A limfocitás choriomeningitis vírust (LCMV) rágcsálók terjesztik; elsődleges gazdája a közönséges házi egér, de a vadon élő egerek, illetve a házi kedvencként tartott rágcsálók is vírusgazdák lehetnek.
Az LCMV Magyarországon is endémiás, azaz jelen van a környezetünkben, és megbetegedések is előfordulhatnak. Az LCMV-fertőzés következtében kialakult tünetek függenek attól, hogy a fertőzés melyik életszakaszban következik be.
Az LCMV-fertőzés főbb tünetei
Abban az esetben, ha a fertőződés a megszületést követően következik be, leggyakrabban teljesen tünetmentesen lezajlik, vagy csak enyhe, influenzaszerű tünetek jellemzik (pl. láz, fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás).
Ritkán előfordul, hogy súlyosabb betegség alakul ki (pl. agyhártya- vagy agyvelőgyulladás), amely az esetek többségében maradványtünetek nélkül gyógyul.
Magzati fertőződés esetén azonban gyakori a magzati elhalás, a túlélő újszülötteknél pedig tartós idegrendszeri- és/vagy látáskárosodások alakulhatnak ki.
Az LCMV-fertőzés kiváltó okai
Az emberi fertőződések a fertőzött rágcsáló váladékaival (nyál, vizelet, ürülék, vér), illetve fészkelőanyagával, alommal való közvetlen vagy közvetett érintkezés során következhetnek be. Könnyen kialakulhat a fertőzés például pincék, padlások, nyaralók takarításakor a felszálló port a rágcsálók beszáradt váladékaiban lévő vírusokkal belélegezve, de történhet fertőzés a rágcsáló harapásával vagy fertőzött élelmiszer fogyasztásával is.
A házi kedvencektől (pl. egér, hörcsög, tengerimalac) való megfertőződés ritka.
Amennyiben az anya a várandósság alatt fertőződik meg, a vírus a méhlepényen átjutva a magzatot is megfertőzheti.
Az LCMV-fertőzés szövődményei
A születést követő LCMV-fertőzés általában enyhe lefolyású. Az esetek többségében a súlyosabb fertőzésen átesett betegek is teljesen, maradványtünetek nélkül felépülnek, a halálozás ritka.
Magzati korban viszont a fertőzés súlyos kimenetelű lehet: az első trimeszterben akár a magzat elhalásához is vezethet, a második vagy harmadik trimeszterben látáskárosodást, agyi fejlődési rendellenességet okozhat.
Az LCMV-fertőzés diagnosztizálása
Laboratóriumi diagnózis felállítása a vírus ellen termelődött ellenanyagok, illetve a vírus örökítőanyagának kimutatásával történik.
Az LCMV-fertőzés kezelése
Az LCMV-fertőzésre egyelőre csak tüneti kezelés létezik, nincs hatékony speciális vírusellenes terápia, ezért a megelőzés kiemelten fontos.
Az LCMV-fertőzés megelőzése
Az LCMV-fertőzés megelőzhető a rágcsálók váladékaival való érintkezés elkerülésével és a házi kedvencként tartott rágcsálókkal kapcsolatos óvintézkedések betartásával.
A rágcsálók váladékaival szennyezett por belégzésének megelőzésére ajánlott a padlások/pincék/nyaralók/raktárak tisztításakor az alábbiak betartása:
- védőmaszk, gumikesztyű használata,
- nedves takarítás végzése,
- takarítás előtt a felszín fertőtlenítő oldattal történő befújása (és a behatási idő elteltének kivárása).
Fentieken túl a kismamák lehetőleg tartózkodjanak az alom cserélésétől és a rágcsálók váladékaival szennyeződhetett helyiségek, felületek takarításától.
Kapcsolódó tartalom: Vírusfertőzések
