A várandósság olyan állapot, amely a test nagymértékű élettani változásai miatt általános körülmények között is hajlamosít a fertőzésekre. A kismamák ezért veszélyeztetettnek számítanak a különböző fertőző betegségek – így a COVID-19 – esetén is, ezért nagyon fontos a védelmük.
Az új típusú koronavírus esetén eleinte (tapasztalat hiányában) nem volt tisztázott, hogy az esetleges oltási reakciók vagy maga a fertőzés és szövődményei jelentenek-e nagyobb kockázatot a kismama és a magzat egészsége szempontjából. Mostanra azonban a rengeteg összegyűjtött nemzetközi adatnak hála a COVID-19 elleni vakcinák felvétele valamennyi országban, így hazánkban is ajánlott várandósok részére is, mivel az oltás kockázata elenyészőnek bizonyult a fertőzés szövődményeihez képest.
A várandósság alatt felvett oltás nemcsak a kismamát védi, hanem a megszületendő gyermeket is, mivel a koronavírus elleni védettség, vagyis a méhlepényen keresztül a magzatba átjutó anyai IgG ellenanyagok az újszülöttekben, csecsemőkben is hosszú ideig kimutathatók. Ez az ún. passzív immunizáció egy természetes formája (lásd még: Csecsemők immunfejlődése).
Az oltás felvételekor természetesen mérlegelni kell a fennálló rizikótényezőket (egyéb meglévő alapbetegségek, aktuálisan zajló kezelések stb.) és az előny/kockázat arányt. Ezt követően az oltóorvos és a szülész-nőgyógyász segítségével minden esetben a kismama hozza meg a végső döntést, hogy szeretné-e felvenni az oltást.
Tudnivalók a várandósok COVID-19 elleni oltásáról
A védőoltás már várandósok részére is felvehető és ajánlott. A védőoltások biztonságosságával kapcsolatos adatokat az oltások alkalmazásának kezdete óta nemzetközileg gyűjtik és folyamatosan értékelik.
A várandós nők rendkívül veszélyeztetettnek számítanak, ha a várandósság mellett valamilyen alapbetegség is fennáll (különös tekintettel például korábbi szervátültetés vagy autoimmun betegség miatt kapott immunszuppresszív kezelésre, asztmára, COPD-re vagy más súlyos légzőszervi megbetegedésre, sarlósejtes vérszegénységre, krónikus veseelégtelenségre, szívelégtelenségre vagy cukorbetegségre).
A várandósok számára az alábbi ajánlások ismertek az oltásokkal kapcsolatban:
- A leggyakrabban javasoltak az mRNS-alapú vakcinák, mivel a klinikai vizsgálatok és az adatgyűjtések legnagyobb számban ezekkel a vakcinákkal történtek (Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcina).
- A tervezett immunizációra a legmegfelelőbb időpont a II–III. trimeszter, azonban ha a fertőzésnek kiemelt rizikója van, az oltás megkezdhető az első trimeszterben is.
- Az oltási sor megkezdése legkésőbb a 35. héten javasolt: amennyiben a második vagy harmadik oltás időpontja ezen túlra esik, a következő oltás felvétele a szülést követően javasolt.
- A kórokozót nem tartalmazó vakcinák nem jelentenek kockázatot a szoptatás szempontjából, tehát a vakcina felvétele a szoptatás időszakában sem ellenjavallt.
- A 3. (booster) oltást jelenleg akkor ajánlott felvenni, ha a várandósnak alapbetegsége vagy foglalkozása miatt kifejezett rizikója van a koronavírus-fertőzésre nézve (de a 35. héten túl már javasolt a szülés utánra halasztani azt).
Magyarországon a Pfizer- és a Moderna-vakcinák elérhetők a kismamák számára. A várandósok a terhesség 12. hete után, a második trimeszterben kaphatják meg az első oltást, a másodikat pedig a 36. hétig az oltóorvos és a szülész-nőgyógyász mérlegelése alapján. Ha a terhesség alatt csak az első oltás került felvételre, a másodikat a szülést követő 2. hét után már fel lehet venni.
Az oltásra a Vakcinainfo weboldalon lehet regisztrálni, majd ezután vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy kezelőorvosával.
A COVID-19 elleni oltások biztonságossága várandósok esetén
A COVID-19 elleni vakcinák biztonságosságát az oltások megjelenése óta folyamatosan monitorozzák (figyelik) a különböző nemzetközi gyógyszerügyi hatóságok.
A vakcinák biztonságosságának vizsgálata céljából az alábbi nemzetközi vizsgálatok folynak jelenleg is:
- PRAC. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) mellékhatás-figyelő rendszere folyamatosan monitorozza és értékeli az oltások mellékhatásait és veszélyeit.
- VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System). Egy olyan nemzeti rendszer, amelybe mind a gyártók és egészségügyi dolgozók, mind pedig a lakosság jelentheti az oltás után fellépő komplikációkat – a kutatók pedig a vártnál gyakrabban felbukkanó vagy szokatlan mintázatot mutató mellékhatásokról szóló jelentéseket vizsgálják. A klinikusok ezenkívül minden olyan jelentést áttekintenek, amely várandóssággal van összefüggésben (CDC és FDA).
- V-safe. Okostelefon-alapú, oltást követő állapot-ellenőrző, amely során a regisztrálók önként tölthetik ki a kérdőíveket az egyes oltásokat követően. A nyilvántartáson keresztül a CDC ellenőrzi a COVID-19 elleni vakcinák biztonságosságát különböző populációk (így pl. várandósok) esetén.
- VSD (Vaccine Safety Datalink). Több egészségügyi szervezet hálózata az USA-ban, amelyek figyelemmel kísérik és értékelik a vakcinák biztonságosságát. A rendszer segítségével azt is figyelik, hogy a jelentett mellékhatások valóban összefüggésben állnak-e a vakcinációval (CDC).
- Clinical Immunization Safety Assessment (CISA) Projekt. A CDC és különböző egészségügyi kutatóintézetek együttműködésében megvalósult projekt, amely összesíti a projekt keretében összegyűlt információkat a várandósok oltásával kapcsolatban.
- Birth Defect Study to Evaluate Pregnancy Exposures. A jelenleg is futó projekt potenciális születési rendellenességeket (17-félét) és annak okait (pl. hogy lehet-e ok vakcina felvétele) deríti fel. Jelenleg még nincs eredménye a projektnek (CDC).
A koronavírus-oltás mellékhatásai várandósok esetén
Mint minden védőoltásnak, a COVID-19 elleni vakcináknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. oltási reakciót válthatnak ki, ami a természetes immunválasz részét képezi. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló, rendszerint enyhe tünetek.
A COVID-19 elleni vakcinák esetében a várandósoknál tapasztaltak megegyeznek a felnőtteknél tapasztalt mellékhatásokkal.
Az oltások mellékhatásainak figyelése folyamatosan zajlik különböző szervezetek által.
Oltási reakció tünetei lehetnek például az alábbiak:
- injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír, duzzanat;
- átmeneti fáradékonyság, gyengeségérzés, bágyadtság;
- fejfájás, esetleg émelygés;
- hőemelkedés vagy láz.
Az oltás utáni tudnivalókról részletesebben itt tájékozódhat.
