A hasfal veleszületett vagy szerzett gyenge pontjain kialakuló előboltosulás a sérv, amelynek egyik leggyakoribb formája a lágyéksérv (hernia inguinalis).
A lágyéksérv az idő múlásával egyre nagyobb lesz: a folyamatot megállítani vagy visszafordítani nem lehet, csak műtéttel gyógyítható.
Bármely belső szerv normál anatómiai helyzetéből való kitüremkedését vagy előesését sérvnek (hernia) nevezzük. Sérv létrejöhet valamely veleszületett vagy az élet során keletkezett, szerzett nyíláson keresztül is. Lágyéksérvben a belek egy nyíláson keresztül a lágyékterületen türemkednek ki. Mivel a nőknél a lágyékcsatorna sokkal kisebb méretű, mint a férfiaknál, ezért náluk ritkábban fordul elő a hernia inguinalis típusú sérv. Bizonyos esetekben azonban ezt a csatornát nem „használva” a lágyék belső felén alakul ki sérv (direkt sérv), amely jellemzően traumát követően alakul ki.
A lágyéksérvek csoportjába tartozik továbbá a nők és idős emberek körében gyakrabban előforduló combsérv (hernia femoralis) is, amely a comb nagyerei mentén, a combcsatornán lép ki a combhajlatba. A combsérv általában tünetmentes, az esetek közel felében a bél kizáródása vagy elszorítódása miatt derül rá fény.
A lágyéksérv a felnőtt lakosság körülbelül 5 százalékát érinti, férfiaknál négyszer-ötször gyakoribb, mint nőknél.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha nem történik meg időben a sérv műtéti kezelése, a sérv kizáródhat. A sérvkizáródás jelei: heveny, görcsös hasfali és hasi fájdalom, amit gyakran hányás kísér. Ha ezt észleli, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Kizáródás esetén pár óráig fennáll az esélye, hogy műtét nélkül is megszüntethető a kizáródás, de több idő elteltével a kizáródott bélszakasz elhalhat, ami életveszélyes állapothoz vezet.
Amennyiben a lágyéksérv műtétjét követően gyulladást, váladékozást, sebszétválást, vérömlenyképződést vagy bélműködési zavart tapasztal, ne várjon a következő orvosi kontrollvizsgálatig, hanem azonnal jelentkezzen a műtétet végző kórházi osztályon!
A lágyéksérv műtéti kezelése
A lágyéksérvműtét célja a sérv és a sérv által okozott panaszok megszüntetése, valamint a súlyos szövődmények megelőzése a meggyengült hasfal megerősítésével.
A lágyéksérvműtét elvégezhető
- hagyományos módszerrel a hasfal felől,
- laparoszkópos technikával,
- miniplasztikai eljárással (kis sérveknél).
A lágyéksérv kezelése legtöbbször egynapos sebészeti ellátás keretében történik. Speciális műtéti előkészítés nem szükséges, ugyanakkor amennyiben a műtéti területen gyulladás vagy fertőzés észlelhető, a beavatkozásra csak annak kezelését és gyógyulását követően kerülhet sor.
A műtéti érzéstelenítés módja az alkalmazott műtéti technikától függ. Bizonyos műtéti eljárások esetén bőrbe adott helyi érzéstelenítőt vagy a gerinchez közeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítést alkalmaznak.
A lágyéksérv műtéti rekonstrukciója a sérvkapu zárásával (varrat) vagy a hasfali hiány pótlásával történhet. A hiány pótlása a beteg saját szövetével vagy szövetbarát műanyagból készült hálóval biztosítható.
Nyitott műtét
A műtét során a sebész lágyéktájon kb. 6-8 cm hosszú bőrmetszést ejt a sérv oldalán, majd a sérvtömlőt kipreparálja, a nyakánál megnyitja, végül eltávolítja. A sérvtartalom a hasüregbe kerül visszahelyezésre, majd a sérvkaput feszüléstől mentes varrattal vagy speciális szövetbarát műanyag háló beültetésével zárja (manapság ez az elterjedtebb műtéti technika a kisebb kiújulási arányra való tekintettel).
A gyógyulás során a kötőszöveti rostok átszövik, erős heget képezve. Ezt követően a hasfalat alkotó rétegek és a bőr is zárásra kerül.
Laparoszkópos műtét
A beavatkozás során első lépésként a hasüreget gázzal (szén-dioxiddal) fújják fel, hogy a műtétet végző sebész könnyebben hozzáférjen a hasi szervekhez, majd három kis metszést vágnak a hason, és ezeken keresztül végzik el a sebészi rekonstrukciót. A műtét során a sebész visszahelyezi a sérvtartalmat a hasüregen belülre, zárja a sérvkaput, és egy nem felszívódó, szintetikus hálót rögzít a lágyékcsatorna hátsó falára. Az itt képződő hegszövet belenő a háló lyukaiba, az így kialakuló erős, ellenálló réteg meggátolja a sérv kiújulását.
Szempontok a technika megválasztásában
A módszert a műtétet végző orvos határozza meg a sérv típusának, elhelyezkedésének függvényében, figyelembe véve az esetleges korábbi betegségeket, műtéteket. Minél kisebb a sérv, annál könnyebben végezhető el a beavatkozás, és annál kisebb eséllyel alakulhatnak ki szövődmények. Technikai nehézséget a már hegesedett, nagy méretű sérvek okozhatnak. Tekintettel, hogy a sérvkapu magától nem záródik, és a sérvkötő viselése is csak átmeneti megoldást jelent, a sérvet kizárólag műtéttel lehet véglegesen megoldani.
A korai teljes terhelhetőség igénye esetén, amikor először műtendő, egyoldali lágyéktáji sérv a diagnózis, a laparoszkópos sérvműtét az elsőként választandó műtéti megoldás.
A hálóbeültetés (feszülésmentes műtéti eljárás) utáni kiújulási arány alacsonyabb, mint feszülő varratokkal végzett műtét után.
A nőknél gyakoribb combsérv sebészeti ellátása többféle műtéti eljárással történhet, de előnyben részesítendő a laparoszkópos sérvműtét. Előnye a beteg szempontjából a minimális sebfájdalom és a korai terhelhetőség.
A gyermekkori lágyéksérvek – mivel fejlődési rendellenesség talaján alakulnak ki – eltérő műtéti megoldást indokolhatnak.
Lehetséges szövődmények
A lágyéksérv megfelelő műtéti kezelésével teljes gyógyulás érhető el. Ugyanakkor bizonyos állapotokban – például egyes anyagcserezavarokban, dohányzó betegeknél, illetve a hasűri nyomás tartós emelkedettsége esetén – a lágyéksérv kiújulhat. A nem kezelt lágyéksérv bélösszenövést, gyulladást, székrekedést, bélelzáródást okozhat. Ha nem történik meg idejében a lágyéksérv sebészeti ellátása, a sérv megnövekedhet, és akár ki is záródhat. Ez életet veszélyeztető állapotot jelent, és azonnali műtéti beavatkozást igényel.
Mint minden műtéti beavatkozás, a lágyéksérvműtét sem teljesen kockázatmentes.
A sérv súlyosságától függően a beavatkozás szövődményekkel járhat, amelyek bár ritkák, de az alábbiak lehetnek:
- idegsérülések,
- érsérülések,
- hólyag- és bélsérülés,
- gennyesedés,
- a beültetett háló kilökődése (igen ritka szövődmény),
- a beültetett háló zsugorodása,
- vérömleny képződése,
- lágyéktáji fájdalom.
Az új sebészeti technikák alkalmazásával azonban a szövődmények előfordulása is jelentősen csökkent, a háló kilökődésének vagy a seb fertőződésének kockázata az orvosi utasítások betartása mellett alacsony.
Lágyéksérvműtét utáni teendők
Lágyéksérvműtét után – a műtéti technika, valamint az érzéstelenítés módjától függően – általában aznap, esetleg másnap felkelhet a beteg. Néhány napig normális a fáradtságérzés és a hasi fájdalom a metszések helyén. Az átlagos gyógyulási idő kb. négy hét, de a műtét után hat hétig fontos a hasfal kímélése, tartózkodás a nehéz fizikai munkától, a nehéz tárgyak emelésétől.
A hagyományos műtétet követő első hétben a könnyű testmozgás, rövid séta megengedett, emellett javasolt szorosabb alsónemű viselése. A második héten már a könnyű fizikai munka és a gépjárművezetés is megengedett, a harmadik héten a beteg visszatérhet a normális aktivitásához. A műtét utáni negyedik héten megkezdhető a teljes – műtét előtti – terhelés.
A laparoszkópos beavatkozást követően a beteg gyorsabb felépülésre számíthat. Így a műtét után 7-10 nappal az operált általában már teljesen terhelhető, az eredeti munkáját folytathatja, fizikai munkát végezhet, sportolhat. Ez fontos szempont lehet többek között a sportolók, fizikai munkát végzők, utazók, színészek esetében.
A mozgásprogram elkezdése előtt érdemes tanácsot kérni a műtétet végző szakorvostól, a háziorvostól vagy gyógytornásztól.
A műtét után egy hónappal sebészeti kontrollvizsgálaton kell megjelenni, valamint fél-egy év múlva záró sebészeti vizsgálatra kerül sor.
