A művi meddővé tétel (sterilizáció) egy végleges fogamzásgátlási módszer. A műtét során a nőkben mindkét oldali petevezetéket roncsolják, így az ovuláció során kilökődő petesejt nem tud a spermiummal találkozni, a megtermékenyülés nem történik meg.
A beavatkozást általában laparoszkópiával végzik, így a felépülés gyors. A művi meddővé tétel elvégzését egészségügyi vagy családtervezési célból a 1997. évi CLIV. törvény 187. §-a szabályozza.
Ki kérheti a beavatkozást?
Családtervezési célból minden olyan nő, aki 40 éves elmúlt, vagy legalább 18 éves és 3 vér szerinti gyermekkel rendelkezik, írásos kérelmet adhat be közokiratban vagy bizonyító erejű magánokiratban. Fél év múlva ismét meg kell jelennie a nőgyógyászati intézményben, és írásban megerősítenie a szándékát. Ezután 6 hónappal végezhető el a műtét.
Korábban is lehetőség van a műtét elvégzésére, ha időközben szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.
A beavatkozás menetéről lásd: Sterilizáció nőknél
A művi meddővé tétel előnyei:
- Az esetek 99%-ában megakadályozza a nem kívánt terhességet.
- Nem csökkenti a libidót.
- Nincs súlygyarapodás, hangulatzavar.
- Nincs hatással a női nemi hormonok szintjére.
- A menstruációt nem zavarja meg.
- A megérett petesejt felszívódik a hasüregben.
A művi meddővé tétel hátrányai:
- Nem véd a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben.
- Vérzés, fertőzés léphet fel műtéti szövődményként.
- Ha a műtét után mégis teherbe esne, megnő a méhen kívüli terhesség esélye.
A műtét előtti állapot csak nehezen állítható vissza, nincs garancia arra, hogy a petevezetékek újra átjárhatóak lesznek. Ritkán viszont a petevezetők lekötött végei újra „összeforrhatnak”, és a spermium számára átjárható csatorna alakul ki, így a páciens ismét teherbe eshet.
Kapcsolódó tartalmak: