Százhúsz éve, 1902-ben alakította meg az Országos Rák Bizottságot dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a hazai rákkutatás úttörője, az első rákregiszter elindítója. Születésnapját, április 10-ét a Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére nemzeti rákellenes nappá nyilvánították 1993-ban. Ezen a jeles napon a daganatos betegségekre, azok megelőzésére, korai felismerésére és az aktív közreműködés jelentőségére hívják fel országszerte a figyelmet.
Hazai trendek
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) adatai alapján a 37 tagország közül Magyarországon legmagasabb a százezer főre vetített daganatos halálozási arányszám, mind a férfiak, mind a nők körében. A hazai daganatos halálozás csaknem feléért három daganattípus – a tüdőrák, az emlőrák, valamint a vastag- és végbélrák – felelős. A Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Rákregiszter adatai alapján készült jelentése szerint évről évre emelkedik a Magyarországon bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. Mindeközben az elmúlt évtizedben a daganatos halálozás magas szinten bár, de stagnált: évente mintegy 32 ezer honfitársunkat veszítettük el daganatos betegség miatt. Az a tény, hogy arányaiban jóval több beteg gyógyul meg, a hazai onkológiai ellátórendszer hatékonyságának javulását tükrözi. Ebben szerepet játszanak a népegészségügyi szűrések – az emlőszűrés, a méhnyakszűrés, a vastagbélszűrés és a speciális Országos Tüdőrákszűrő Program (lásd Tüdőszűrés) – bevezetése, a betegségek kórismézését támogató diagnosztikus eszközök, így a képalkotó eljárások fejlődése, amelyek révén egyre gyakrabban valósulhat meg a rákos megbetegedések korai felismerése. Bővült a kezelési lehetőségek – a daganatsebészet, a gyógyszeres kezelések és a sugárterápia – tárháza is, és a molekuláris vizsgálatoknak köszönhetően mind gyakrabban alkalmazhatók célzott gyógymódok az ún. személyre szabott terápia (lásd Célzott onkológiai terápia) keretében. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a daganatos halálozás csökkentése érdekében nem csak a rákbetegségek mielőbbi felismerése és kezelése kívánatos, hanem azok megelőzése is (ld. még Életmódbeli tényezők a rákbetegségek megelőzésében). A rák elleni küzdelemben a társadalom, a civil szervezetek és az egyének együttes, felelősségteljes cselekvésével érhető el eredmény.
Onkológiai ellátórendszer
Magyarországon jól kiépült országos struktúra biztosítja a daganatos betegek ellátását, amely 19 megyei központra, a három vidéki orvosegyetemen (Debrecen, Pécs, Szeged) és Szombathelyen működő 4 regionális centrumra, valamint az Országos Onkológiai Intézetre (OOI) épül. A magyar onkológia epidemiológiai, szervezési, módszertani, terápiás, kutatási és oktatási központjaként, európai akkreditációval legmagasabb szinten jegyzett komprehenzív rákcentrumként működő OOI már 1993-ban kidolgozta és azt követően folyamatosan frissítette az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) irányelveivel harmonizáló rákkontroll programot. A 2018-ban kormányprogrammá emelt dokumentum részletesen tárgyalja az ország onkológiai ellátásának szervezeti felépítését és tevékenységét, beleértve a betegút-menedzsmentet és a képzéseket is. A Nemzeti Rákellenes Program felöleli a betegség megelőzésének, szűrésének, korai diagnosztikájának, terápiájának és rehabilitációjának kérdéskörét.
A hazai onkológiai ellátás fejlődését fémjelzi, hogy az utóbbi négy évben megújult az orvosi eszközpark 80 százaléka. Beruházások valósultak meg a diagnosztika és a három terápiás modalitás (daganatsebészet, sugárterápia és gyógyszeres kezelések) eszközparkjának fejlesztése terén. Az amortizálódó berendezések folyamatos cseréjén kívül egyre több onkológiai centrumban telepítenek új MR, PET/CT, PET/MR készülékeket, és már a sebészi robottechnika alkalmazása is megkezdődött. Mindemellett 2022 márciusára elkészült a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház új onkológiai tömbje, amellyel teljessé vált az országos onkológiai hálózat.
Onkológiai betegút
A daganatos betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása és nyomon követése a járóbeteg-szakellátás, a fekvőbeteg-szakellátás, a rehabilitáció és a hospice-ellátási forma szintjein zajlik. Magyarországon az onkológiai ellátások közfinanszírozott formában vehetők igénybe a működési engedéllyel rendelkező, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) erre a feladatra szerződött egészségügyi szolgáltatóknál. Azon ellátások költségét, amelyek nem szerepelnek a társadalombiztosítási támogatással elérhető lehetőségek közt, a NEAK méltányosságból átvállalhatja meghatározott feltételek teljesülése esetén, egyedi kérelem alapján.
A daganatos betegség észlelése történhet népegészségügyi szűrővizsgálat során, az alapellátás szintjén (amikor a beteg panasszal keresi fel háziorvosát), és egyéb ok miatt elvégzett rutinvizsgálat mellékleleteként. A korai felismerés és a kórisme mielőbbi felállítása érdekében 2015. június 1-től rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül kötelező elvégezni a CT-vizsgálatot és az MR-vizsgálatot. A daganatos betegek számára a megyei központok jelentik az első olyan lépcsőt, ahol a diagnosztika, az onkoteam, valamint a daganatos betegségek kezelésének fő modalitásai elérhetők. A kórisme felállítását követően az onkoteamek tervezik meg a kezelést, és menedzselik a betegek útját az egészségügyi ellátórendszerben.
Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia
Húsz ország részvételével, a WHO támogatásával 2019-ben Budapesten megalakult a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia. A nemzetközi tudós testület célja az onkológia területén meglévő tudásanyag összegzése és a tagországok közti megosztása annak érdekében, hogy jelentős lépéseket érjen el a megelőzésben és a kezelésben. Az akadémia feladatául tűzte ki a közép-kelet-európai és a nyugat-európai térség között a megelőzés és halálozás tekintetében jelenleg még érezhető különbség felszámolását. A nemzetközi együttműködés kiterjed a tagországok rákellenes programjainak összehangolására és az egységes ellátási irányelveken alapuló onkológiai hálózat kialakítására is.
