Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás egyik módszere. Lényege, hogy a test bizonyos pontjaiba vékony tűket szúrnak gyógyító vagy betegségmegelőző céllal.
Magyarországon a módszer a természetgyógyászat körébe tartozik, és az annak megfelelő jogszabályi szabályozás alá esik.
Az akupunktúra működése
Az akupunktúra több mint kétezer éves módszer. A hagyományos kínai orvoslás szerint a tűszúrások által helyreállítható az energia vagy életerő (csí) akadálytalan áramlása a szervezetben. A csí a test meridiánjain keresztül áramlik, és a meridiánokba szúrt tűk segítségével megszüntethető a torlódás, amely különböző betegségek kialakulásához vezethet.
Bizonyítékok állnak rendelkezésre arra, hogy az akupunktúra hatásos lehet egyes betegségekben. A nyugati orvostudomány is megkísérelt már pontos magyarázatot adni a módszer működésére. A magyarázatok szerint az akupunktúrás pontok alkalmasak lehetnek arra, hogy az idegeket, izmokat és kötőszöveteket stimulálják, és egyesek szerint ezek a hatások növelik a test természetes fájdalomcsillapító-stresszoldó anyagainak működését.
Az akupunktúra nem jár mindenkinél eredménnyel, ezért – ha a beteg az első néhány kezelés után nem érez javulást – megfontolható a kezelés felfüggesztése.
Az akupunktúra használati területei
A nyugati orvoslás kiegészítő terápiaként használja az akupunktúra módszerét a gyógyításban. A hazai szabályozás szerint az egyes betegségek gyógyításához használt kezelést egyeztetni kell a kezelőorvossal.
Az akupunktúra gyakori használati területei:
- dohányzásról leszokás elősegítése,
- fájdalomcsillapítás (fej-, fog-, hát-, nyakfájás esetén),
- szülési fájdalmak csillapítása,
- menstruációs görcsök csökkentése,
- kemoterápia vagy műtét kiváltotta hányinger és hányás csillapítása,
- légzőszervi betegségek, például allergiás nátha tüneteinek enyhítése.
Az akupunktúra lehetséges szövődményei
Magyarországon szigorú szabályozás alá esik, hogy ki végezhet akupunktúrás kezelést. Ha a kezelést hozzáértő szakember végzi, megfelelően sterilizált eszközökkel, akkor alapvetően biztonságos eljárásról van szó.
Egyes esetekben mégis lehetnek szövődményei, például:
- vérzés, véraláfutás a kezelt ponton,
- fertőzés,
- idegkárosodás,
- kontakt bőrgyulladás,
- vérrel átvihető betegségekkel való fertőzés (HIV, hepatitis).
Egyes betegek nagyobb kockázatnak vannak kitéve az akupunktúrás kezelés miatt, így például:
- vérzési rendellenességben szenvedők,
- várandósok,
- pacemakerrel élők,
- fémallergiában szenvedők.
Az akupunktúrás kezelés menete
A kezelés általában a probléma megbeszélésével és fizikai vizsgálattal kezdődik. A kezelést végző szakember ezután a test adott pontjaiba szúrja a vékony acéltűket (akár húsz darabot is). Mivel a tűk nagyon vékonyak (0,18-0,25 mm), a szúrás nem jár fájdalommal, legfeljebb kissé kellemetlen.
A tűket egy ideig a bőrbe szúrva hagyják – bizonyos technikák használatakor forgatják, illetve enyhe meleg vagy elektromos impulzusnak teszik ki. Ezután a beteg pihen, majd a kezelés végén eltávolítják a tűket. A kezelés után egyes betegek kipihentnek érzik magukat, míg mások inkább felélénkülnek.
Az akupunktúrás kezelés több alkalmat vesz igénybe. Heti egy-két alkalmat beiktatva nagyjából 6-8 kezelés szükséges. Az első, hosszabb alkalom után a többi körülbelül félórás.
Az akupunktúra Magyarországon
A módszer iránt már az 1980-as években érdeklődés mutatkozott a magyar orvosok részéről. Többen megtanulták és aktívan használták a technikát kórházi keretek között is. A jelenlegi szabályozások szerint az akupunktúra teljes körű végzéséhez speciális képzés és szakhatósági engedély szükséges.
A szabályozás szerint a természetgyógyászati kezelést végzőknek, vagyis az akupunktúrával foglalkozó szakembereknek együtt kell működni a beteg kezelőorvosával, és nem bírálhatják felül annak terápiás javaslatait.