseket is kaphat.

 

Minden beteg kezelési lehetőségeiről egy onkoteam dönt a beteg állapota alapján, amelynek a tagjai különböző szakterületen dolgozó szakemberek. Az onkoteam így általában onkológusból, sebészből, sugárterapeutából, patológusból, radiológusból és pszichológusból áll, illetve egyéb szakemberek bevonására is sor kerülhet a betegség típusától függően (például pulmonológus tüdőrák esetén).

 

Az onkológia kezelések típusai

A rosszindulatú daganatok kezelési módszerei az alábbiak lehetnek:

 

  • daganat sebészi eltávolítása,
  • sugárterápia,
  • kemoterápia,
  • célzott daganatterápia,
  • hormonterápia,
  • érképződést gátló szerek,
  • immunterápia,
  • alternatív gyógymódok,
  • palliatív ellátás.

 

Az alábbiakban ezek a kezelési módok röviden, általánosságban kerülnek ismertetésre. Az onkológiai kezelések egyes elemeiről külön cikkekben olvashat részletesen.

 

Daganat sebészi eltávolítása

Ha a daganat sebészi eltávolításra alkalmas helyen található, és még nem terjedt át más szervekre, akkor a műtét a leggyakrabban alkalmazott kezelési mód. A sebész a látható daganatos szövettel együtt bizonyos mennyiségű épnek tűnő szövetet is eltávolít, ugyanis előfordulhat, hogy már ott is jelen vannak a szabad szemmel még nem látható daganatsejtek. A műtét során gyakran eltávolítják a daganatkörnyéki nyirokcsomókat is, ahol a legmagasabb az áttétképződés kockázata.

 

A műtét során eltávolított daganatos szövetet és a nyirokcsomók érintettségét patológus szakorvos vizsgálja. A szövettani vizsgálat további támpontot nyújthat az onkológiai kezelés személyre szabásában.

 

Sugárterápia

A sugárterápiát elsősorban a rosszindulatú daganat méretének csökkentésére, növekedésének és terjedésének megakadályozására alkalmazzák. Használható önmagában vagy más kezelésekkel kombinálva. Mivel a sugárterápia hatására csökkenhet a daganat mérete, így a sebészi eltávolítást megelőzheti besugárzás, vagy egy korábban nem műthetőnek ítélt daganat műthetővé is válhat, ha a besugárzás hatására összezsugorodik.

 

A sugárterápia lényege, hogy a nagy energiájú ionizáló sugárzás az örökítőanyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. A sugárzás hatása azonban nemcsak a daganatos, hanem az egészségesen osztódó, ép sejteken is érvényesül, ezért a sugárterápia mellékhatásaként számos tünet jelentkezhet. A daganatos szövetek sugárérzékenysége rendszerint nagyobb a normál szövetekénél, ezért a mellékhatások ellenére is terápiás haszonnal járhat. A kezelés tüneteinek hatékony kezelése is a kezelőorvos és a beteg szoros együttműködését igényli.

 

A kezelés mellékhatásai lehetnek: szájszárazság, torokfájás, száraz vagy viszkető bőr, fáradtságérzés, hányinger, emésztési problémák, köhögés, légszomj, étvágytalanság, hajhullás, illetve ideiglenes vagy végleges termékenységi problémák. A mellékhatások többsége a kezelést követő 1-2 héten belül jelentkezik, majd fokozatosan elmúlik.

 

A sugárterápia hatékonysága a daganatos sejtek tulajdonságaitól is függ. Akkor alkalmazható a legeredményesebben, ha a daganat kiterjedése még csak a szervezet körülírt területére korlátozódik. Előrehaladott állapotban, például más szervekben megjelent áttétek esetén a sugárkezelés hatékonysága korlátozott.

 

Kemoterápia

A kemoterápia során a betegeket olyan gyógyszerekkel – sejtmérgekkel, ún. citosztatikumokkal – kezelik, amelyek a daganatsejteket elpusztítják vagy osztódásukat gátolják. Az ilyen szerek túlnyomó többségére a gyorsan szaporodó, burjánzó sejtek különösen érzékenyek, de bizonyos mértékben az egészséges szövetek osztódó sejtjeit is károsítják. A szervezetben ilyen gyorsan osztódó sejtek vannak az emésztőrendszerben, a csontvelőben és az ivarszervekben is, valamint a szőrtüszők és a hajhagymák is érzékeny sejtekből állnak. Ezért a kemoterápia gyakori mellékhatásai lehetnek: hányás, étvágytalanság, hasmenés, hajhullás, immungyengeség, vérszegénység, terméketlenség. A kemoterápia mellékhatásai ma már hatékonyan kezelhetők, a kezelőorvos és a beteg szoros együttműködésével.

 

A daganatos betegség viselkedésétől és típusától függően kemoterápiát bármely más onkológiai kezelés kiegészítéseként is alkalmazhatnak. Sor kerülhet rá a műtéti beavatkozás előtt és után is, illetve a kezelés során tapasztaltak alapján a kemoterápiás szerek közti váltásra is sor kerülhet. Előfordul, hogy kemoterápiával a gyógyulás is elérhető, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai (leukémiák, limfómák) esetében, de korai stádiumban felismert daganatok esetén is vezethet gyógyuláshoz, általában sebészi eltávolítással kombinálva.

 

Célzott daganatterápia

A célzott onkológiai terápia feladata, hogy a hibásan működő sejteket molekuláris szinten gátolja, amivel leállítja a daganatsejt növekedésének és osztódásának folyamatát. A célzott kezelések meghatározott célpontra – például hibásan működő fehérjére, a jelátviteli láncolatban elhelyezkedő molekulára – irányulnak.

 

Hormonterápia

A daganatos sejtek eredetétől, aktivitásától függően alkalmazhatók olyan szerek is, amelyek a daganat működését vagy viselkedését befolyásolják. Így például sor kerülhet hormonterápiára is olyan daganatok kezelésénél (pl. prosztatarák, emlőrák), amelyek növekedéséhez hormonok hatása is szükséges.

 

Érképződést gátló szerek

A daganatok növekedését és az áttétképződést is erősen befolyásoló tényező a daganatos szövetek vérellátása. Az érképződést gátló szerekkel a daganat oxigén- és tápanyagellátását szüntetik meg, ami az érképzésért felelős növekedési faktor (VEGF) antitesttel történő gátlásával történik.

 

Immunterápia

A daganatos betegek ellátásában az egyik legújabb kezelési lehetőség az immunterápia, melynek célja az immunrendszer megerősítése, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a daganatsejteket. Ez az eljárás nem közvetlenül a daganatra, hanem az immunrendszer működésére hat, hogy tartós védelmet biztosítson a betegeknek a daganattal szemben.

 

Az immunterápiák a közeljövőben nagy áttörést jelenthetnek a daganatos betegségek kezelésében, hatásukra fokozatosan eltűnhetnek a hagyományos kemoterápiás eljárások. 2018-ban a daganatok immunterápiájának kifejlesztéséért ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjat James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudósoknak. Az mRNS-technológiát használó oltóanyagokat eredetileg ezen a területen fejlesztették ki.

 

Palliatív ellátás

Olyan rosszindulatú daganatos betegség esetén, ahol a komplex onkológiai kezeléstől nem várható gyógyulás, palliatív ellátásra kerül sor, amelynek célja a betegek életminőségének javítása. A palliatív ellátás céljai ennek megfelelően a hatékony tüneti kezelés, a fájdalomcsillapítás és lehetőség szerint a fájdalommentes állapot elérése, a beteg lelki támogatása a betegség utolsó szakaszaiban.

 

Alternatív gyógymódok

A rosszindulatú daganatos betegséggel szembeni küzdelemben, érthető módon, a betegek minden lehetséges kezelési módot igyekeznek kipróbálni. Ezt kihasználva sok olyan alternatív gyógymód jelent meg a köztudatban, amely hatékonysága orvosilag nem bizonyított. Ezek az alternatív gyógymódok sokszor jelentős anyagi terhet is jelentenek a betegek számára.

 

Akik valamely alternatív terápia alkalmazása mellett döntenek, fontos, hogy erről tájékoztassák kezelőorvosukat is, és ne hagyják abba a hagyományos kezeléseket sem. Bizonyos anyagok és terápiák kiegészíthetik a kórházi terápiát, de a bizonyítékokon alapuló onkológiai kezeléseket nem lehet alternatív gyógymódokkal kiváltani.

 

Onkológiai ellátás gyermekkorban

A gyermekek és a felnőttek onkológiai ellátása jelentősen eltér egymástól. A gyermekonkológiában az élet meghosszabbítása mellett eltérő hangsúllyal törekednek az életminőség megőrzésére is. A gyermekek fiatal szervezete az esetek jelentős részében sokkal kedvezőbben reagál, jobban viseli az onkológiai kezelést, nagyobb az egészséges szövetek regenerációs képessége is, így gyakrabban érhető el gyógyulás. Ennek fényében a gyakran visszafordíthatatlan következményekkel járó sebészeti eljárások helyett az egyéb kezelések kerülnek előtérbe, szemben a felnőttek ellátásával, ahol a sebészi daganateltávolítás az egyik leggyakoribb kezelési mód.

 

Daganatos betegségek megelőzése

A daganatok kialakulásáért a genetikai hajlam általában csak kisebb százalékban felelős, a megbetegedés kockázata viszont egyes környezeti-életmódbeli tényezők miatt jelentősen növekszik. Ezért az egészségmegőrzés szempontjából kiemelt jelentősége van az életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő szervezett szűrővizsgálatokon való részvételnek. Az orvostudomány mai állása szerint a daganatok miatti halálozás egyharmada megelőzhető volna a korai felismeréssel és az onkológiai kezelés mielőbbi megkezdésével.

KULCSSZAVAK
sugárterápia  |   kemoterápia  |   célzott daganatterápia  |   hormonterápia  |   immunterápia  |   palliatív ellátás  |   onkoteam  |   szövettan
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít