Az endometriózis egy idült (krónikus) megbetegedés, ami a méhnyálkahártya (endometrium) szétterjedésének az eredménye a szervezetben, elsősorban a méh körüli szövetekben. A terjedés során a méhnyálkahártya-sejtek nemcsak a méh felszínén, hanem máshol – például a petevezetéken, a petefészekben, a hashártyán – is megtapadnak. A kóros helyen lévő méhnyálkahártya burjánzásra képes (proliferáció), és akár más szervrendszerekhez tartozó szerveket és szöveteket is beszűrhet (infiltratáció), nem tisztelve a szövet- és szervhatárokat.
Az endometriózis függ a hormonális rendszer működésétől – alapvetően az ösztrogéntermeléstől –, ezért a termékeny életszakaszban, 16-45 éves kor között alakul ki, és a menopauzát követően már nem jellemző az előfordulása.
Az endometriózis megjelenési formái az alábbiak lehetnek:
- endometriózis externa: az elváltozás a belső nemi szerveken vagy azok közvetlen környezetében található;
- endometriózis interna: az elváltozás a méh falán, a méhizomzatban található (adenomiózis);
- endometriózis extragenitalis: az elváltozás egyéb szerv(ek)en található (pl. húgyhólyag, bél, hörgők stb.).
Az endometriózis főbb tünetei
Az endometriózis elsődleges tünete a görcsös menstruáció, illetve a menzeszek között fellépő, hullámzó intenzitású, krónikus kismedencei, hasi vagy alsó háttájéki fájdalom, ami általában a menstruációs ciklus egyes szakaszaihoz köthető. Az ösztrogén hatására megvastagszik a méhnyálkahártya, nemcsak a méh falában, hanem a méhen kívül elhelyezkedő kóros méhnyálkahártya-szigetekben is. Mivel a hashártya rendkívül érzékeny szerv, tele van érző idegvégződésekkel, akár a néhány milliméteres lerakódás is rendkívül erős, kínzó fájdalmat képes okozni. Mindehhez a szexuális együttlét során jelentkező fájdalom (dispareunia) is társulhat, ami további életminőségbeli romlást idéz elő.
A leggyakoribb tünetek a következők:
- fájdalmas vagy bő menstruáció;
- alhasi, kismedencei vagy alsó háttájéki fájdalom;
- székeléskor jelentkező intenzív fájdalom;
- fájdalom szexuális együttlét alatt és után;
- menstruációs ciklusok közötti vérzés;
- nehezebb teherbe esés.
Az endometriózis további tünetekkel járhat, attól függően, hogy hol helyezkednek el a sejtszigetek, és milyen mértékű a kiterjedésük. Ha a kismedence női nemi szervein túl a húgyutakra, a bélrendszerre, a medencefalra, az idegekre, a rekeszizomra, a testfal más területeire vagy akár távoli helyekre – például a szem kötőhártyájára – kerül, ott okoz tünetet. Így jelentkezhet kellemetlen érzés vizelés vagy székelés során, vérzés a végbélből vagy véres széklet, véres köpet köhögéskor (azon ritka esetekben, amikor az endometriózisszövet a tüdőben jelenik meg). Gyakori általános tünet a hosszan tartó kimerültségérzés és fáradtság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha tartós, visszatérő kismedencei vagy hasi fájdalmat, fájdalmas menstruációt vagy a szexuális együttlét közben fájdalmat tapasztal, forduljon nőgyógyász szakorvoshoz, mert lehetséges, hogy endometriózis vagy egyéb betegség áll a tünetek hátterében.
Az endometriózis kiváltó okai
Az endometriózis kialakulásában különböző immunológiai, gyulladásos, genetikai, környezeti és egyéb, még nem ismert tényezők játszhatnak szerepet.
A méhnyálkahártya minden hónapban megújul, folyamatosan megvastagszik, majd amikor már nem tud tovább növekedni, lelökődik, és menstruációs vér formájában távozik a szervezetből. Amikor a méh összehúzódik, hogy kipumpálja magából a menstruációs vért a levált méhnyálkahártya-foszlányokkal együtt, ez a folyadék esetenként nemcsak a hüvely felé távozik a méhnyakon keresztül, hanem – átjárható petevezetékek esetén – visszafelé, a hasüreg felé is utat találhat magának. Az ellenirányú, ún. retrográd menstruáció a nők 10-15 százalékánál lezajlik. Egészséges szervezetben ez a folyamat nem jelent problémát, mivel a hashártyán lévő ún. falósejtek eltakarítják onnan a méhnyálkahártya-sejteket. Ha azonban ez a mechanizmus valamilyen ok – például veleszületett immunhiányos állapot vagy az immunrendszer kóros működése – miatt meghibásodik, endometriózis alakulhat ki.
Az alábbi állapotok fokozott kockázatot jelentenek az endometriózis kialakulása szempontjából:
- japán népcsoportba tartozás,
- családi előfordulás,
- hormonális zavarok,
- 30-44 év közötti életkor,
- bőséges menstruáció,
- rövid menstruációs ciklus,
- alkoholfogyasztás,
- túlsúly,
- környezeti tényezők (pl. dioxinszennyezés).
Az endometriózis lehetséges szövődményei
Az endometriózis mélyen, a hashártya felszíne alatt öt milliméterre, vagy azt meghaladó mélységbe is beszűrődhet. A beszűrődés (infiltráció) leggyakrabban a hashártya mögött, a végbél és a hüvely közötti kötőszöveti területen jelentkezik. Az endometriózis szigetsejtjei (ún. csomók) a test más területén is hasonló folyamaton mennek keresztül mint a méhnyálkahártya a menstruációs ciklus során: megvastagodik, majd leválik, viszont nincs lehetősége elhagyni a szervezetet. Ez fájdalomhoz, duzzadáshoz és a petefészek vagy petevezeték sérülése esetén meddőségi problémákhoz vezet. További szövődmény lehet egyes szervek összetapadása (adhézió), valamint a folyadékkal telt hólyagszerű képződmény a petefészekben (endometrioma), amely igen nagyméretűvé nőhet és fájdalmas lehet. Mindkét szövődmény sebészi úton eltávolítható, de kiújulhat. Ha az endometriózis sebészi kezelése során nem távolítják el az összes csomót, ún. reziduális endometrióziscsomó maradhat vissza, amely továbbra is fenntartja a panaszokat.
Az endometriózisos sejtek bejuthatnak a véráramba vagy a nyirokkeringésbe, amelyen keresztül, ritka esetben egészen távoli szervekbe is, például a szembe vagy az agyba is eljuthatnak.
Idővel a betegség súlyosbodhat, akár bélelzáródás is kialakulhat, vagy az endometriózis befogja a húgyvezetéket (uréter), aminek következtében vesepangás vagy veseelégtelenség léphet fel. Súlyos szövődmény esetén többszöri operációra és hosszú hónapokon keresztüli gyógykezelésre is szükség lehet.
Bár az endometriózis sebészi úton eltávolítható, az egészséges szövetek esetleges műtéti károsodásából kifolyólag akár élethosszig tartó, vagy hosszú ideig jelenlévő, korábban nem létező problémák alakulhatnak ki. Ez lehet például a húgyhólyag működésének későbbi zavara: a páciens nem érzi, hogy vizelettel telt a hólyag, és mivel nem működnek a hólyag beidegzéséért felelős struktúrák, nem tud vizeletet üríteni. Ugyanez vonatkozik a széklet ürítésére és az orgazmuskészségre is.
Az endometriózis diagnosztizálása
Az endometriózis diagnózisának felállítása a kórelőzmény, a tünetek és panaszok kikérdezése, a fizikális (nőgyógyászati) vizsgálat, valamint az ún. diagnosztikus laparoszkópia (hastükrözés) eredménye alapján történik. Ez utóbbi vizsgálat során az orvos apró metszést ejt a köldök alatt, majd száloptikás csövet (laparoszkóp) vezet a hasüregbe, amelyen keresztül átvizsgálja a hasüreg belsejét. A képalkotó vizsgálatok (CT, MR, ultrahang) nem a diagnózis felállításában, hanem a betegség kiterjedtségének behatárolásában, illetve lefolyásának követésében nyújtanak hasznos információt.
A nőgyógyászati gyakorlatban gyakran császármetszés közben veszik észre a petefészek felszínén az endometriózist. Ez egyben azt is igazolja, hogy az endometriózis és a gyermekvállalás képessége nem zárja ki egymást, vagyis ez a betegség nem feltétlenül jár meddőséggel.
A diagnosztika fontos eleme az endometriózis egyéb állapotoktól és betegségektől – kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, petefészekciszta, méhen kívüli terhesség, kismedencei összenövések, a vastagbél betegségei (colitis, diverticulitis), idült derékfájás – történő elkülönítése.
Az endometriózis kezelése
Mivel az endometriózis – biológiai viselkedésének jellemzőiből kifolyólag – nem tiszteli az egyes szervrendszerek határait, a betegség ellátása több szakorvosi területet ötvöző (multidiszciplináris) szemléletet kíván meg. Ezért az endometriózist ellátó egészségügyi csapatban a nőgyógyász szakorvoson kívül urológus, gasztroenterológus és sebész szakorvos, illetve a tüdő érintettsége esetén tüdőgyógyász szakorvos is közreműködhet. A kezelés módja a tünetektől, a páciens korától és gyermekvállalási terveitől, valamint a betegség kiterjedtségétől függ. Az endometriózis műtéti beavatkozással, illetve gyógyszeres terápiával jól kezelhető, ám hosszú távú gondozást igényel.
Sebészeti kezelés
A műtét típusa az endometriózis szövet elhelyezkedésétől függ. A sebészeti beavatkozás során többnyire laparoszkópiát alkalmaznak, ritkább esetekben hasi feltárás útján végzett műtét (laparotómia) válik szükségessé. Mélyen beszűrődő endometriózis esetén akár az érintett bélszakasz kimetszése is szükségessé válhat az endometriózis maradéktalan eltávolítása érdekében. A belet és/vagy a húgyutakat is érintő, bonyolult beavatkozásokat sebész és/vagy urológus szakorvos közreműködésével végzik.
Gyógyszeres kezelés
Az endometriózis a kóros elváltozás eltávolítását követően is kiújulhat, mindaddig, amíg a beteg menstruál. Ezért hosszú távú gondozásra van szükség, aminek első szintje a kismedencei fájdalom gyógyszertárban, recept nélkül kapható gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító szerrel történő csökkentése. Fiatal felnőtt betegeknek használhat a sárgatesthormont is tartalmazó kombinált fogamzásgátló tabletta szedése. Egy másik kezelési mód azoknak a – mellékhatásokkal járó és hat hónapnál tovább nem adható – injekciós készítmények alkalmazása, amelyekkel lecsökkenthető az ösztrogénszint.
A kezelés eredményességének megállapítása a vérben levő, endometriózisra jellemző jelzőanyagok (CA-125, PP14, endometrium-antitest) mérésével lehetséges.
Mit tehet endometriózis esetén?
Ha tünetei enyhék, nincsenek meddőségi problémái, vagy ha közel jár a menopauzához, amikor a tünetek kezelés nélkül is elmúlhatnak, a kezelés szükségtelen lehet, de szoros nőgyógyász-szakorvosi utánkövetés ajánlott.
Az endometriózis okozta fájdalom enyhítésére közforgalmú gyógyszertárban orvosi vény nélkül kapható nem-szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) használata javasolt, mert ezek nemcsak a fájdalmat, hanem a betegség okozta gyulladást is csökkentik. Szedésük megkezdése javasolt egy vagy több nappal a menstruáció várt időpontja előtt.
Ha a beteg laparoszkópiás beavatkozáson esett át, egy-két nap múlva visszatérhet otthonába. Ha radikális műtét történt, és annak során a beteg petefészkeit is eltávolították, lehetséges, hogy hormonpótló gyógyszert kell szednie.
Fontos, hogy az endometriózis és a gyermekvállalás képessége nem zárja ki egymást, vagyis ez a betegség nem feltétlenül jár meddőséggel.
Az endometriózis megelőzése
Az endometriózis megelőzésére nincs mód, mivel kialakulásának hátterében álló okok jelenleg pontosan nem ismertek.
Endometriózis várandósság idején és időskorban
Az endometriózis egyik szövődménye a teherbe esés nehézkessége. Bár az endometriózis műtéti kezelése nem garantálja a teherbeesést, a látható endometriózisos területek sebészi eltávolítása növelheti az esélyt a sikeres terhességre. Ismert endometriózis esetén asszisztált reprodukciós eljárással, vagyis orvosi segítséggel is történhet a teherbeesés. Az endometriózis az esetek túlnyomó többségében nem veszélyezteti a terhességet. A várandósság általában csökkenti az endometriózis tüneteit, bár azok gyakran visszatérnek a szülést és a szoptatást követően, amikor a menstruációs ciklus visszaáll a megszokott ritmusba.
Endometriózis igen ritkán alakul ki a menopauzát követő életszakaszban, mert a változókor az ösztrogén szintjének tartós csökkenését okozza.
