A szűrővizsgálatok célja, hogy a betegségeket – például a daganatokat – korai szakaszban, még a tünetek megjelenése előtt felfedezzék. Prosztataszűrés esetén az 50-es éveikben járó férfiaknak fontos, hogy megbeszéljék a kezelőorvosukkal a prosztataszűrés előnyeit és hátrányait. Amennyiben családjában előfordult prosztatarák, már 45-50 éves kor előtt ajánlott a rendszeres szűrés.
A prosztataspecifikus antigén (PSA) vizsgálata és a rektális digitális vizsgálat a prosztatarák lehetséges jeleinek kimutatására szolgál. Ezek a tesztek azonban nem tudják biztosan megállapítani, hogy a prosztatarák valóban fennáll-e, vagy az esetleges eltéréseket más állapot okozza, ezért ha e tesztek valamelyikének eredménye kóros, egyéb vizsgálatokra is szükség van.
A prosztataszűrés elsősorban azoknak a férfiaknak javasolt, akik az alábbi, prosztata problémákra jellemző tüneteket észlelik:
- gyakori vagy sürgető vizeletürítés,
- nehéz vagy kellemetlen vizeletürítés,
- vér a vizeletben vagy az ondóban,
- hátfájdalom az ágyék magasságában,
- combban vagy csípőben érzett fájdalom.
Az urológiai szakambulanciákon a szűrővizsgálatot ingyenesen elvégzik; beutaló nem szükséges, csak előzetes regisztráció.
Prosztataspecifikus antigén vizsgálata
A PSA a prosztata sejtjei által termelt fehérje, az egészséges és a daganatos sejtek egyaránt termelik. A PSA főleg az ondóban, de kis mennyiségben a vérben is megtalálható, így termelődése egyszerű vérvizsgálattal követhető.
A vér PSA-szintjét mikrogramm/liter (µg/L) egységekben mérik. A prosztatarák esélye a PSA-szint emelkedésével nő, de nincs olyan kijelölt határérték, mely esetén biztosan megállapítható, hogy egy férfinak prosztatarákja van. Sok orvos 4 µg/L vagy magasabb PSA határértéket, míg mások alacsonyabb, például 2,5 vagy 3 µg/L értéket használnak, amikor eldöntik, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.
A prosztatarákban nem szenvedő férfiak PSA-szintje általában 4 µg/L alatti; prosztatarák esetén a PSA-szint gyakran 4 fölé emelkedik. A 4 alatti PSA-szint sem garancia azonban arra, hogy egy férfinak nincs prosztatarákja (biopszia esetén a 4 alatti PSA-értékkel rendelkező férfiak körülbelül 15 százalékánál találnak prosztatarákot).
4 és 10 közötti PSA-szint esetén (ezt nevezik szürkezónának) körülbelül 1:4 az esélye a prosztatarák kialakulásának. Ha a PSA-érték nagyobb mint 10, a prosztatarák kialakulásának esélye több mint 50 százalék.
Fontos megjegyezni, hogy számos jóindulatú állapot vezethet emelkedett PSA-szinthez, illetve a normális referenciatartomány is életkorfüggő.
Lásd még: Prosztataspecifikus antigénszint (PSA)
Rektális digitális vizsgálat
A prosztata közvetlenül a végbél előtt található. A prosztatarák gyakran a mirigy hátsó részén alakul ki, így bizonyos esetekben kitapintható a végbél vizsgálatakor. Rektális digitális vizsgálat (RDV) során az orvos vazelinnel bekent kesztyűs ujjával a végbélen keresztül kitapintja a prosztatát dudorokat vagy kemény területeket keresve, melyek rosszindulatú elváltozásra utalhatnak. Ez a vizsgálat kellemetlen lehet (különösen az aranyérrel küzdő férfiak számára), de általában nem fájdalmas, és csak rövid ideig tart.
Az RDV kevésbé hatékony a prosztatarák kimutatásában, mint a PSA-vizsgálat, de néha normál PSA-szint esetén is fennállhat rák, ezért az RDV a prosztataszűrés része.
Ha a szűrővizsgálat eredménye nem normális
Ha prosztatarákszűrésen vett részt, és PSA-szintje a normálisnál magasabb, az még nem jelenti, hogy prosztatarákja van. Ilyenkor további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mi okozhatja a problémát.
Orvosa az alábbiakat javasolhatja.
Ismételt PSA-vizsgálat: a PSA-szint idővel változhat, ezért bizonyos esetekben javasolt a vizsgálat megismétlése körülbelül egy hónap elteltével, ha a kezdeti PSA-eredmény kóros. Ez leginkább akkor ajánlott, ha a PSA-szint 4-7 µg/L közötti. Magasabb PSA-szint esetén az orvosok nagyobb valószínűséggel javasolják más vizsgálatok, illetve prosztata biopszia elvégzését.
Egyéb vizsgálatok: hogy kezelőorvosa pontosabb képet kapjon arról, hogy prosztatarákja lehet-e (és szükséges-e a nagyobb kellemetlenséggel és kockázattal járó biopsziát végezni), egyéb vérvizsgálatokat (fPSA és proPSA), illetve képalkotó vizsgálatokat kérhet, például MRI-t vagy transzrektális ultrahangot (TRUS).
Prosztata biopszia: egyes férfiak számára a prosztata biopszia elvégzése lehet a legjobb megoldás, különösen, ha a kezdeti PSA-szint magas. A biopszia során mintát vesznek a prosztatából, majd mikroszkóppal megvizsgálják. A biopszia az egyetlen biztos módja, hogy megtudjuk, egy férfinak valóban prosztatarákja van-e.
Fontos! Beszélje meg kezelőorvosával a lehetőségeit, beleértve az egyes vizsgálatok előnyeit és hátrányait is.
Kapcsolódó tartalom:
