A klímaváltozás következtében fokozatosan emelkedő átlaghőmérsékletnek és nyári kánikulának köszönhetően a hőség elleni védekezés manapság kiemelt jelentőséggel bír. Egyre szélesebb körben terjednek el a légkondícionálásra használt klímaberendezések, ezek veszélyei azonban kevésbé ismertek.
A hőség megterheli a szervezetet, a szívműködés fokozódik, a test hőszabályozásának következtében pedig verejtékezéssel próbáljuk szabályozni hőháztartásunkat. Különösen veszélyes ez a szívbetegek, a túlsúlyos emberek, az idősek, a kismamák és a kisgyermekek számára.
Az egészség megőrzésének érdekében fontos, hogy a melegben ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, a sópótlásra, a fizikai aktivitás csökkentésére és a legmelegebb órákban tartózkodjunk árnyékos, hűvös helyen.
A fenti tényezőkből adódóan az egészségügyi és szociális intézményekben, a munkahelyeken, az irodaépületekben és a gyermekintézményekben a hőmérséklet optimalizálásának érdekében klímberendezések használata ajánlott. Hosszú távon a friss, szűrt és hűtött levegőt biztosító mesterséges szellőztető rendszerek (HVAC-rendszerek) beépítése jelentheti a megoldást.
Veszélyek
A klímaberendezések használatának azonban vannak veszélyei, melyek közül a leggyakoribbak az alábbiak:
Egyénre vetítve:
- az ún. split klímaberendezések csak a belső levegőt keringetik, külső, friss levegő így nem jut be a légtérbe;
- légkondícionáló használata mellett a beltéri hőmérséklet fenntartása érdekében szellőztetésre nem, vagy csak ritkán kerül sor, így a különböző beltéri forrásokból származó kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében;
- a klíma működése, valamint az általa generált erős légáram következtében a levegő szárazzá válik, mely kötőhártya-gyulladást, dehidrációt, bőrszárazságot, fejfájást, fáradékonyságot, ízületi fájdalmakat, illetve gyulladást okozhatnak, melyek az úgynevezett beteg épület szindrómát alkotják;
- a nem megfelelően karbantartott klímaegységekben baktériumok telepedhetnek meg. A nem megfelelően elvezetett kondenzvízben például nem ritka például a Legionella baktérium, ami akár súlyos fertőzést is okozhat (lásd még: Légiós betegség). A karbantartás elhanyagolása a gombáknak is kedvez, melyek spóráira sokan allergiások;
- a nem megfelelően tisztított klíma asztma kialakulásához is vezethet.
Globálisan tekintve:
- a klímahasználat megnövekedett áramfogyasztást eredményez. Az elektromos áram előállítása során szén-dioxid termelődik, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez, így egy önrontó kör jön létre;
- az éjszaka működő klíma többlethő leadáshoz vezet, mely tovább rontja a városi hősziget hatást.
Hasznos tippek
A klímaberendezések használata során érdemes az alábbi ajánlásokat megfogadni.
A klímaberendezést célszerű úgy beállítani, hogy a benti hőmérsékelt 6-8, maximum 10°C-al legyen alacsonyabb a külső hőmérsékletnél, ez a saját egészségünk és a bolygó érdekében is kiemelten fontos. Figyeljünk arra, hogy a készülék a helyiség alsó felében ne okozzon erős légáramot. Érdemes oda irányítani, ahol nem tartózkodunk, így csökkenthető a beteg épület szindróma kialakulásának esélye.
A készülék beltéri egységének hőcserélőjét és porszűrőjét előírás szerint kell karbantartani, évenkénti tisztítás és szűrőcsere (amennyiben cserélhető szűrővel rendelkezik) szükséges. A fertőtlenítésnél olyan lúgos tisztítószert ajánlott használni, mely baktériumölő és gombaölő hatású. Fontos a gyors zsírtalanító, fertőtlenítő és szagtalanító hatás, azonban kerülendők a felesleges adalékanyagok, aromák, melyekből akár egészségre káros illékony szerves anyagok kerülhetnek be a lakás levegőjébe.
A légkondícionálók és az áram
A mesterséges hűtés a meleg nyári napokon több energiát fogyaszt el, mint egy átlagos téli napon a fűtés. Nyári energiafelhasználásunk 40%-át fordítjuk hűtésre.
Ezért érdemes ezen adatok figyelembevételével beállítani a kívánt hőmérsékletet, valamint a készülék választásakor alaposan tájékozódni a paraméterekről.
Számítások szerint egy átlagos teljesítményű légkondicionáló berendezés havonta mintegy 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlákon.
Fontos megfigyelni a készülék hatásfokát, melyet EER és COP számokkal jelölnek, ez azt mutatja meg, hogy a berendezés 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő- vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a készülék ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére.
Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépek esetén. De magas hatásfokúak az inverteres klímakészülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát.
Jó tudni!
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015 (II. 10.) Korm. rendelet szerint klímaberendezés telepítését, beüzemelését, karbantartását csak a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által elfogadott, jóváhagyott, képesítéssel rendelkező vállalkozás végezheti. Ennek oka, hogy a legtöbb berendezésben használt klímagáz üvegházhatású gáz, mely veszélyes a környezetre, ezáltal az egészségünkre is.
Jogosultsággal rendelkező szerelőkre a Klímagáz adatbázis nyitóoldalán található „Térképes képesített vállalkozás kereső” menüpontban lehet rákeresni az alábbi linkre kattintva.
További információ található a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján.
A légkondícionáló berendezések alternatívái
A klímahasználat előtt érdemes bevetni az alábbi házi praktikákat a hőmérséklet csökkentése érdekében:
- árnyékolás
-
- ablakok külső árnyékolása (pl. zsalugáterrel, redőnnyel), a tetőtéri ablakok árnyékolása akár 6-8 °C-kal csökkenti a belső hőmérsékletet;
-
- a külső árnyékolók 60-70%-kal csökkentik az ablakon át érkező hősugárzást;
-
- a déli tájolású falak előtt elhelyezett külső árnyékoló használatával csökkenthető a helyiségek felmelegedése.
- zöldterület
-
- az épület közelében lévő nagy lombkoronájú fák csökkentik az épület felmelegedését, valamint kedvező hatással vannak a levegő minőségére;
-
- a zöldhomlokzat, zöldfal az árnyékolás mellett a párologtatás során hőt von el a környezettől, így csökkenti az épület hőmérsékletét;
-
- a zöld környezet előnyben részesítése a beton-, aszfalt-, térkő- és kavicsborítás helyett, melyek elnyelik a hősugárzást, ami éjszaka visszajut a levegőbe, így akadályozva az épület éjszakai lehűlését.
- szellőztetés, ventilátorhasználat
-
- a kora reggeli órákban intenzív szellőztetés, éjszaka buktatott ablak mellett folyamatos szellőztetés segít a belső levegő hőmérsékletének optimalizálásában;
-
- mindig ott szellőztessünk, ahol a nap kevésbé éri a lakást;
-
- a légmozgás növelése fokozza a bőr párologtatását, így hűsít;
-
- kézi ventilátor, legyező használata is segíthet.
Felújítás előtt érdemes átgondolni az alábbiakat:
- érdemes energetikai tervet készíttetni;
- szigetelés, ami nyáron megakadályozza az épület éjszakai lehűlését;
- fehér vagy speciális hővisszaverő cserép választása;
- a háztető árnyékolása napelemekkel;
- a külső falfesték legyen fehér vagy világos színű;
- ablakkeretbe vagy árnyékolt homlokzati falba beépített légvezető elemek és légáteresztő rések segítségével biztosítható bizonyos mértékű keresztáramlás;
- ablakra vagy külső falra szerelhető napelemmel működő ventilátor alkalmazása.
A fentieken túl segíthetnek az alábbiak is:
- a felesleges áramfogyasztók kikapcsolása (ezek szintén hőt generálnak);
- tudatosan főzzünk a kánikulában;
- nedvesítsük be bőrünket, fogyasszunk sok folyadékot;
- a dezodorhasználat csökkentése (az izzadás fontos eleme a test hűtésének);
- a padló rendszeres felmosása, illetve a szőnyeg használatának mellőzése.
Hosszú távon az egyszerű klímák helyett a mesterséges szellőztető rendszerek (ún. HVAC-rendszerek) jelenthetnek korszerű megoldást.
Kapcsolódó tartalmak: Tudnivalók hőség idején
