egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szifilisz (luesz, vérbaj) a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott, szexuális úton terjedő betegség. Kezeletlenül hosszú távon sokféle súlyos szövődményhez vezethet, azonban napjainkban ezek ritkák a megfelelő antibiotikus kezelésnek köszönhetően.

 

A szifilisz főbb tünetei

A betegség első tünetei a fertőzést követően leghamarabb 3 hét múlva jelentkeznek. Kezelés nélkül a fertőzés évekig fennállhat, a lefolyása több stádiumra osztható, amelyek eltérő tüneteket mutatnak.

 

Első stádium

A fertőzés időpontjától eltelt lappangási idő 10-90 nap lehet. Általában a fertőzéstől számított három hét múlva a behatolási kapuban – a külső nemi szerven, a szájban, végbélnyílásban vagy a test egyéb részein – vörös, fájdalmatlan, tömötten kiemelkedő bőrelváltozás jelenik meg, amely szövetkeményedéssé (sánker), illetve kemény fekéllyé alakul. A fekély hegesedve gyógyul körülbelül 6 hét alatt. Az elváltozást a környéki nyirokcsomók egy- vagy kétoldali fájdalmatlan megnagyobbodása, férfiaknál esetenként a pénisz, fityma vizenyője kísérheti.

 

Második stádium

A fertőzéstől számított 7-10 hét múlva testszerte nem viszkető bőrkiütés, illetve a nemi szervek környékén szemölcsszerű elváltozás (condyloma) alakul ki, amelyek fertőzők. A haj foltosan hullhat, étvágytalanság, hányinger, fáradtság, láz, torokfájás és vérszegénység (anaemia) jelentkezhet. Ebben a szakaszban gyakran alakul ki szájfekély, szemgyulladás, vesegyulladás és májgyulladás.

 

Testszerte megnagyobbodott nyirokcsomók észlelhetők. Ritkán előfordulhat fejfájással, a tarkó kötöttségével és olykor a hallás elvesztésével kísért heveny agyhártyagyulladás (acut meningitis). A tünetek általában 6 hónapig tartanak, majd elmúlnak. A második stádiumot követően a betegség átmenetileg tünetmentessé válik.

 

Harmadik stádium

A fertőzéstől számított 3-12 évvel később lassan növekvő csomók (gumma) jelennek meg főként a lábszáron, a törzsön, az arcon és a fejbőrön. Ezek az elváltozások a csontokat is elérhetik, áthatoló, főként éjszaka jelentkező fájdalommal kísérten. A késői szifilisz a szív- és érrendszert, illetve az idegrendszert is megtámadhatja.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Aktív szexuális élet mellett előforduló, a nemi szervben vagy a szájban észlelt fájdalmatlan fekély, a nemi szerven észlelt egyéb elváltozás, esetleg testszerte – főként a tenyéren és talpon – megjelenő kiütés esetén forduljon a területileg illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézethez.

 

A szifilisz kiváltó okai

A szifilisz a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott fertőzés, amely főként nemi úton terjed, vagy a szifiliszes bőrelváltozásokkal való közvetlen érintkezés útján. A fertőzés ritkábban vérrel, például a drogfogyasztás során mással közösen használt tűn keresztül is elkapható.

 

Előfordulhat a terjedés fertőzött anyáról magzatra is.

 

A szifilisz lehetséges szövődményei

A betegség korszerű kezelése mellett a súlyos, akár életveszélyes állapotot jelentő szövődmények kialakulásának csekély az esélye. Az alábbi szövődmények ismertek:

 

  • aorta aneurizma: a szifilisz harmadik (késői) stádiumában kialakulhat a főverőér (aorta) kóros tágulata és az aortabillentyű működésének elégtelensége.
  • neuroszifilisz – a szifilisz minden stádiumában érintheti a központi idegrendszert:
    • előfordulhat idült agyhártyagyulladás fejfájással, álmatlansággal, nyugtalansággal és a koncentrálóképesség csökkenésével kísérten;
    • jelentkezhet bénulás beszédnehézséggel, ingerlékenységgel, fejfájással, alvászavarral, depresszióval és egyéb tünetekkel;
    • tábeszes neuroszifilisz: a gerincvelő betegsége, éles lábfájdalommal, bizonytalan járással, vizelettartási nehézséggel (inkontinencia) és gyakran húgyúti fertőzéssel kísérten.

 

A szifilisz diagnosztizálása

A szifilisz kórisméjének felállítása laboratóriumi és fizikális vizsgálaton alapul. Többféle laboratóriumi teszt is használatos. A laboratóriumi vizsgálat során vénás vérből a Treponema pallidum-fertőzésre válaszul termelt specifikus ellenanyagokat (treponemális tesztek) vagy a nem specifikusan a Treponema pallidum baktérium ellen termelt ellenanyagokat (nem treponemális tesztek) mutatják ki.

 

Bizonyos esetekben az érintett területen – többnyire a nemi szerven – kialakult fekélyből nyert mintát, ritkábban a gerinccsapolás során nyert gerincvelői folyadékmintát elemzik. Mikroszkópos vizsgálattal vagy PCR-módszerrel közvetlenül kimutatható a baktérium, de ezeket a módszereket ritkán használják.

 

Az aktív kezelést követően is szükség van a nem specifikus ellenanyagszint meghatározására a kezelés eredményességének ellenőrzése céljából.

 

A szifilisz kezelése

A szifilisz kezelése járóbeteg bőr- és nemibeteg-gondozó szakrendelésen zajlik. A szifilisz antibiotikum-kezeléssel (egy adag penicillin vagy azitromycin) gyógyítható, ha a kezelés a korai stádiumban elkezdődik. A gyógyszert injekció formájában, illetve a szifilisz harmadik stádiumában intravénásan adják be. Késői stádiumban a szervkárosodások már nem visszafordíthatók az antibiotikum-kezeléssel.

 

A gyógyulás nem a tünetek megszűnése, hanem a vértesztek eredménye alapján állapítható meg.

 

Mit tehet szifilisz esetén?

Kerülje a szexuális érintkezést az aktív kezelés ideje alatt és az azt követő két hétben. Szifiliszfertőzéséről haladéktalanul tájékoztassa szexuális partnerét annak érdekében, hogy mielőbbi szűrése megtörténhessen, és szükség esetén kezelésben részesüljön. Fontos, hogy mindazok, akikkel az elmúlt egy év során szexuális kapcsolatot létesített, tudomást szerezzenek a fertőzéséről, és kivizsgáltassák magukat.

 

A szifilisz megelőzése

A szifilisz megelőzésének módja a felelős partnerválasztás és az óvszerhasználat.

 

Tünetmentes személyeknél a következő esetekben javasolt a szűrővizsgálat elvégzése:

  • egyéb nemi úton terjedő betegség (STD) miatt történő kezelés;
  • várandósság első trimeszterében kötelezően elvégzendő, valamint a harmadik trimeszterben és szüléskor is, amennyiben az anya veszélyeztetett;
  • veszélyeztetett csoportba tartozó homoszexuális férfiak;
  • fokozott kockázatú szexuális aktivitás (gyakori partnerváltás, védekezés hiánya);
  • HIV-fertőzés megléte;
  • a partner szifiliszfertőzése.

 

Szifilisz gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején

A magzat fertőzött anyától megfertőződhez szifilisszel, amelynek súlyos következményei lehetnek a terhesség kimenetelére és a magzatra. A fertőzés halvaszüléshez, vetéléshez, koraszüléshez vezethet.

 

Az újszülöttben ún. veleszületett szifilisz (syphilis connatalis) alakulhat ki. A terhesség vagy szülés során megfertőződött magzatok nagy része tünetek nélkül születik meg. Később azonban a máj és a lép megnagyobbodik, láz, bőrkiütések, gummák, idegrendszeri károsodás, fogfejlődési rendellenesség alakul ki. Kezelés nélkül az orrnyereg deformálódik, a sípcsont meghajlik, szimmetrikus ízületi duzzanat, halláskárosodás alakul ki.

 

Az első trimeszterben a várandósgondozás részeként kötelezően elvégzik a szifilisz szűrővizsgálatát.

KULCSSZAVAK
syphilis  |   luesz  |   vérbaj  |   Treponema pallidum  |   STI  |   nemi betegség  |   bőrelváltozás  |   sánker  |   ulcus durum  |   neuroszifilisz  |   syphilis connatalis  |   condyloma  |   hajhullás  |   gumma  |   tábesz
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít