Tudományos értelemben vakságról akkor beszélünk, ha a beteg egyik szemével sem képes a fény érzékelésére. A gyakorlatban ettől eltérő definíciót alkalmazunk. A WHO szerint akkor beszélünk vakságról, ha mindkét szem látásélessége kevesebb mint 0,05 – gyengénlátásról pedig ha a látásfunkciók szokványos szemészeti módon (hagyományos szemüveg, kontaktlencse, orvosi kezelés vagy szemműtét) már nem javíthatók és ez korlátozza a beteget mindennapi élete során.
A WHO a jobban látó szemen mért legjobb korrigált látásélesség (BCVA = Best Corrected Visual Acuity) és látótér alapján a következőképpen osztályozza a látásromlást:
- gyengénlátók (mérsékelt látásromlás): BCVA= 0,3-0,125;
- aliglátók (súlyos látásromlás): BCVA= 0,1-0,05 vagy a látótér < 20°;
- nagytárgylátók: BCVA=0,04-0,02 vagy a látótér < 10°;
- csaknem teljes látásromlás: BCVA= 0,016 fényérzés;
- jogi értelemben vett vakság: teljes látótér mellett BCVA < 0,05 vagy BCVA= 0,05-0,1 és a látótér erősen beszűkült;
- teljes vakság: fényérzés sincs.
A vakság főbb tünetei
A vakság és a nagyfokú látáscsökkenés az élet minden területére hatással van. Minden ember, aki elveszítette a látását, máshogy éli meg a tüneteket a kiváltó októl függően. A makuladegenerációban szenvedő betegeknek legelőször a centrális látásuk torzul el, fokozatosan romlik az olvasási- és arcfelismerési képességük, végül az éleslátásukat teljesen elveszítve centrálisan egy fekete foltot látnak. A szürkehályog okozta látáscsökkenés azonban egységesen jelentkező homályos látással kezdődhet. Egyes esetekben a látáscsökkenés kezdődhet sötétben történő gyengén látással, csőlátással, vagy ott nem lévő tárgyak látásával, szikralátással, fekete foltok megjelenésével.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha úgy érzi, hogy csökken vagy homályos a látása, vagy furcsa szikralátás-szerű élményeket tapasztal, esetleg csőlátása, torz látása alakul ki vagy látótérkiesést tapasztal, keressen fel egy szemész szakorvost.
A vakság kiváltó okai
A vakság kiváltó okai leggyakrabban az idősebb korosztályt érintik. Világviszonylatban a látássérülés leggyakoribb okai a nem korrigált fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, asztigmia) és a meg nem operált szürkehályog. A fejlettebb országokban, így hazánkban is az időskori makuladegeneráció, a zöldhályog, a diabéteszes retinopátia, makulaödéma, a rövidlátás szemfenéki szövődményei a vakság vezető okai.
- Időskori makuladegeneráció: a központi látást érintő szembetegség a periférikus látás épen maradásával, a betegség tehát nem vezet teljes vaksághoz. Az 50 év felettiek gyenge látásának leggyakoribb oka. Az időskori makuladegeneráció lényege az éleslátás helyének visszafordíthatatlan károsodása a kor előrehaladtával.
- Szürkehályog: Szürkehályog esetén a szemlencse idővel elveszti áttetsző tisztaságát és opálossá, homályossá válik, ami akadályozza az éleslátást.
- Diabéteszes retinopátia: a cukorbetegség következményeként gyakran alakul ki látáscsökkenés, vakság.
- Zöldhályog (glaucoma): Zöldhályog esetén a szemnyomás növekedése miatt károsodik a látóidegfő. A látóidegrostok progresszív pusztulása vezet vaksághoz.
Egyes ritka genetikai betegségek fiatalabb életkorban is tudnak vakságot okozni pl.: festékes szemideghártya-gyulladás, Usher-szindróma. Gyermekkorban hazánkban a leggyakoribb oka a vakságnak a koraszülöttek retinopátiája.
A szem sérülése esetén szintén előfordulhat vakság kialakulása.
A vakság diagnosztizálása
A szemész szakorvos kikérdezi a beteget a tüneteket, a kísérőbetegségeket, illetve a családi anamnézist illetően. Fontos tényező, hogy mennyi ideje áll fenn a látásromlás. A szemész szakorvos meghatározza a közeli (pl. Csapody-féle olvasópróba) és távoli (pl. ETDRS tábla) látásélességet, továbbá látótérvizsgálatot végez. Bár a WHO definíció nem veszi figyelembe, de nagyon fontos a látásmaradvány használhatóságának egyéb paramétereit is felmérni pl.: kontrasztérzékenység, színlátás, látótérkiesések meglétét. Ezután a szemész szakorvos réslámpánál is megvizsgálja a beteg szemét, szemfenekét.
A vakság kezelése
A vakság kezelési stratégiája függ a kiváltó októl. Egyes betegségek esetében akár az is előfordulhat, hogy a beteg látása nem menthető meg.
Az időskori makuladegenerációban szenvedő betegek időben elkezdett gyógyszeres kezelése képes lassítani a látás romlását.
Szürkehályog esetén műtéttel eltávolítható a homályos szemlencse, és a helyére egy áttetsző műlencse kerül beültetésre.
Zöldhályogban szenvedő betegek kezelésére leggyakrabban szemnyomáscsökkentő szemcseppek, valamint lézerkezelés a legmegfelelőbb. Súlyosabb esetekben műtéti megoldás jön szóba.
A diabéteszes retinopátia következtében kialakult szövődményeket lézerkezeléssel, szembe jutatott injekcióval, vagy egyéb műtéti eljárással lehet kezelni.
A vaksággal együtt élni igen nehéz, azonban mára számos intézkedés és találmány segíti őket a mindennapokban:
- nagy addikciós olvasószemüveg,
- kézi nagyítók,
- álló nagyítók,
- távcsőszemüvegek,
- elektronikus nagyítószemüvegek,
- számítástechnikai eszközök,
- fényszűrő lencsék pl. retinitis pigmentosaban,
- vakvezető kutya,
- Braille-írás,
- nagy nyomógombos készülékek,
- hang alapján működő okos eszközök stb.
Az utóbbi években jelentősen bővült a rehabilitációs ellátás kapacitása és lehetőségei, melyről a kezelőorvos tud részletes információt nyújtani.
A vakság megelőzése
Néhány betegség okozta látásvesztés megelőzhető lehet a korai diagnózissal és az időben elkezdett kezeléssel:
- Kialakult a cukorbetegség esetén a diabéteszes retinopátia megelőzhető a vércukorszint normál szinten tartásával. Ezen kívül fontos az évenkénti szemészeti ellenőrzés a cukorbetegségben szenvedők számára a diabéteszes retinopátia szűrése céljából.
- A magas vérnyomás betegség is járhat szemészeti szövődményekkel, ezért diagnosztizált magas vérnyomás esetén javasolt részt venni rendszeres szemészeti vizsgálaton.
- Zöldhályog esetén fontos a szemnyomáscsökkentő cseppek rendszeres használata, valamint a rendszeres szemészeti kontroll.
- Fontos a szürkehályog időben való megoperálása.
- Az időskori makuladegenerációban szenvedő betegek otthonukban önellenőrzésre használhatják az ún. Amsler rácsot. A rácsos papír közepén feltüntetett pontra fixálva ceruzával berajzolhatják azt a területet, ahol a rácsos szerkezet eltorzul. Ezt hetente megismételve jól nyomon követhető a torzlátás fokozódása vagy hirtelen állapotromlások.
