A szemcsés kötőhártya-gyulladás (trachoma, conjunctivitis granulosa, egyiptomi szemgyulladás) a szem kötőhártyájának (conjunctiva) idült fertőzése, amelyet a Chlamydia trachomatis nevű kórokozó idéz elő. A betegség már az ókori Egyiptomban is létezett, ma többnyire a Földközi-tenger melléki országokban (Észak-Afrika) és a Távol-Keleten, alacsony higiénés körülmények között fordul elő. A világon több millió ember szenved trachomától, mely a fejlődő országokban a vakság vezető oka. A betegség általában az első életévtizedben jelentkezik, és lassan súlyosbodik.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás alábbi stádiumait különböztetjük meg:
- I. stádium: kezdődő szemcsés kötőhártya-gyulladás, melynek tünetei még nem jellegzetesek. A kötőhártya megvastagodott, feszes, nem ráncolódik, élénkvörös színű. Csomók figyelhetők meg, főleg a felső szemhéj belső szélén és kötőhártyáján. A gyulladás kétoldali.
- II. stádium: kifejlődött kórkép a tünetek fokozódásával. A főként az áthajlásban és a szemzugban keletkező csomók és tüszők száma és mérete növekszik.
- III. stádium: kezdődő hegesedés a II. stádium tünetei mellett, a tüszők szétrepednek, megindul a hegesedés és a szemhéjhoz tartozó kötőhártya sorvadása.
- IV. stádium: tisztán heges állapot. A kötőhártya hegesedésén kívül a szemhéj csüngése és a szemhéjszél befelé fordulása figyelhető meg.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás főbb tünetei
A tünetek a fertőződést követő 2-20 napon belül jelennek meg. A betegség egyszerű kötőhártya-gyulladásként indul, később észrevétlenül súlyosbodhat, akár a hegesedésig. Az első szakaszban a szemben égés, szúrás, idegentestérzés, viszketés, fájdalom, fényérzékenység és könnyezés tapasztalható. Nem ritka tünet a felső szemhéj lecsüngése miatti álmos arckifejezés. Gyermekeknél gyakran előfordul a szubjektív tünetek hiánya.
A kardinális tünetek a következők:
- az alapszövet diffúz, sejtes beszűrődése, élénkvörös, kissé feszes, nem ráncolódó, megvastagodott kötőhártya;
- csomó (szemcse vagy tüsző) főleg a felső boltozatban, kölesnyi kocsonyás, sárgás képződmények esetleg a redőben, néha a bulbaris kötőhártyán;
- vörös papillák, amelyek bársonyossá, nagyobb túltengés esetén málnaszerűvé teszik a felszínt;
- a szaruhártya megbetegedése, amely felszínes szaruhártya-gyulladással és a szaruhártya kiterjedt sejtes beszűrődésével kezdődik, és mint szürke réteg, függönyszerűen lefelé halad a hám alatt. Szélén szekunder fertőzés miatt fekély képződhet, látásromlással, fájdalommal kísérve;
- hegesedés: a kezdetben vékony, fehér hegek szinte az egész kötőhártyát behálózzák, a kötőhártya fehér, fényes, ínszerű szövetté válik. A befelé kúszó hegek miatt a pillaszőr rendellenes helyzete, illetve heges kötőhártyaseb alakulhat ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fentebb részletezett tüneteket észleli, és azok nem javulnak 24 óra elteltével, mihamarabb keresse fel a lakhely szerint illetékes szemészeti szakrendelést.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás kiváltó okai
A szemcsés kötőhártya-gyulladást a Chlamydia trachomatis nevű kórokozó A, B, Ba és C szerotípusai okozzák. Ezek obligát intracellularis paraziták, melyek a sejtek belsejét kitöltő folyadékban (citoplazma), a sejtmag körül, sapkaszerűen helyezkednek el, és zárványtesteket képeznek. A hámsejtek elpusztulásával kijutnak a kötőhártya felszínére, és legyek, zsebkendő, törölköző, mosdóvíz, kéz közvetítésével fertőznek. A betegség a korai szakaszában a legfertőzőbb.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás lehetséges szövődményei
A szemcsés kötőhártya-gyulladás szövődménye lehet a szemhéj be- vagy kifordulása, a pillaszőr rendellenes helyzete, szemhéjösszenövés, szemhéjcsüngés, kötőhártyahegek, a hám alatti kötőszövet nagyfokú ödémája, szaruhártyafekély, szárazszeműség, a szaruhártya homálya, valamint vakság mindkét szemen.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás diagnosztizálása
A szemcsés kötőhártya-gyulladás kórisméjének felállítása a kötőhártyáról vett minta laboratóriumi vizsgálatával, a kórokozó kimutatásával történik kenetből. Giemsa-festéssel vörös zárványok láthatóak a mag körül. A vérszérumból és a könnyből chlamydia-ellenes antitestek mutathatók ki. Emellett a szemészeten réslámpás vizsgálatra és a látásélesség vizsgálatára is sor kerül. A diagnosztizálás fontos része a kötőhártya-gyulladás egyéb típusaitól való elkülönítés. A trachoma diagnózisa három kardiális tünet (ld. „A szemcsés kötőhártya-gyulladás főbb tünetei” alfejezetben) fennállása esetén állítható fel. Amennyiben kettő vagy egy kardiális tünet áll fenn, trachoma dubium vagy suspicium trachomatis (valószínű vagy lehetséges diagnózis) a kórisme.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás kezelése
A betegség abban az esetben gyógyul jól, ha a kezelést korán kezdik el. A kezelés szájon át adott, valamint csepp vagy kenőcs formájában alkalmazott antibiotikum-terápiából áll. A szemcsés kötőhártya-gyulladás következményei (ld. „A szemcsés kötőhártya-gyulladás szövődményei” alfejezetben) sebészi beavatkozással kezelhetők.
Mit tehet szemcsés kötőhártya-gyulladás esetén?
Amennyiben szemcsés kötőhártya-gyulladásban szenved, a betegség ideje alatt ne hordjon kontaktlencsét. Különösen ügyeljen a higiénés szabályok betartására, annak érdekében, hogy ne adja át másnak a fertőzést.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás megelőzése
Az általános iskolai tanulmányok megkezdése előtt minden gyermek kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton vesz részt, ahol sok egyéb betegség mellett az eddig felfedezetlen szemészeti kórképek is napvilágra kerülhetnek. A szemcsés kötőhártya-gyulladás megelőzésének alapvető módja a személyi higiénés szabályok betartása is. Fontos, hogy minden családtag saját törölközőt használjon.
Szemcsés kötőhártya-gyulladás gyermekkorban, illetve várandósság idején
Az újszülöttek átfogó vizsgálatakor a neonatológus szakorvos megvizsgálja az érzékszerveket, megtekinti a kötőhártyák állapotát is. Amennyiben a várandós anya Chlamydia trachomatis (D-K szerotípus) fertőzése fennáll a szüléskor, nagy az esélye annak, hogy az újszülött megfertőződik. A Chlamydia trachomatis az orrnyálkahártyán és a kötőhártyán tapad meg az újszülöttekben, akik születéskor tünetmentesek. A fertőzött újszülöttek több mint felénél kötőhártya-gyulladás, 25-30 százalékánál tüdőgyulladás alakul ki a születést követően. A chlamydia-fertőzés okozta kötőhártya-gyulladást (=paratrachoma) elkülönítve kezelik az újszülöttosztályon. Jellemző tünetei a szemhéjduzzanat, gennyes váladék. Féloldali betegségként kezdődik, de egy-két nap alatt a másik szem is érintetté válik.
