Szívinfarktust követően a felépülés ideje több hónapig is eltarthat. Ez függ a betegség súlyosságától, az elhalt szívizmok nagyságától, valamint a kísérőbetegségektől. Ezért a rehabilitáció mindig egyénre szabott. A gyógyulási folyamat általában szakaszosan történik.
Rehabilitáció
Rehabilitáció az a folyamat, amely során a betegek a legjobb fizikai, mentális és szociális állapotban visszailleszkedhetnek a korábbi családi és társadalmi környezetükbe.
A rehabilitáció három szakaszra osztható:
- orvosi rehabilitáció,
- foglalkozási rehabilitáció,
- szociális rehabilitáció.
Az orvosi rehabilitációnak többféle irányultsága lehet:
- mozgásszervi rehabilitáció,
- balesetek utáni rehabilitáció,
- műtétek utáni rehabilitáció,
- szívgyógyászati (kardiológiai) rehabilitáció,
- onkológiai rehabilitáció,
- légzésrehabilitáció,
- szenvedélybetegek rehabilitációja,
- pszichiátriai rehabilitáció.
Szívgyógyászati rehabilitáció folyamata
A szívgyógyászati (kardiológiai) rehabilitáció egy összehangolt, komplex folyamat, amely a fizikai, pszichológiai és a szociális állapotot javítja. Csökken az érelmeszesedés, valamint az újbóli szívroham kockázatának mértéke.
Első (korai) szakasz
A rehabilitáció már a kórházban, az intenzív osztályon elkezdődik a szívinfarktust követően. A rehabilitáció kórházi szakasza (korai szakasz) során az orvos és a gyógytornász felügyeli a betegek mozgáskezelését. A gyógytornász figyeli a terhelhetőség mértékét, és ennek megfelelően meghatározza a mozgás mennyiségét. A mozgás rehabilitációja mellett fontos a pszichés rehabilitáció is. A szívrohamot követően gyakran jelentkezik szorongás és depresszió.
A mozgás rehabilitációja mellett, a komplex rehabilitációs program keretén belül, rendkívül fontos a pszichés rehabilitáció is. Megfelelő szakember bevonásával segít a betegséggel gyakran együtt járó szorongás oldásában.
Második szakasz
A kezelés folytatódik a kórházból való távozás után is. Az erre kijelölt járóbeteg-ambulancián vagy speciális szanatóriumban történik (fekvőbeteg-ellátás).
Járóbeteg-ellátás
A járóbeteg rehabilitációra többnyire a kardiológiai centrumokban van lehetőség. Ilyenkor a beteg meghatározott időpontokban, rendszeresen megjelenik járóbeteg- ellátó intézményben kezelésekre, foglalkozásokra (ambuláns rehabilitáció).
Fekvőbeteg-ellátás
A fekvő beteg rehabilitációs kezelése az alábbi esetekben javasolt:
-
- magasabb kockázatú,
- szövődményes szívrohamot elszenvedett,
- mozgásban korlátozott,
- súlyos társbetegségekben szenvedő betegeknél.
A kardiológiai rehabilitáció minden esetben csapatmunka. A rehabilitációs csapatot kardiológiai rehabilitációban jártas orvos irányítja. A rehabilitációban szerepet kapnak gyógytornászok, pszichológusok, táplálkozási szakemberek (dietetikus) és szükség esetén szociális munkások is. A rehabilitáció fontos részét képezi a betegek oktatása és egészségnevelése. Az oktatási alkalmakon a betegek megismerik a betegségükkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és az egészséges életmód alapelemeit, felismerhetők lesznek a veszélyeztető tényezők (például: magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) és némi munkával ezek megszüntethetők.
Harmadik szakasz
A beteg a kórházi és ambuláns úton elsajátított feladatokat, életmódprogramokat – táplálkozási ismereteket, mozgásformákat, stresszkezelési technikákat – innentől kezdve már önállóan végzi, otthoni körülmények között.
Gyógyszeres kezelés
A szívinfarktuson átesett betegeknek gyakran életük végéig gyógyszeres kezelésre van szükségük. Az életmódbeli változtatások mellett ennek is nagy jelentősége van. A gyógyszeres kezelés szintén személyre szabott, nem szabad önkényesen módosítani rajtuk.
Szívinfarktust követően az alábbi gyógyszerek kerülhetnek be a kezelési palettába:
- Véralvadásra ható gyógyszerek: a koszorúérben kialakuló vérrög megakadályozására szolgálnak (például acetilszalicilsav, klopidogrél).
- Szívizom- és érfalvédő, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (például kaptopril, ramipril, stb.).
- Koleszterincsökkentő gyógyszerek: a vérzsír és koleszterinszint csökkentésére szolgálnak (például sztatinok, fibrátok, ezetimibe, stb.).
Rendszeres testmozgás
Az aktív fizikai terhelést fokozatosan szabad bevezetni. A bevezetés, felépítés ideje és a mozgás mértéke függ a szívinfarktus súlyosságától, valamint a társbetegségektől. A rehabilitációs program alapja a kardiomozgások, mint például:
- gyaloglás,
- kerékpározás,
- úszás,
- kocogás, futás.
A kardiomozgásokat ki kell egészíteni izomerő-növelő és egyensúlyt javító mozgásformákkal. A mozgásterápiát mindig érdemes pulzuskontroll mellett, szakértő mozgásterapeuta vezetésével végezni.
A testmozgás javasolt intenzitása és mennyisége: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás, továbbá heti 2x30 perc izomerő-növelő edzés. A közepes intenzitás mértékét, a heti elosztás meghatározását, a javasolt mozgásformákat mindenképpen mozgásterapeuta segítségével érdemes meghatározni.
Étkezés
A szívinfarktus kialakulását nagymértékben befolyásolja a táplálkozás. A felépüléshez, az ismételt szívinfarktus megelőzéséhez a rendszeres testmozgás mellett az egészséges táplálkozás is elengedhetetlen. Szakmailag általában a DASH, illetve a mediterrán diéta javasolt. Az egyéni étrendet dietetikus szakember tudja összeállítani.
Visszatérés a munkába
Szívrohamot követően a legtöbb esetben lehetőség van visszatérni a munkához, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően . Ez szintén a fentebb említett tényezőktől függ. Nehéz fizikai munka esetén ennek az ideje akár több hónap is lehet.
Nemi élet
Hazai ajánlások szerint nemi életet a szívinfarktust követő 4 – 6 héttől javasolt élni. Bizonyos esetekben férfiaknál kialakulhat merevedési zavar, ami megnehezíti a nemi életet. Ennek a legfőbb oka a szorongás és a szívrohammal járó érzelmi stressz. Gyakran előfordul gyógyszeres kezelés mellékhatásaként (béta-blokkoló gyógyszerek). Amennyiben állandósul a merevedési zavar, javasolt a kezelőorvos felkeresése. A kezelőorvos olyan gyógyszert írhat fel, amely serkenti a nemiszerv vérátáramlását és megkönnyíti az erekció elérését.
Vezetés
A fentebb felsorolt tényezőktől függ a vezetéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat eredménye. Mindenképpen ki kell kérni a kezelőorvos és a rehabilitációs csoport véleményét.
Lelki problémák
A szívinfarktus minden esetben szörnyű és traumatikus élmény, gyakran előfordul utána szorongás és depresszió. Az érzelmi stressz miatt számos embernél akár több hétig is észlelhető depresszió. Amennyiben állandósul ez az érzet, javasolt felkeresni a kezelőorvost, aki segíthet a megfelelő szakember megválasztásában (lásd még: Pszichiáter vagy pszichológus). A negatív érzelmi állapot is hátráltathatja a fizikai és mentális felépülést.
