Az epehólyag a máj alsó részén található szerv, amely a májban termelődő epe tárolására és időszakos ürítésére szolgál. Az epehólyag falának heveny gyulladása valamilyen irritáció következtében alakul ki.
A leggyakoribb kiváltó oka az epekő, de okozhatja az epehólyag vagy az epeutak sérülése, daganatos elváltozása vagy fertőzése is. Az epehólyag-gyulladásnak két fő csoportja különíthető el: az akut és a krónikus epehólyag-gyulladás.
Az epehólyag-gyulladás főbb tünetei
A krónikus epehólyag-gyulladás tüneteire olyan, nem specifikus tünetek jellemzők, mint a hasi fájdalom, emésztési panaszok – de sokszor tünetmentes. Az akut epehólyag-gyulladás jellegzetes tünete a hirtelen, heves fájdalom a has jobb felső vagy középső részében, amely a hátba, vállakba sugározhat (epegörcs, epekólika).
Akut gyulladás tünetei lehetnek továbbá:
- nyomásérzékenység a jobb bordaív alatt;
- emésztési nehézség, különösen a nehéz, zsíros ételek fogyasztását követően;
- láz, hidegrázás;
- hányás, hányinger;
- elesett állapot;
- sárgaság;
- világos széklet, sötét vizelet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Általánosságban elmondható, hogy hirtelen kialakuló, nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok esetén kérjen orvosi segítséget. Amennyiben hirtelen a has jobb felső vagy középső részén megjelenő fájdalmat és/vagy a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, felmerülhet az epehólyag-gyulladás gyanúja.
A betegség súlyos, akár életet veszélyeztető komplikációkkal is járhat. Ha a fájdalom nem múlik el 1-2 órán belül, forduljon orvoshoz!
Ha erős fájdalmai vannak, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Az epehólyag-gyulladás kialakulásának okai
Az epehólyag-gyulladás leggyakoribb (90%) oka az epekövesség. Az epében formálódó epekövek elzárhatják az epehólyag kivezető csövét, ami epepangást okoz, és gyulladáshoz vezet.
Ritkábban más okok is kiválthatják a gyulladást:
- daganatos betegségek által képzett epeelfolyási akadály,
- az epeutak sérülése,
- egyes vírusfertőzések,
- az epehólyag vérellátási zavara,
- sipolyok,
- gümőkór,
- bizonyos orvosi beavatkozások (pl. műtét utáni hegesedés, ERCP).
Az epehólyag-gyulladás diagnosztizálása és kezelése
A kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, majd laborvizsgálatokat (pl. májenzimek, bilirubin mennyisége a vérben) és képalkotó vizsgálatokat (ultrahang, CT, MRI) kér. A tünetekből, a tünetek változásából és a kapott vizsgálati eredményekből állapítja meg, hogy valóban epehólyag-gyulladásról van-e szó.
Az epehólyag-gyulladás kezelésének módja elsősorban az epehólyag-eltávolító műtét (cholecystectomia), amely történhet zárt (laparoszkópos) módon és nyitott hasi műtétként is. Az epehólyag nem életfontosságú szerv, a szervezet képes nélkülözni a normál működéséhez, ilyenkor a májban termelődő epe közvetlenül a vékonybélbe jut. Gyógyszeres kezelésként a fájdalom csökkentésére adhatnak fájdalomcsillapítót, a fertőzés kezelésére pedig antibiotikumot.
Az epehólyag-gyulladás lehetséges szövődményei
Megfelelő kezelés nélkül az epehólyag gyulladásának súlyos szövődményei alakulhatnak ki. Elhalhat az epehólyag egy része, kialakulhat felülfertőződés, vagy megnyílhat az epehólyag fala, ami hasűri fertőzéshez vezethet.
Az epehólyag-gyulladás megelőzése
Egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres testmozgással, a koleszterindús ételek kerülésével csökkenthető az epekövesség és ezáltal az epehólyag-gyulladás rizikója. Bizonyos esetekben azonban – főként örökletes epeúti szűkületek esetén – a betegséget nem lehet megelőzni.
Az epekövek kialakulásának esélye nagyobb a terhesség során vagy idősebb korban, ezért a kismamák és az idősek esetében különösen fontos az egészséges étkezés és a rendszeres fizikai aktivitás a megelőzés érdekében.
