|
A kábítószer birtoklását, fogyasztását és kereskedelmét Magyarországon a törvény szigorúan tiltja és bünteti. Emellett a kábítószerhasználat súlyos egészségügyi kockázatokkal jár. Ha drogproblémái vannak forduljon szakemberhez, kérjen segítséget.
|
A kábítószerek és a különböző tudatmódosító szerek közös tulajdonsága, hogy a használónak olyan élményt nyújtanak, amellyel arra sarkallják, hogy újra és újra át akarja élni ezeket az élményeket.
Ezek lehetnek stimuláló, bódító-szedáló, szorongásoldó hatású szerek vagy hallucinogének. A pozitívnak megélt hatás pszichés és testi függőséget is kialakíthat.
Kábítószerekkel való visszaélés
A kábítószerek és a gyógyszerek között nem húzható teljesen éles határ: sok kábító hatású fájdalomcsillapítót alkalmaznak az orvosi gyakorlatban is, de a stimulánsok és hallucinogének között is találunk hatóanyagot a gyógyítás területén. Ezért a kábítószerekkel való visszaélés bizonyos esetekben átfedhet a gyógyszerfüggőséggel.
Kábítószerrel való visszaélés alatt a különböző pszichés működésre ható (pszichotróp) szerek nem orvosi célú, az adott kultúra által elfogadott orvosi vagy társadalmi formákkal ellentétes, önkezű adagolását értjük. A kábítószerekkel való visszaélés célja általában a hangulat, tudat, mentális állapot befolyásolása.
Abúzuspotenciál
Az abúzuspotenciál a különböző hatóanyagoknak az a tulajdonsága, hogy mennyire képesek azonnali eufórikus, jó érzést kiváltani. Minél nagyobb az abúzuspotenciálja egy hatóanyagnak, annál könnyebben alakul ki iránta függőség.
A heroin és az amfetaminok például azonnali eufórikus érzést képesek kiváltani, míg egy antidepresszáns esetében ez nem jellemző.
Függőség és hozzászokás (dependencia és addikció)
A dependencia és az addikció a kábítószer-függőségre alkalmazott kifejezések. Megkülönböztetünk pszichés és fizikai függőséget – a hatóanyagra jellemző tulajdonság, hogy milyen – esetleg mindkét – függési módot vált ki a használójából.
A pszichés függőségre jellemző, hogy a drog használatának megszüntetése után fizikai (testi) elvonási tünetek nem jelentkeznek. A drog utáni sóvárgás azonban olyan erős és elviselhetetlen is lehet, hogy a függőség kezelésében, megszüntetésében gyógyszeres terápiára is szükség van.
A fizikai függőség esetén a szer megvonását követően jellegzetes elvonási tünetegyüttes alakul ki, amelynek a tünetei sokfélék lehetnek. Bizonyos drogok esetén az elvonási tünetek olyan súlyosak, hogy az életet veszélyeztetik.
A pszichés és fizikai függőség kényszeríti a droghasználót testi tünetekkel vagy az elviselhetetlen sóvárgással az ismételt droghasználatra. Egy idő után a droghasználat célja már nem az áhított állapot, eufória elérése, hanem az elvonási tünetek megelőzése és csökkentése.
Tolerancia
A kábítószerek hatása általában a gyakori alkalmazás esetén csökken. Ugyanannak a hatásnak az eléréséhez ezért idővel egyre nagyobb dózisokra lehet szükség. Ez vezeti a kábítószer-élvezőt a függőségbe.
Fontos azonban tudni, hogy a drogok hatásaival és mellékhatásaival szemben eltérő tolerancia alakul ki. Ilyen például a heroin alkalmazása esetén a légzésdepresszió vagy kokain alkalmazása esetében a szívritmuszavarok.
Az addikciót befolyásoló tényezők
Bizonyos személyiségjegyek vagy állapotok megnövelik a függőség kialakulásának esélyét.
Ezek a tényezők az alábbiak:
- impulzív, folyamatosan új élmények után sóvárgó egyén;
- a társadalmi normákat figyelmen kívül hagyó személyiség;
- a frusztrációt nehezen toleráló egyén;
- veszélykereső, a veszélyt élvező magatartású egyén;
- depresszió, szorongás vagy antiszociális személyiségzavar jelenléte.
A pszichoaktív szerek általános hatásmechanizmusa
A pszichoaktív szerek jellemzően az agy valamilyen jutalmazó rendszerét aktiválják, ezzel eufóriát váltanak ki, és serkentik az újabb alkalmazást. Ezalól kivétel a marihuána és az LSD, ezek a spirituális élmény miatt jellemzően pszichés függést tudnak okozni használójukban.
Az abúzusszerek csoportosítása
A függőséget okozó szerek közé nem csupán az illegális kábítószerek tartoznak, hanem minden olyan hatóanyag, amellyel szemben függőség alakulhat ki.
Ezeket az alábbiak szerint csoportosítjuk:
- opoidok (morfin, heroin),
- központi idegrendszeri depresszánsok (barbiturátok, alkohol, benzodiazepinek, GHB),
- szimpatomimetikus stimulánsok (kokain, amfetaminok),
- dizájnerdrogok,
- koffein és nikotin,
- kannabinoidok (marihuána),
- pszichedelikumok (LSD, meszkalin, fenciklidin),
- inhalánsok (ipari oldószerek, anesztetikumok),
- egyéb: vényköteles gyógyszerek.
Ha kórházi vagy intenzív ellátásra kerül sor, minden esetben fontos a kezelőorvost tájékoztatni az alkalmazott legális és illegális szerekről, mivel a mérgezéses tünetek kezelése csak ezek ismeretében lehet megfelelő!
Az orvos megfelelő tájékoztatása életet menthet, az orvosi titok értelmében büntetőjogi következményektől tartani ilyen esetben nem kell.
A drogfüggőségről és kezelésükről bővebben itt olvashat.
