A húgyhólyag a szeméremcsont mögött található, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, rugalmas, tágulásra és összehúzódásra képes, üreges szerv. A vizeletkiválasztó rendszer kismedencében elhelyezkedő része.
Tágulatlan állapotban mindössze akkora, mint egy aszalt szilva, ám rugalmassága miatt nagy térfogatváltozásra képes. Feladata a vizelet tárolása míg az bizonyos mennyiség összegyűlése után ki nem ürül. Férfiakban a húgyhólyag mögött a végbél, nőkben pedig a méh és a végbél helyezkedik el.
A húgyhólyag működésével kapcsolatos problémák gyakoriak és általában kezelhetők (lásd még: Húgyúti betegségek).
Húgyhólyag felépítése és működése
A húgyhólyag a vesékkel és a húgycsővel együtt a vizelet kiválasztásában, összegyűjtésében és ürítésében szerepet játszó húgyúti szerv. A vérben lévő salakanyagok bizonyos típusait, majd ezek a salakanyagok vízben oldva, vizeletként távoznak a húgycsövön keresztül.
A vese folyamatosan szűri ki a salakanyagokat a vérből, vagyis „készíti” a vizeletet. A vesékkel a húgyvezetékeken keresztül összeköttetésben lévő húgyhólyagnak köszönhető, hogy a keletkező vizelet nem ürül folytonosan, hanem összegyűlik, és csak időszakonként – egy bizonyos határig az ember akarata szerinti helyen és időben – történik annak ürítése.
A folyamat során a húgyhólyag izomzata elernyed, a hólyag megnyúlik, hogy be tudja fogadni a veséből érkező vizelet mennyiséget. A kismedencében elhelyezkedő húgyhólyag hozzávetőleg 500 ml vizeletet képes tárolni, ám a vizelési inger már 300-350 milliliternyi összegyűlt vizeletnél megjelenik. 400-500 ml összegyűlt vizeletnél már extrém erős a vizelési inger. Az akaratlagos vizeletürítést egy gerincvelői központ irányítja (lásd még: Idegrendszer).
A húgyhólyag rugalmasságát falszerkezetének, illetve a hólyag falát alkotó ernyősejteknek, továbbá a szöveteknek és izmoknak köszönheti. Vizeléskor a medencefenék izmai – a húgycső záróizomzatával együtt – ellazulnak, a hólyag összehúzódik, ezáltal kiürül. Átlagos mennyiségű folyadékfogyasztás mellett, naponta 5-6 alkalom vizelet ürítés a normális.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi tünetek esetén javasolt felkeresni a háziorvost:
- Hasprésnél (köhögés, tüsszentés, erőlködés) akaratlan vizeletürülés (a megjelenő vizeletmennyiségtől függetlenül).
- Hirtelen fellépő, sürgető, esetenként visszatarthatatlan vizelési inger vizeletcsepegéssel, még mielőtt az érintett személy elérné a WC-t.
- Gyakori vizelési inger (napi 8-10 alkalom), ám az ürített vizelet mennyisége csekély.
- Hosszabb időn keresztül előforduló, két alkalomnál többszöri éjszakai vizelés.
- A vizelet normáltól eltérő színe (barnás, véres).
- Fájdalmas vizelés.
- Akaratlan vizelés – mennyiségtől függetlenül – nyugalmi állapotban (inkontinencia).
- Csökkent vizeletmennyiség.
A húgyhólyag gyakoribb betegségei
A húgyhólyag leggyakoribb betegsége a húgyhólyaggyulladás (cystitis, felfázás). Nőkben gyakrabban alakul ki, mivel a rövid húgycsövön keresztül könnyebben feljutnak a kórokozók a külvilágból a hólyagba (ún. felszálló fertőzés). Továbbá a női húgycső nyílása közel található a hüvelyhez és a végbélhez, ahol egészséges személyben is sok baktérium él. A húgyhólyaggyulladás férfiakban ritkább a hosszú húgycső miatt, ám egyben komplikáltabb is a fertőzés. A húgyhólyaggyulladásnak létezik krónikus formája is, ilyenkor évente többször is jelentkeznek a felfázásos panaszok.
A vizelettartási problémák (inkontinencia) szintén gyakori betegségnek számítanak, mely szintén gyakoribb nők körében. Az életkor előrehaladtával a záróizmok gyengülnek, a hüvely és a hólyag fala fokozatosan süllyed. Az izmok erősítésére és a vizelettartási problémák megelőzésére, vagy kezelésére használt módszer az intimtorna.
Férfiakban gyakrabban alakul ki a húgyhólyag rosszindulatú daganata (húgyhólyagrák), melynek hátterében gyakori kockázati tényező a dohányzás. A problémára a véres vizelet hívhatja fel a figyelmet.
A hólyagproblémák megelőzésének lehetőségei
A vizeletkiválasztó rendszer megfelelő működésének és a szövődményes állapotok megelőzésének érdekében érdemes az alábbi gyakorlati tanácsokat megfogadni:
- Kifejezetten tanácsos a napi elegendő mennyiségű folyadékfogyasztás (átlagos testalkatú egyén, különösebb fizikai aktivitás nélkül: napi 2-2 és fél liter víz).
- Kerülni kell a „megelőző” vizelést, meg kell várni, míg a vizelési inger a vizelést indokolttá teszi.
- Vizelési inger esetén a lehető leghamarabb WC-re kell menni. Nem szabad tartogatni a vizeletet.
- Napi legalább 4-8 alkalommal szükséges vizeletet üríteni, éjszaka nem több, mint két alkalommal.
- Nőknek tanácsos a WC-ülőkére ereszkedve, ülve vizelni, és lehetőleg kerülni a WC fölé guggolást.
- Törekedni kell a megfelelő mennyiségű rostbevitelre, mellyel megelőzhető a hólyagra nézve is káros székelési erőlködés.
- Fontos a medence izmainak rendszeres karbantartása intimtorna segítségével.
- Nők esetében szexuális együttlét után érdemes mielőbb elmenni pisilni, mivel ez segíthet a felszálló fertőzés és a húgyhólyaggyulladás megelőzésében.
- Ajánlott kerülni a túlzott mennyiségű kávéfogyasztást, ugyanis a koffein a hólyag belső falát borító nyálkahártyát irritálhatja.
- Ha dohányzik, szokjon le, mivel a dohányzásnak – több más rosszindulatú betegség mellett – nagy szerepe van a húgyhólyagrák kialakulásában is!
Leszokás támogatás: www.leszokastamogatas.hu,
ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44
