A meddőség az elmúlt évtizedekben világszerte egyre gyakoribb probléma, hazánkban a statisztikák szerint minden ötödik pár érintett. A meddőségnek szervi, életmódbeli vagy lelki okai egyaránt lehetnek, illetve időtényező (relatív magas életkor) is állhat a fogantatási nehézségek hátterében.
Meddőségről akkor beszélünk, ha legalább 1 éven át tartó, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be a kívánt várandósság (35 év feletti nő esetében fél év).
A meddőségkezelési ellátások indokoltsága
Meddőségi intézet felkeresése azoknak a pároknak ajánlott, akiknél egy év rendszeres és védekezés nélküli házasélet sem vezetett várandóssághoz. A meddőségi centrumokban célzott vizsgálatokkal megállapítják a felek meddőségben való érintettségét (előfordulhat, hogy mindkét fél egészséges), és javaslatot adnak a megoldására, ami lehet életmódváltás, hormonkezelés, illetve humán reprodukciós beavatkozás.
A meddőségkezelés akkor kezdhető el, ha az orvosilag indokolt és elvégezhető. A szakorvosi javaslatot szülész-nőgyógyász szakorvos jogosult megadni andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével.
A meddőségkezelési ellátások finanszírozása
Hazánkban a meddőségcentrumokban az orvosszakmailag kötelező vagy szükségesnek ítélt kezelési módszerek – az egyszerűbbektől a speciális eljárásokig – ingyenesen vehetők igénybe, a beavatkozásokat az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza.
A 2021-ben életbe lépett szabályozás szerint meddőségkezelési célú beavatkozásra 2021. szeptember 30-tól csak állami kézben lévő, központi költségvetésből finanszírozott ellátást nyújtó centrum jogosult, a magánintézmények erre vonatkozó működési engedélye 2022. június 30-án hatályát veszti (a folyamatban lévő kezelések és a fagyasztott minták az EMMI által kijelölt állami szolgáltatóhoz kerülnek).
2020 óta a meddőségkezelésben használt gyógyszerek 100 százalékos állami finanszírozásúak.
A meddőségkezelési ellátások elvégzésének feltételei
A meddőségkezelési eljárás házastársak, élettársi kapcsolatban álló különnemű személyek, valamint egyedülálló nők esetén végezhető el.
A meddőségi ellátás további feltételei:
- biztosítotti jogviszony;
- legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény a meddőség tényének és okának megállapítására;
- a nő életkora nem éri el a reprodukciós kor felső határát (45 év);
- orvosilag megalapozott esély egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.
A közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásban azok is részt vehetnek, akiknek már van természetes módon született gyermeke.
Nem vehetnek részt a meddőségkezelési eljárásban azok, akiknél korábban művi meddővé tétel történt (kivéve, ha orvosi javaslatra történt).
A meddőségkezelés körébe tartozó ellátások
Az 1997. évi CLIV. törvény 166. paragrafusa szerint az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások a következők:
- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (in vitro fertilizáció, azaz IVF);
- a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció);
- ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés;
- embrióadományozással végzett embrióbeültetés;
- a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
Az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető meddőségkezelések mértéke
A törvény megszabja, hogy a közfinanszírozott meddőségkezelési beavatkozások hány alkalommal és milyen időközönként vehetők igénybe.
A közfinanszírozott beavatkozások száma és gyakorisága az alábbiak szerint alakulhat:
- a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel, illetve adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel esetén legfeljebb 6 beavatkozás;
- ha a mesterséges ondóbevitel eredményeként legalább egy gyermek élve születik, akkor további 4 teljes beavatkozás;
- testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés esetén legfeljebb 5 teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozás;
- ha 5 teljes, az embrió beültetésével végződő beavatkozás eredményeként legalább egy gyermek élve születik, akkor további négy teljes beavatkozás;
- a testen kívüli megtermékenyítés és az embrióbeültetés évente több alkalommal, de az egyes beavatkozások között legalább három hónapos időközökkel vehetők igénybe.
Kapcsolódó tartalmak:
Jogszabályi háttér
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról
- 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról
- 2021. évi CI. törvény egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról
