A fájdalom egy nagyon nehezen meghatározható fogalom – egy nemzetközi szakértői testület, a „The International Association for the Study of Pain” 1979-es meghatározása szerint a fájdalom „kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely aktuális vagy potenciális szöveti károsodáshoz csatlakozik…”. Ennek alapján a fájdalom nem csupán egy fizikai érzékelési jelenség, hanem egyben egy érzelmi élmény is, ami erősen szubjektívvá teszi magát a fájdalom megélését.
A fájdalom az egyszerű diszkomfortnál sokkal összetettebb és fontosabb tapasztalás. A fájdalom nagymértékben rontja a beteg életminőségét; és kezeletlen állapotban, különösen akkor, ha sokáig tart, akár mentális betegségek – szorongás, depresszió – kifejlődéséhez is vezethet. A fájdalomcsillapítás ezért minden orvos egyik legfontosabb tevékenysége és kötelessége.
A fájdalom csillapítására több módszer is létezik: fájdalomcsillapító gyógyszerek (vényköteles és vény nélküli készítmények) és nem gyógyszeres megoldások. A módszerek használhatók külön-külön, de akár együttesen is. A megfelelő módszer kiválasztását a beteg állapota, alapbetegsége, illetve a fájdalom jellege határozza meg.
A krónikus fájdalommal együtt élni mind lelkileg, mind testileg nagyon megterhelő feladat. A modern orvostudománynak köszönhetően sok esetben már nem kell együtt élni a fájdalommal, mert sokféle lehetőség van annak csillapítására.
Nem gyógyszeres fájdalomcsillapító módszerek
A fájdalomcsillapításra sok gyógyszeres és nem gyógyszeres módszer alkalmazására van lehetőség. A fájdalomcsillapító gyógyszereken kívül hatékony fájdalomcsillapítási módszerek lehetnek például az alábbiak:
- pozícionálás: a beteg számára legkíméletesebb pozíció vagy fektetési mód alkalmazása,
- hűtés vagy melegítés,
- transzkután elektromos stimuláció (TENS),
- fizioterápia: gyógytorna, masszázs, lymphoedema kezelése, légzőgyakorlatok stb.,
- pszichoterápia,
- akupunktúra,
- mágnesterápiás eljárások,
- aromaterápia,
- zeneterápia,
- művészetterápia,
- foglalkozásterápia.
Hideg- és melegterápia
A hideg- és melegterápiát széles körben alkalmazzák. A kétfajta eljárásnak azonban eltérőek az indikációi.
A hideg szűkíti az ereket. Ez csökkenti a gyulladást és a duzzanatot, ezzel együtt pedig csillapítja a fájdalmat is. Sérülés utáni fájdalomcsillapítás vagy köszvény fellángolása esetén működik a legjobban, amikor is a cél a duzzanat, a gyulladás csökkentése.
A meleg, a hőterápia a sérült terület vérellátását javítja, és ellazítja a feszes izmokat. A meleg nem a hirtelen megjelenő fájdalmakra, hanem inkább a hosszabb időn (akár néhány héten) át fennálló fájdalmakra hatékony. Kétféle formában alkalmazható: száraz hő (melegítőpárna) vagy nedves meleg (borogatás, meleg vizes fürdő).
Mind a hideg-, mind pedig a melegterápiát körülbelül 15 percig érdemes használni, azonban meg lehet ismételni naponta többször. Túl hosszú ideig alkalmazva azonban bőr-, szöveti és akár idegkárosodást is okozhat.
A hideg- és melegterápiát nem szabad alkalmazni (vagy csak orvosi felügyelettel) az alábbi állapotokban és betegségekben:
- cukorbetegség (diabetes),
- dermatitis,
- különböző érbetegségek, keringési zavarok,
- mélyvénás trombózis,
- sclerosis multiplex (SM).
Testmozgás
Egyes fájdalmak esetében a testmozgás is jótékony hatást tud kifejteni. Ezt az alábbiak segítségével éri el:
- izmok erősítése,
- ízületek mozgékonyságának növelése,
- az alvás minőségének javítása,
- endorfinok (az emberi szervezet által termelt természetes fájdalomcsillapító anyagok) felszabadítása.
Az aerob testmozgás elősegíti a fogyást is, ami az ízületek terhelését csökkentve enyhíti a fájdalmat. A törzsizmok erősítése pedig a sérült gerinc fájdalmát enyhíti azáltal, hogy nem az egész test súlya nehezedik a gerincoszlopra, hanem megtartásában az izmok is egyre nagyobb részt vállalnak.
Jóga
A jóga különböző pózok és a légzés összhangjának művészete. Évezredek óta gyakorolják, egészségügyi jelentőségét azonban csak az utóbbi években kezdték el vizsgálni.
A jóga javítja az erőnlétet, az egyensúlyt, a rugalmasságot és a testtartást is; a jobb testtartás pedig kiválóan enyhíti a különböző izomfeszültséggel összefüggő fájdalmakat. Hogy a jóga pontosan hogyan segít a fájdalom csillapításában, az még nem teljesen tisztázott. Ebben szerepe lehet az izomműködés által felszabaduló endorfinoknak vagy a relaxációs, meditációs állapot elérésének.
A jóga sokféle stílusban és intenzitásban gyakorolható. Erőnlétnek, kornak és betegségnek megfelelően mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb pozíciókat és feladatokat.
Zeneterápia
A zeneterápia segíthet a fájdalom érzetének csökkentésében, a stressz-szint csökkentésével pedig hozzájárul a fájdalom megélésének könnyebbé tételéhez. Műtéten átesett betegek esetében a zeneterápia jótékony hatást fejthet ki nemcsak a fájdalomra, hanem a beteg által érzett szorongásra is.
Egyéb tényezők
Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a fájdalom megélése, fontos odafigyelni a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra. Egyes gyógyszerek nehezíthetik az elalvást, illetve a megfelelően mély álom elérését. Amennyiben ilyet tapasztal, forduljon háziorvosához/kezelőorvosához, aki más gyógyszerek felírásával, esetleg a dózis beállításával enyhítheti a tüneteket.
Emellett kerülje az elmagányosodást is, és igyekezzen minél többet kimozdulni otthonából. A hosszantartó egyedüllét ugyanis fokozza a szorongás és depresszió előfordulását, amik szintén ronthatják a személy azon képességét, hogy megküzdjön a fájdalommal. Egyes esetekben rendelkezésre állnak betegcsoportok is, ahol megértésre, illetve tapasztalaton alapuló tanácsokra is szert tehet.
