Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya gyulladása, az életminőséget akár jelentősen is befolyásoló, ám nem súlyos betegség – azonban ha asztma vagy anafilaxia társul hozzá, akár életveszélyessé is válhat.
Az allergiás rhinitisnek két csoportja van:
- Intermittáló forma: a tünetek fennállása kevesebb, mint 4 hét (4 nap/hét: 7-ből legalább 4 napon át, legalább 4 héten keresztül)
- szezonális típus;
- pollenosis (szénanátha) – kiváltó okai a különböző virágporok és gombaspórák;
- Európában a lakosság 5-20 százaléka érintett.
- Perzisztáló forma: a tünetek időtartama több, mint 4 hét (4 nap/hét)
- perenniális: nem szezonális, tartós forma;
- kiválthatja: háziporatka, lisztatka, állati szőrök, hám és testnedvek, gombaspórák, élelmiszerek, csótány, váladékok: széklet, nyál stb.
Az allergiás rhinitis főbb tünetei
A betegség vezető klinikai triásza, azaz a tipikus tünetegyüttese a vizes orrfolyás, a tüsszögés és az orrdugulás. Ezek mellett jelentkezhet:
- orr-, torok-, szájpad- és szemviszketés;
- szaglásvesztés (anozmia);
- fejfájás;
- fülfájás;
- köhögés, krákogás;
- szem könnyezése, duzzanata, kivörösödése (conjunctivitis);
- garatba visszacsorgó váladék;
- fáradtság, álmosság, szem alatti karikák;
- rossz közérzet.
A nem szezonális náthában inkább az orrtünetek dominálnak, a szemtünetek elvétve jelentkeznek. Az esetek egyharmadában pollenosissal kombinálódnak.
Az allergiás rhinitis fokozatai
- Enyhe: kevés tünet, napi 1-2 órán át. Kezelés nélkül is jól tolerálható. A betegség az alvást és a napi aktivitást nem befolyásolja.
- Közepes: a tünetek napi 2 óránál tovább tartanak, gátolt orrlégzés miatt a napi aktivitást és az éjszakai pihenést jelentősen zavarja.
- Súlyos: folyamatosan fennálló, kínzó, több szervet érintő tünetek. Gyakori a köhögés, nehézlégzés. A napi tevékenység, alvás lehetetlenné válik. Komoly betegségtudat kialakulásához és az életminőség romlásához vezet.
Figyelem! A COVID-19 járvány során a delta variáns az oltottak körében megfázásszerű, allergiás betegségre hasonló tüneteket okozhat! A COVID-19 tüneteiről és a fertőzésgyanú esetén teendőkről külön cikkben olvashat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az allergiás rhinitis tünetei általában orvosi segítség nélkül is enyhíthetők. Vannak azonban olyan esetek, amikor családorvoshoz vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni. Például:
- ha a felsorolt tünetek tartósan (a 7-ből legalább 4 napon át, legalább 4 héten keresztül) fennállnak;
- a tünetek közepesen súlyosak vagy súlyosak (befolyásolják az alvást és a mindennapi tevékenységeket: a munkát, a tanulást, a sportot vagy a szabadidős tevékenységeket).
Az allergiás rhinitis kiváltó okai
- fűfélék, gyomok és fák pollenjei (mogyoró, nyír, éger, kőris, csalán, útifű, parlagfű, gabonafélék stb.);
- por- és lisztatka;
- állati szőr- vagy bőrdarabkák, állati testnedvek;
- penészgombák, gombaspórák;
- légszennyező anyagok (szmog) vagy gőzök.
Keresztreakciók
Bizonyos élelmiszerek fogyasztása és a pollenek között keresztreakció léphet fel. Például parlagfűérzékeny egyéneknél provokáló élelmiszer a dinnye, a banán, a nyírfapollen-allergiában szenvedőknél az alma, a cseresznye stb.
Az allergiás rhinitis lehetséges szövődményei
A nem megfelelően kezelt, visszatérő vagy idővel krónikussá váló orrnyálkahártya-gyulladás társbetegségek megjelenéséhez és egyéb szövődményekhez vezethet. Az allergiás rhinitis megléte növeli az alábbiak kockázatát:
- akut vagy krónikus arcüreggyulladás (felnőtteknél);
- középfülgyulladás (gyermekeknél);
- alvászavar vagy alvási apnoe;
- gyermekeknél szájlégzés;
- szájpadlás-rendellenességek;
- fülkürt működés zavara;
- gyakori orrvérzés;
- fennálló asztma esetén az asztmás tüneteket súlyosbítja. A szénanátha 20 százalékban asthma bronchialeval együttesen fordul elő;
- fáradtság, gyenge iskolai teljesítmény, munkaképesség-csökkenés.
Az allergiás rhinitis diagnosztizálása
A diagnózis felállításának része a kórtörténet, a tünetek kikérdezése, illetve a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely során általában orr- és fültükrözést végeznek, megtekintik a garat és a gége képleteit, valamint kitapintják a nyaki nyirokcsomókat. További szükséges vizsgálatok lehetnek:
- allerológiai vizsgálatok: bőrpróbákkal, vérvizsgálattal allergénkutatást végeznek;
- orrváladék-vizsgálat: bakterológia, citológia stb., szövettani vizsgálat;
- röntgen, CT, MRI;
- légzésfunkciós vizsgálatok;
- szaglásvizsgálat;
- az orrüreg csillószőrös hámjának funkciós vizsgálata.
Az allergiás rhinitis kezelése
Az allergiás betegség kezelésének több szintje van:
- Megelőzés, az allergének elkerülése és eltávolítása: pl. atkamentesítés, hobbiállat-izoláció, napi hajmosás, ágynemű heti mosása, hálószoba megfelelő berendezése, irritáló anyagok elkerülése, dohányzás elkerülése.
- Tüneti gyógyszeres kezelés: a lépcsőzetesség elvén alapul. Profilaktikusan, a tünetek jelentkezése előtt kezdik. Antihisztaminok, kortikoszteroidok helyi és/vagy szisztémás alkalmazásával.
- Immunterápia: nagy tisztaságú, specifikus allergént vakcinaként, emelkedő adagban alkalmaznak, sokszor éveken át.
- Gondozás: sósvizes orrmosás, tünetek enyhítése.
Teendők allergiás rhinitis esetén
Amennyiben valaki allergiás rhinitisben szenved, az alábbi tanácsok betartásával (a kiváltó allergéntől függően) enyhíteni tud a tüneteken:
- Magas pollenkoncentráció esetén, szeles időben vagy zivatarok után tanácsos zárt térben tartózkodni.
- A szabadban napszemüveg viselése, hazatérve alapos zuhany, és a szem vízzel való átmosása javasolt.
- Kerülni kell a fűnyírást, a füves területeken való sétálást, a kempingezést.
- El kell távolítani mindent a hálószobából, ami kiválthatja az allergiás tüneteket.
- A poratkák számának csökkentése érdekében hetente tanácsos kimosni a törölközőket, az ágyneműt. Lehetőség szerint HEPA-filteres porszívóval ajánlott a heti alapos porszívózás. Megfontolandó a szőnyegek, függönyök használatának mellőzése.
- Állatszőrre allergiás személy ne engedjen be háziállatot a hálószobába.
- A penészre allergiás személy kerülje a párás környezetet, ne járjon pincékbe, illetve tartsa alacsonyan otthona páratartalmát.
- Sósvizes orrspray vagy a sósvizes orrmosás szintén enyhülést hozhat az allergiás rhinitis tüneteiben.
A tudomány mai állása szerint az allergiás rhinitis kialakulása genetikai hajlamra vezethető vissza, nem megelőzhető. Leginkább serdülő és fiatal felnőtt korban jellemző a megbetegedés. A fentiek betartása és megfelelő gyógyszeres kezelés, gondozás mellett elérhető a tünetmentesség is.
