Hímvesszőrák esetén a hímvessző abnormális sejtjei kontrollálatlan növekedésbe kezdenek. A hímvesszőrák ritka daganat, mely többnyire a hímvessző bőrét, illetve az előbőrt érinti. A hímvesszőrák 95%-a ún. laphámrák.
A korai stádiumban felfedezett hímvesszőrák kezelése krémek és lézerterápia alkalmazásával történik, míg előrehaladottabb esetekben sebészi beavatkozás jelenthet megoldást.
A hímvesszőrák főbb tünetei
A hímvesszőrák leggyakrabban az előbőr alatt, illetve a makkon fordul elő.
A hímvesszőrák tünetei az alábbiak lehetnek:
- 4 hét alatt nem múló kinövés vagy fekély;
- kiütés;
- hímvessző vérzése, előbőr alatti vérzés;
- bűzös folyás;
- a hímvessző bőre vagy az előbőr megvastagodása miatt phimosis (fitymaszűkület) kialakulása;
- a pénisz vagy az előbőr elszíneződése;
- dudor a lágyékhajlatban;
- fáradékonyság;
- hasi fájdalom;
- csontfájdalom;
- súlyvesztés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket észleli, forduljon mielőbb háziorvosához. A hímvesszőrák korai felismerése kiemelt jelentőségű: minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, annál jobb a prognózisa.
A hímvesszőrák kiváltó okai
A hímvesszőrákok csaknem felét a HPV-fertőzés okozza.
A hímvesszőrákra hajlamosító tényezők az alábbiak:
- 50 év feletti élekor,
- dohányzás;
- fitymaszűkület, elhanyagolt higiénia (lásd még Férfi intim higiénia);
- fityma alatt összegyűlő váladék (smegma),
- PUVA-kezelés a kórtörténetben,
- immunhiányos állapot (pl. AIDS),
- körülmetéletlenség.
A hímvesszőrák diagnosztizálása
A hímvesszőrák diagnosztizálása során a részletes anamnézisfelvételt, a fizikális vizsgálatot és a vérvételt követően meghatározó vizsgálat a biopszia, amikor helyi érzéstelenítéssel szövetmintát vesznek az elváltozásból.
Amennyiben igazolódott a hímvesszőrák, a daganat stádiumának meghatározásához további vizsgálatokra van szükség:
- képalkotó vizsgálatok: pl. MR, CT és/vagy PET-CT;
- nyirokcsomó biopszia (a nyirokcsomó érintettségének vizsgálata).
A hímvesszőrák kezelése
A hímvesszőrák kezelése a következő paraméterektől függ:
- a hímvesszőrák nagysága, típusa;
- a hímvesszőrák elhelyezkedése;
- a hímvesszőrák kiterjedtsége;
- életkor, általános állapot.
A betegség korai felismerése mindig kedvezőbb, ilyenkor a kezelés során a non-invazív technikák alkalmazására törekednek. Kemoterápiás krémek, illetve ha az elváltozás a bőr felső rétegében van, akkor lézerterápia, cryoterápia jöhetnek szóba.
Előrehaladottabb állapotban sebészi beavatkozásra (a hímvessző érintett bőrrészének eltávolítása, circumcisio), valamint sugár- és kemoterápiára lehet szükség.
Bizonyos esetekben kiterjesztett (radikális) sebészi kezelés szükséges, mely megváltoztatja a hímvessző alakját, méretét; az eredeti állapot visszanyerését rekonstrukciós műtétek segíthetik. Ez a beavatkozás befolyásolhatja az énképet, az önértékelést, ezért kiemelten fontos, hogy a beteget egy egészségügyi dolgozókból álló csapat vegye körül, melynek tagjaihoz bátran fordulhat problémáival, és akiktől támogatást kaphat.
A hímvesszőrák kezelését követően fontos a rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel.
