Beteg épület szindrómáról akkor beszélünk, ha az épületben hosszabb időt eltöltő személyek egészségi állapotukban és kényelemérzetükben negatív változást tapasztalnak és ennek hátterében pontos betegség vagy ok nem kimutatható, a környezet hatása viszont valószínűsíthető. A tünetek jelentkezhetnek csak az egyik szobában, egy helyiség bizonyos részén vagy akár az egész épületben is.
Az Egészségügyi Világszervezet Bizottságának 1984-es beszámolója szerint világszerte az új és felújított épületek mintegy 30 százalékában tapasztalható probléma a belső terek levegőminőségével kapcsolatban. A probléma általában átmeneti, azonban előfordul, hogy hosszú távon is gondot okoz.
Gyakran akkor alakul ki kedvezőtlen környezet, ha egy épületet eredeti rendeltetésének vagy az előírt üzemeltetési feltételeknek nem megfelelő módon használnak vagy tartanak fenn. Ritkább esetben a beltéri levegő okozta problémák az épület rossz tervezésének vagy a lakók tevékenységének következményei.
A beteg épület szindróma legfőbb tünetei
Beteg épület szindrómára gyanakodhatunk, ha az épületben tartózkodók az alábbi általános tüneteket észlelik:
- fejfájás,
- szemirritáció,
- orrirritáció,
- torokirritáció,
- száraz köhögés,
- rekedtség,
- száraz, viszkető bőr,
- szédülés,
- hányinger,
- koncentrációzavar,
- fáradékonyság,
- szagokra való érzékenység,
- allergiás tünetek,
- gyakoribb asztmás rohamok,
- megfázás,
- megfázásszerű tünetek.
A tüneteket kiváltó ok ismeretlen és a tünetek enyhülnek vagy elmúlnak nem sokkal azután, hogy a bent tartózkodók az épületet elhagyják.
Hosszú távon idegkárosodás is kialakulhat.
A beteg épület szindróma kiváltó okai
A beteg épület szindróma kialakulásában számos tényező, illetve ezek együttes jelenléte és kölcsönhatása is szerepet játszhat.
Nem megfelelő szellőztetés: az 1970-es évek óta az épületekben kis légterű helyiségek tervezése vált jellemzőbbé kevés szellőztetéssel, ami nagyban hozzájárul a beltéri levegő minőségének romlásához. A jelenlegi szabályozások szerint 425 l/perc/fő teljesítményű szellőztetés szükséges.
Belső légtérből származó kémiai szennyező anyagok feldúsulása: illékony szerves vegyületek (pl. formaldehid) szabadulhatnak fel a ragasztóanyagokból, a kárpitból, a fénymásolóból, a megmunkált fafelületekből, a tisztítószerekből. Dohányzás során is számos illékony, mérgező vegyület kerül a légtérbe. További égéstermékek (pl. szén-monoxid, nitrogén-dioxid) szabadulhatnak fel a gázzal működő fűtőberendezésekből, a fatüzelésű kályhákból, a kandallókból és a gáztűzhelyekből is.
Külső légtérből származó kémiai szennyező anyagok feldúsulása: az épületbe bejutó kültéri levegő is lehet a beltéri légszennyezés forrása. Például a gépjárművek kipufogógázaiból származó szennyezőanyagok bejuthatnak az épületbe a szellőzőkön, ablakokon, illetve más, a lakásban található nyílásokon keresztül. Ezenkívül az égéstermékek a közeli garázsból is bejuthatnak az épületbe.
Biológiai káros anyagok feldúsulása: baktériumok, vírusok, penészgombák, pollenek is szennyezhetik az épület levegőjét. Ezek általában párás, vizes, pangó közegben jelennek meg (pl. nem megfelelően tisztított párásító berendezésekben, vizet elvezető csövekben, klímaberendezésekben). Emellett rovarok, illetve madarak ürüléke is szolgálhat forrásukként. Különösen veszélyes lehet ilyen tekintetben a Legionella baktérium által okozott legionárius betegség és a Pontiac-láz.
Elektromágneses sugárzás: a háztartási gépek (pl. mikrohullámú sütő, televízió, számítógép) elektromágneses sugárzást bocsájtanak ki, ami a levegő ionizálását eredményezi.
Pszichológiai tényezők: a munka által kiváltott stressz, a munkahellyel kapcsolatos elégedetlenség, a szegényes munkahelyi kommunikáció mind szerepet játszhatnak a szindróma kialakulásában (lásd még: Toxikus munkahely).
Egyéb tényezők: a nem megfelelő világítás, a természetes fény hiánya, a rossz akusztika és a nem ergonomikus munkahely is felmerült, mint lehetséges ok.
A beteg épület szindróma megelőzése
A beteg épület szindróma megelőzése elsősorban az épület jellemzőinek vizsgálatán, illetve fejlesztésén alapul.
A vizsgálat magában foglalhatja:
- a levegőből vett minta vizsgálatát;
- a levegő hőmérsékletének, páratartalmának, illetve a levegőmozgás mérését;
- a szén-dioxid szintjének vizsgálatát (ezzel a szellőztetésre következtethetünk);
- a formaldehid, ózon, szén-monoxid szintjének vizsgálatát;
- a biológiai anyagok mennyiségének vizsgálatát a vízben.
A beltéri levegő minőségét többek között az alábbi 4 tényező határozza meg:
- az épületben tartózkodók;
- a légkondicionáló berendezés;
- az esetleges káros anyagok bejutásának módja;
- az esetleges szennyező anyagok forrásai.
Így a beteg épület szindróma megszüntetésében az alábbi lépések ajánlottak:
- káros anyagok forrásainak eltávolítása, megváltoztatása
-
- klímaberendezések tisztítása, karbantartása, filterek rendszeres cseréje,
- dohányzás kerülése az épületben,
- tisztítószerek biztonságos tárolása,
- elektronikus berendezések használatának minimalizálása;
- gyakori szellőztetés
-
- a beltéri levegő szennyezőanyagoktól való megszabadulásának elősegítése;
- légtisztítás
-
- légtisztító berendezések használatával, melyek mechanikai filterekkel és adszorbens felületükkel tisztítják a levegőt (azonban alkalmazásuk drága),
- légtisztító növények jótékony hatásainak felhasználásával;
- edukáció és kommunikáció
-
- rendkívül fontos, hiszen csak az alapismeretek birtokában tehetünk a jobb levegőminőségért.
Az előbb említett tényezők mellett az életmód és a munkahelyi rutin is rendkívül nagy befolyásoló szereppel bír az esetleges panaszok kialakulásában. Kutatások szerint például a reggeli étkezés kihagyása, az elektronikai eszközök kijelzőjének hosszas nézése, a székrekedés, az alvási problémák (pl. nem megfelelő mennyiségű alvás) és az allergia is összefüggésbe hozhatók a szindróma kialakulásával.
A beteg épület szindróma tüneteinek enyhítésében fontos szerepet játszanak tehát – a kiváltó ok megszüntetése mellett – az életmódbeli változtatások és az allergia kezelése is.
Kapcsolódó tartalom:
