egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egészségügyért felelős szervezete. Fő feladata szerint hatósági funkciókat lát el az országhatárokon átívelő közegészségügy területén, és partneri szerepe van a nemzeti egészségügyi kérdésekben is. Felállítja az általános egészségügyi követelményeket, szakmai standardokat és feladatokat; valamint felügyeli és nyomon követi az egészségügyi trendeket és a népbetegségek alakulását.

 

1946-ban, a New Yorkban tartott Nemzetközi Egészségügyi Értekezleten 61 tagállam kormányának képviselője látta el kézjegyével a WHO alkotmányát, amely 1948. április 7-én lépett életbe. A szervezet jelenleg 194 tagállamot tömörít, székhelye Genfben található és világszerte nyolcezer dolgozót foglalkoztat. Főigazgatója 2017 óta Tedros Adhanom Gebreyesus etióp politikus.

 

A szervezet finanszírozását a 194 tagország hozzájárulásaival és magánadományokkal biztosítják. A WHO hat regionális központot tart fenn Afrikában, Amerikában, Európában, a kelet-mediterrán, a délkelet-ázsiai, valamint a nyugat-csendes-óceáni térségben.

 

A WHO-nak nagy szerepe volt a feketehimlő teljes felszámolásában, valamit a járványos gyermekbénulás igen jelentős visszaszorításában. Ezek mellett jelentős szerepet játszik az ebola és malária elleni védőoltás fejlesztésében, illetve a HIV/AIDS, a COVID-19 és tuberkulózis elleni küzdelemben.

 

A WHO továbbá célul tűzte ki az olyan életmódbeli tényezők visszaszorítását is, mint a dohányzás és kábítószer-fogyasztás; illetve a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint a lelki egészségre is nagy hangsúlyt fektet.

 

A WHO ezek mellett olyan témákkal is foglalkozik, mint a migráció, a klímaváltozás elleni küzdelem vagy egyes kereskedelmi tényezők, mivel ezek hatással vannak számos népegészségügyi kérdésre, és tömegek egészségi állapotát befolyásolják.

 

A WHO főbb feladatai és céljai

A WHO legfőbb célkitűzése, hogy minden ember számára biztosítsa az egészség lehető legmagasabb szintjét. A WHO alkotmánya szerint az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. A WHO programjában az alábbi fő területek szerepelnek.

 

Egészségfejlesztés előmozdítása: elsősorban a szegénységben élő, sebezhető társadalmi csoportok egészségének fejlesztése, a krónikus, illetve fertőző betegségek megelőzése és kezelése, az elhanyagolt trópusi betegségek leküzdése.

 

Egészségbiztonság fejlesztése: olyan egészségügyi veszélyek és kockázatok ellen való fellépés, amelyek például a városiasodásból, a környezetszennyezésből, az élelmiszerek előállításából és kereskedelméből, illetve az antibiotikumok helytelen alkalmazásából származnak.

 

Egészségügyi rendszerek megerősítése: elsősorban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása.

 

Kutatás, tájékoztatás és bizonyítékokon alapuló egészségpolitika előmozdítása: hiteles egészségügyi információk szolgáltatása a normák és standardok felállításához, az egészségpolitikai döntésekhez és a globális egészségügyi helyzet figyelemmel kíséréséhez.

 

A fentieken túl a WHO tevékenységének célja még a partnerségek megerősítése az ENSZ egyéb szerveivel és más nemzetközi szervezetekkel, az adományozókkal, a civil társadalommal és a magánszektorral, illetve az olyan újító átalakításokban és reformokban való részvétel, amelyek a hatékonyság és eredményesség fejlesztését szolgálják mind nemzetközi szinten, mind pedig az egyes országokban.

 

Az Egészségügyi Világszervezet tagállamai világszerte és az európai régióban is elkötelezettek a WHO 2019-2023 közötti időszakra szóló, 13. általános munkaprogramjának három alappillérét alkotó stratégiai prioritás végrehajtása iránt.

 

A három alappillér a következő:

 

  • elmozdulás az egyetemesen hozzáférhető egészségügyi ellátás felé;
  • hatékonyabb védelem az egészségügyi vészhelyzetekkel szemben;
  • egészséges élet és jóllét biztosítása minden korosztály számára.

 

Lásd még: Egészség világnapja

 

A fenti alapvető prioritásokat rögzíti a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok menetrendje, amely az egészségügyi ágazat fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulását az ún. háromszor egymilliárdos célhoz kapcsolja.

 

A WHO célja, hogy egymilliárddal több ember…

 

  • részesüljön az egyetemesen hozzáférhető egészségügyi ellátásban;
  • kapjon hatékonyabb védelmet az egészségügyi veszélyhelyzetekkel szemben;
  • éljen jobb egészségben és jóllétben.

 

A WHO működését a tagállamokat képviselő küldöttekből álló Egészségügyi Világközgyűlés, a Végrehajtó Tanács és a Titkárság biztosítja. 

 

A WHO tevékenysége

 A WHO hatáskörébe tartoznak egyes egészségügyi biztonsági kérdések is, mint például az élelmiszerbiztonság, ételmérgezések, pandémiás betegségek, közegészségügyi kérdések, környezettel kapcsolatos tényezők és állatról emberre terjedő fertőző betegségek.

 

A WHO különböző tematikus részlegei az alábbi területekre összpontosítanak:

 

  • élelmiszerbiztonság, embert is fertőző állatbetegségek, ételmérgezések, globális kapacitások, riasztások és reakciók, több országra és egy-egy országra kiterjedt járványok, közegészségügy és környezet;
  • HIV-fertőzés és AIDS, tuberkulózis, malária és trópusi betegségek;
  • létfontosságú gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, egészségügyi statisztikák és információs rendszerek, egészségügyi rendszerek finanszírozása, egészségpolitika és humán erőforrás, tudásmenedzsment és tudásmegosztás, betegbiztonság;
  • járványos gyermekbénulás elleni tevékenység és kutatás, krízishelyzetek kockázatmenedzsmentje és országok közötti együttműködés;
  • öregedés és életfolyamatok, immunizáció és védőoltások; anya-, újszülött- és gyermekegészségügy, reproduktív egészség és kutatás;
  • nem fertőző betegségek, lelki egészség és függőségek, erőszak és sérülések megelőzése, táplálkozás;
  • információtechnológia és telekommunikáció, operatív támogatás, tervezés, erőforrás-koordináció, teljesítménymonitoring.

 

A fentieken túl a WHO, mint nemzetközi hatóság, egészségügyi szükséghelyzetet rendelhet el, amire eddig hatszor került sor: sertésinfluenza idején 2009-ben, járványos gyermekbénulás idején 2014-ben, ebolajárvány alatt 2014-ben, Zika-vírus-járvány alatt 2016-ban, ebolajárvány alatt 2019-ben, illetve a COVID–19-járvány miatt 2020-ban. 

 

A WHO Magyarországon

Magyarország a WHO megalakulása óta tagja a szervezetnek, amely 1992-ben nyitotta meg budapesti irodáját. Az iroda feladata, hogy elősegítse a WHO és az egészségügyi kormányzat közötti hatékony szakmai párbeszédet, előkészítse a WHO és Magyarország között létrejövő kétéves együttműködési megállapodásokat, figyelemmel kísérje a megvalósuló projekteket és támogassa a WHO programjainak, illetve stratégiáinak hazai megvalósítását. A budapesti iroda részt vesz a WHO egészségügyi ellátórendszereket érintő adatgyűjtéseiben és szakmai projektjeiben. Ezek a programok hozzájárulnak a nemzetközi referenciák, jó tapasztalatok és trendek meghatározásához.

 

A WHO úgy támogatja a különböző helyi egészségpolitikai javaslatokat, hogy egyaránt figyelembe veszi az ellátási, finanszírozási és módszertani szempontokat. A szervezet kiemelten törekszik arra is, hogy az egyes helyi projektekben résztvevő szakemberek minél szélesebb rálátást nyerjenek a WHO működésére. Ennek révén ugyanis a későbbiekben hatékonyabb szakmai együttműködések jöhetnek létre, illetve a résztvevők nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, bővíthetik a kapcsolatrendszerüket. A WHO az egészségpolitikai javaslatok helyi szintű kidolgozása során azt is szem előtt tartja, hogy összekapcsolja a tudományt és az egészségpolitikai gyakorlatot, ugyanakkor a tervezett projektek harmonizáljanak a helyi adottságokkal is.  A helyi döntéshozatal támogatásának célja az is, hogy abból a későbbiekben más országok is profitálhassanak.

 

A WHO együttműködik az országos háttérintézményekkel, a kormányzati szervekkel, a civil szervezetekkel és a különböző nemzetközi szervezetekkel is. Ez utóbbiak közül többek között az ENSZ Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapjával (UNICEF) a szoptatás és a gyermekkori egészséges táplálkozás terén, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) pedig az élelmezés és egészséges táplálkozás kérdésében támogatta Magyarországot.

 

A WHO 2016-ban úgy döntött, hogy globális szolgáltatóközpontot hoz létre Budapesten az egyes adminisztratív és operatív támogató funkciók ellátására. Magyarország kormánya üdvözölte a központ létesítésének szándékát, az Országgyűlés pedig törvényben adott felhatalmazást az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

 

Jogszabályi háttér

2016. évi LXV. törvény a Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

 

1948. évi XII. törvény az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről

KULCSSZAVAK
WHO  |   egészségpolitika  |   közegészségügy  |   népegészségügy  |   egészségvédelem
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít