egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az állkapocsízület testünk egyik legbonyolultabb ízülete. Feladata az állkapocs összekötése a koponyacsonttal, illetve a fogsorok mozgatása. Működése is meglehetősen összetett: forgómozgást végez előre- és hátracsúszással kombinálva, így nyitja és zárja a fogsorokat, valamint oldalirányba mozgatja azokat a rágás során.

 

Az állkapocsízületi betegségek kialakulásának okai

Az ízület a fejecsből és az ízületi árokból áll, a kettő között pedig a porckorong található, ami csillapítja az ízületre ható nyomást és segíti a fejecs mozgását. Az ízületi árok két oldalán egy-egy „csontdombocska” található, ami normál működés esetében megakadályozza, hogy a fejecs túlmozogva kiugorjon a helyéről.

 

Állkapocsízületi betegségek alakulhatnak ki, ha a porckorong sérül vagy elmozdul; ha az ízület elkopik, begyullad; illetve ha baleset, ütés következtében károsodik vagy elmozdul.

 

A következő állapotok is elősegíthetik állkapocsízületi probléma kialakulását:

 

 

Az állkapocsízületi betegségek tünetei

Az állkapocsízület betegsége esetén fülbe sugárzó fájdalom, valamint duzzanat jelentkezik az ízület környékén; a beteg nem tud enni, beszélni, nyelni, aludni. A fájdalom erősödhet az ízület mozgatására (pl. étkezéskor), de stressz hatására is.

 

Az állkapocsízület betegségének tünetei:

 

  • fájdalom az áll, a fül és a halánték körül, ami kisugározhat a karba,
  • fájdalom rágás közben,
  • fülfájdalom, füldugulás,
  • kattogás, csikorgás, súrlódás rágás közben vagy az áll mozgatásakor,
  • visszatérő fejfájás a halánték körül,
  • szédülés,
  • a száj nyitásának korlátozottsága,
  • az alsó állcsont merevsége,
  • alvászavarok,
  • a fogak rendellenes helyzete, a harapás elmozdulása.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben az állkapocsízület folyamatosan fáj vagy elmozdult a helyéről (pl. gyulladás vagy baleset miatt), esetleg a száj nem nyitható vagy nem zárható, fel kell keresni a területileg illetékes szájsebészetet vagy szájsebészeti ellátást is nyújtó fogorvosi rendelőt.

 

Érdemes szájsebész fogorvost felkeresni akkor is, ha a tünetek folyamatosan visszatérnek, illetve ha az illető személyt zavarják az alvásban vagy a mindennapi teendők elvégzésében.

 

Az állkapocsízületi betegségek diagnózisa

Az orvos fizikális vizsgálatot végez és röntgen vagy CT/MR segítségével megállapítja az állkapocsízületi betegség okát.

 

Az állkapocsízületi betegségek kezelése

Miután a fogorvos megállapította a rendellenesség pontos okát, a kezelés ennek megfelelően alakul. Legyakrabban az ízület sínnel való támogatására és fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol), izomlazító szerek használatára kerül sor. Fizioterápiát, gyógytornát is lehet alkalmazni.

 

Amennyiben harapási rendellenesség áll az állkapocsízületi probléma hátterében, összetett fogorvosi kezelés javasolt. A betegek állapota általában három hónapon belül jelentősen javul. A kezelés célja, hogy az ízület megfelelő, kényelmes pozícióba kerüljön, és a rosszul rögzült harapás javuljon. Fogcsikorgatás esetén fogorvos, ha jelentős stressz áll az állapot mögött, akkor pszichológus segíthet. Ha a fájdalom tartós, fájdalomcsillapító injekció vagy műtét is szóba jöhet.

 

Állkapocsízületi ficam esetén mielőbbi kezelés szükséges, mert a rágóizmok begörcsölhetnek, ami további erős fájdalmat okoz, és az ízület visszahelyezését (repozíció) is megnehezíti. Kezelése kétféleképpen történhet: kézzel visszahelyezik a helyére az állkapcsot vagy műtéti úton oldják meg a problémát.

 

Amennyiben a tünetek nem súlyosak, a következők segíthetnek a kellemetlenségek enyhítésében:

 

  • lágy ételek, tészta, leves fogyasztása,
  • fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő alkalmazása,
  • meleg vagy hideg borogatás,
  • a terület óvatos masszírozása,
  • relaxációs gyakorlatok.

 

Az állkapocsízületi betegségek megelőzése

Sportolás közben ajánlott szájvédőt, sisakot vagy más biztonsági felszerelést viselni az arc védelmében; illetve a magasban dolgozóknak, motoron közlekedőknek kötelező a bukósisak használata.

 

Éjjel fogvédő sínt (éjjeli tehermentesítő harapásemelőt) lehet viselni, ami megakadályozza a fogcsikorgatást. Kedvező hatásúak a relaxációs gyakorlatok is a különböző stresszhelyzetekben. Beszédterapeuta, gyógytornász vagy logopédus segíthet a rágóizmok megerősítésében, a gyakorlatok elsajátításában.

 

A rágógumizás nem javasolt állkapocsízületi rendellenességek fennállása esetén.

KULCSSZAVAK
állkapocsízület  |   állkapocsízület-ficam  |   fogcsikorgatás  |   fogkopás  |   bölcsességfog  |   fogszabályozás  |   fogvédő sín
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít