Meddőségről akkor beszélünk, ha egy éven át történő rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális élet ellenére sem következik be terhesség. Emellett meddőségnek nevezzük azt is, ha a terhesség rendszeresen spontán vetéléssel szűnik meg. A meddőség oka az esetek 45‑50%‑ában a női, 25-30%-ában a férfi, illetve 15-20%-ában mindkét oldalon fennálló elváltozásokra vezethető vissza.
Ma már számos kezelési forma és orvosi technológia áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi a meddőség megszüntetését, vagy a kívánt terhesség elősegítését.
A női meddőség okai
A női meddőség kialakulásának hátterében leggyakrabban a peteérés zavarai, illetve a petevezetékek fejlődési rendellenességei vagy károsodásai állnak. Utóbbi bekövetkezhet műtétek, gyulladás, hegesedés vagy endometriózis következtében. Fontos tényezők továbbá az egyes anyagcsere rendellenességek (pl. cukorbetegség), a kóros pajzsmirigyműködés, illetve különböző hormonok kórosan magas vagy alacsony szintje. Kockázati tényezőt jelentenek a méhűrbe domborodó mióma, és a méhen belüli összenövések, fejlődési rendellenességek is.
A női meddőség hátterében általában az alábbi okok állnak:
- peteérés zavarai,
- petevezeték elzáródása vagy hegesedése,
- endometriózis,
- életkor,
- a méh rendellenességei.
A peteérés zavarai
Az ovuláció a megérett petesejt kiszabadulása a petefészekből. A petesejt a petevezetékbe jutva – amennyiben találkozik hímivarsejttel – megtermékenyül, és beágyazódik a méhfalba. Meddőséget okozhat a szabálytalan peteérés vagy az anovuláció (az ovuláció elmaradása), amit például policisztás petefészek-szindróma (PCOS), korai petefészek-elégtelenség, hormonális problémák idézhetnek elő.
A petevezeték elzáródása vagy hegesedése
A petefészek elzáródásának oka lehet veleszületett anatómiai rendellenség, nemi úton terjedő fertőzés (chlamydia, gonorrhoea) következtében kialakult gyulladás és forradás, vagy korábbi kismedencei, hasi műtétek utáni hegesedés.
Endometriózis
Endometriózisnál a méhnyálkahártya (endometrium) a méhen kívül – a petefészkekben vagy a hashártyában – is megjelenik, ami a petefészkek és a petevezetékek gyulladását és hegesedését okozza.
Életkor
19 és 26 év között kétszer nagyobb a spontán teherbeesés esélye, mint a 35 és 39 életév között. Ennek oka, hogy az életkor előrehaladtával a petesejtek száma folyamatosan csökken, valamint kedvezőtlen hormonváltozások is bekövetkeznek.
A méh rendellenességei
A mióma egy jóindulatú sejtburjánzás a méh izomrétegében, azonban akadályozza a teherbeesést a beágyazódás megnehezítésével, illetve a méhűr deformálásával.
További tényezők, amelyek negatívan befolyásolhatják a nő termékenységét:
-
- dohányzás;
- alkoholfogyasztás (a petesejtek minőségét befolyásolhatja);
- kábítószerhasználat;
- egyes gyógyszerek mellékhatásai;
- onkológiai kezelések (kemoterápia vagy sugárterápia);
- súlyproblémák (túlsúly vagy alacsony testsúly);
- rendszeres, intenzív testmozgás, melynek következtében leáll a normális menstruációs ciklus;
- egyes betegségek (pl. cukorbetegség vagy autoimmun betegség);
- vitaminhiány, hormonproblémák;
- pszichés eredetű meddőség.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális él, és ennek ellenére nem következik be a kívánt terhesség 12 hónap alatt (idősebb életkorban 35 év felett 6 hónap alatt), illetve ha olyan ismert tünete van, amely befolyásolhatja termékenységét, keresse fel nőgyógyászát.
Az első meddőségi vizsgálaton általában szükséges a párjával együtt részt vennie, hogy a pár párhuzamos kivizsgálása is megkezdődhessen.
A női meddőség diagnosztizálása
A kórelőzmény megismerése (pl.: a nemi élet rendszeressége, ciklusokhoz való időzítése) és az általános orvosi vizsgálat után az orvos a meddőség okainak kiderítésére az alábbi vizsgálatokat rendelheti el:
- átjárhatósági vizsgálatok (a méhüreg és a petevezetők anatómiai viszonyait, átjárhatóságát röntgenvizsgálattal, ultrahangvizsgálattal, illetve méhüregi vagy hasüregi diagnosztikus laparoszkópiával vizsgálják);
- meddőségi vérvizsgálatok (különösen a hormonszintek vizsgálata);
- genetikai vizsgálatok.
A női meddőség kezelése
A női termékenység fokozására az alábbi kezelési módok használatosak:
- életmód megváltoztatása (alkoholfogyasztás csökkentése, dohányzásról való leszokás, egészséges testsúly elérése);
- gyógyszeres kezelés az ovuláció stimulálására (a szabálytalan ovulációval vagy anovulációval rendelkező nők esetében);
- műtéti beavatkozás (endometriózis vagy PCOS esetén végzik laparaszkópiával vagy hiszteroszkópiával);
- asszisztált reprodukció (ART).
Az asszisztált reprodukciós technológia körébe tartozik minden olyan kezelés, amely magában foglalja a petesejtek, hímivarsejtek vagy embriók testen kívüli kezelését; az eljárások hatásfokát általában termékenységi gyógyszerekkel is erősítik. Sok termékenységi problémával küzdő nő számára ezek az eljárások jelentik a legnagyobb esélyt a biológiai gyermek szülésére.
Az ART technológia körébe tartozó kezelések:
- Méhen belüli megtermékenyítés (IUI – Intrauterine insemination): a meddőség kezelésének legegyszerűbb módja. A speciálisan előkészített spermiumokat áthelyezik a méhbe, amelyek önállóan érik el és termékenyítik meg a petesejtet.
- In vitro fertilizáció (IVF – In vitro fertilisation): a lombikbébi eljárás a meddőség leggyakrabban alkalmazott és leghatékonyabb kezelési módja, melynek lényege, hogy az ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a méhen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik az anyaméhbe (lehetséges donor petesejtek, spermiumok és embriók használata is).
- Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI – Intracytoplasmic sperm injection): az eljárás során egy vékony tűvel közvetlenül a petesejt belsejébe juttatják be a spermiumot.
