A jelenleg ismert májgyulladást (hepatitist) okozó vírusokat A, B, C, D és E betűjelekkel különböztetjük meg, X-szel pedig a még nem azonosított vírusokat jelöljük. Bár mindegyik vírus májbetegséget okoz, jelentős különbségek vannak a betegség lefolyásában, súlyosságában, illetve terjedésük módjában.
A májgyulladás E-típusát a hepatitis E-vírus (HEV) fertőzés okozza. A vírusnak 4 változata ismert: az 1-es és a 2-es genotípus csak emberben található meg, míg a 3-as és a 4-es genotípus hordozói állatok, ezek szintén megfertőzhetik az embert.
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás tünetei
A hepatitis E-fertőzés a hepatitis A-hoz hasonló, de sokkal ritkábban előforduló vírusos májgyulladás. A fertőzések jelentős része mindkét kórokozó esetében tünetmentes. A betegség lappangási ideje 2–10, átlagosan 5-6 hét. A fertőzés leggyakrabban a 15–40 éves fiatal felnőtteknél fordul elő, s bár gyermekeknél is megjelenhet, gyakran nem diagnosztizálják, mert csak enyhe, sárgaság nélküli tüneteik vannak, vagy egyáltalán nincsenek tüneteik.
A hepatitis E-fertőzés jellemző tünetei a következők:
- néhány napig tartó enyhe láz,
- csökkent étvágy,
- rossz közérzet,
- hányinger és hányás,
- hasi fájdalom,
- viszketés,
- bőrkiütés vagy ízületi fájdalom;
- sárgaság (a bőr vagy a szemfehérje sárga színe),
- sötét vizelet és sápadt széklet (a máj károsodása miatt),
- enyhén megnagyobbodott, tapintásra érzékeny máj (hepatomegalia).
A fertőzés általában magától, 2-6 héten belül gyógyul, egyes esetekben viszont kialakulhat heveny májelégtelenség, amely végzetes is lehet.
A hepatitis E világszerte megtalálható, Ázsiában a leggyakoribb. A WHO becslése szerint a hepatitis E a vírusos hepatitis okozta halálozás 3,3%-áért felelős.
Mikor forduljon orvoshoz?
A hepatitis E-fertőzés enyhe esetekben magától megszűnik, de ha a tünetei több hét után is fennállnak, illetve sárgaság lép fel, forduljon mielőbb háziorvosához.
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás lehetséges okai
A hepatitis E-vírus fertőzött széklettel, szennyezett víz vagy ételek elfogyasztása útján terjed. A fertőzés forrása a nem megfelelően hőkezelt vagy nyers hús is lehet.
A hepatitis E-fertőzés különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban gyakori, ahol korlátozott a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, a higiéniai és egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ezeken a területeken a betegség szórványosan és járványként is előfordulhat. A járványok általában az ivóvízkészletek fekális (széklettel történő) szennyezettsége miatt törnek ki, pl. háborús vagy humanitárius veszélyhelyzeti területeken, ahol nehezen megoldott a biztonságos vízellátás és a higiénia.
A jobb közegészségügyi és vízellátású területeken a hepatitis E-fertőzés legfeljebb alkalmanként és szórványosan fordul elő; az esetek többségét a 3-as genotípusú vírus okozza, vagyis az állatokból – sertés, vaddisznó, szarvas, rágcsálók – származó vírusfertőzés (pl. nyers vagy nem eléggé megfőzött, megsütött máj vagy hús).
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás szövődményei
A heveny hepatitis E-fertőzés ritka esetekben súlyossá válhat, és akut májelégtelenséghezvezethet, ami akár végzetes is lehet. Különösen a várandós nőknél a 2. és 3. trimeszterben fokozott az akut májelégtelenség, a magzati veszteség és a halálozás kockázata (a nők akár 20-25%-a meghalhat, ha a harmadik trimeszterben hepatitis E-t kap). Ritkán, és főleg csak az immunrendszert legyengítő betegségek vagy állapotok (pl. transzplantált egyének) esetén válhat a fertőzés idültté (krónikussá).
Szövődményként megjelenhet még akut hasnyálmirigy-gyulladás, veseérintettség (nefrózis szindróma, glomerulonephritis), Guillain-Barré-szindróma, alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia).
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás diagnosztizálása
A hepatitis E-fertőzés klinikailag nem különböztethető meg az akut vírusos hepatitis más típusaitól. A diagnózis erősen gyanítható olyan környezetben, ahol fennáll a vízszennyezés kockázata.
A hepatitis E-fertőzés végleges diagnózisa általában vérteszttel, a vírus elleni specifikus anti-HEV immunglobulin M (IgM) antitestek kimutatásán alapul (gyorstesztek is rendelkezésre állnak terepi használatra). A további vizsgálatok közé tartozik a reverz transzkriptáz polimeráz láncreakció (RT-PCR) a hepatitis E-vírus RNS kimutatására a vérben és a székletben, ami speciális laboratóriumi felszerelést igényel. Erre a vizsgálatra különösen azokon a területeken van szükség, ahol a hepatitis E ritkán fordul elő, illetve krónikus HEV-fertőzés esetén.
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás kezelése
A betegség általában magától elmúlik, ezért legtöbbször nincs szükség kórházi kezelésre. Fontos a felesleges gyógyszerek használatának elkerülése: az acetaminofent, a paracetamolt és a hányás elleni gyógyszereket takarékosan kell alkalmazni vagy teljesen kerülni kell.
A heveny hepatitisben szenvedők esetén kórházi kezelés szükséges, és ez ajánlott a tünetes várandós nők esetében is.
A krónikus hepatitis E-ben szenvedő, immunhiányos betegek számára előnyös a ribavirin kezelés (vírusellenes gyógyszer), illetve egyes esetekben az interferon is hatékonyan alkalmazható.
A hepatitis E-fertőzés maradványtünetek nélkül gyógyul, s a betegségen átesettek életük végéig védettek lesznek a fertőzés ellen.
A hepatitis E-vírus okozta májgyulladás megelőzése
A hepatitis E-vírus ellen jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás, a fertőzés elleni küzdelem leghatékonyabb módja a megelőzés.
A lakosság szintjén a fertőzés kockázata csökkenthető:
- a közüzemi vízellátás minőségi előírásainak betartásával;
- megfelelő szennyvíztisztítással.
Egyéni szinten a fertőzés kockázata csökkenthető:
- a higiéniai szabályok betartásával (gyakori, alapos kézmosás);
- ismeretlen tisztaságú víz és jég fogyasztásának kerülésével;
- állati húsok, belsőségek megfelelő hőkezelésével (legalább öt percig, minimum 71 fokon);
- nyers hús kóstolásának kerülésével (pl. házi disznóvágáskor).
Ha már kialakult a betegség, akkor a továbbterjedését kell megakadályozni: a fertőzött személy ne menjen közösségbe, továbbá fontos ügyelnie arra is, hogy evőeszközeit, tisztálkodó eszközeit ne használják mások.