A menopauza során vagy a női nemi hormonok termelődésének egyéb szervi okból bekövetkező csökkenése kellemetlen tünetekhez és szövődményekhez vezethet. Ezek kezelésének leghatékonyabb módja a hormonpótlás.
A menopauza kezdetekor a petefészkek működése csökkenni kezd, majd csaknem teljesen inaktív lesz. A petefészkek hormontermelésének csökkenése és a tüszőérés elmaradása miatt a nők szervezetében idővel ösztrogén- és progeszteronhiány alakul ki, melynek következtében kellemetlen változások kezdődnek: növekszik az érelmeszesedés, a szív-érrendszeri betegségek, a csontritkulás kialakulásának esélye, valamint fizikális tünetek jelentkezhetnek.
A menopauzán kívül egyes állapotok (pl. interszexualitás) vagy betegségek (pl. méh- és petefészek-eltávolítás) következményei is okozhatják a női nemi hormonok alacsony szintjét vagy hiányát. Ha a petefészek eltávolítása fogamzóképes korban történik, akkor átmenet nélkül alakul ki a menopauza, ráadásul a mesterségesen előidézett állapot miatt a tünetek erőteljesebbek is lehetnek.
A menopauza szindróma tünetei
A női nemi hormonok termelődésének menopauza során bekövetkező csökkenése a nők mintegy háromnegyedénél okoz kellemetlen tüneteket, de szerepet játszhat a csontritkulásban és a késői szövődményként jelentkező szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is.
Az ún. menopauza szindróma változókori tünetegyüttes, amelynek jellemzői a következők:
- vazomotoros tünetek: hőhullámok, kivörösödés, erős szívdobogás, éjszakai izzadás, fejfájás (a nők kb. 75%-át érinti);
- a szöveti sorvadás (atrófia) tünetei: hüvelyszárazság, közösülés alatti fájdalom, inkontinencia, fájdalmas vizelés, hajhullás, haj-köröm törékenység, a bőr ráncosodása, szemszárazság;
- ízületi fájdalmak, ízületi kopás;
- fokozott gyulladáshajlam;
- hirtelen megemelkedő vérnyomás és koleszterinszint;
- izomsorvadás;
- súlygyarapodás, a testzsír eloszlásának megváltozása (leginkább a hasra rakódik le);
- csontritkulás és következményes törések;
- pszichológiai tünetek: ingerlékenység, depresszió, memóriazavarok, a koncentrálóképesség, a libidó és az orgazmuskészség csökkenése, alvászavar;
- a szív- és érrendszeri betegségek növekedése (késői szövődmény).
Az enyhe menopauzális tünetek kezelése
Az ösztrogénhormon szintjének csökkenése következtében kialakuló tünetegyüttes, az ún. menopauza szindróma tüneteinek kezelésére, illetve a későbbi egészségkárosodások megelőzésére a hormonpótlás a leghatékonyabb gyógymód, különösen a viszonylag fiatal, 60 év alatti nők esetében.
Enyhébb menopauzális tünetek esetén az életmódváltás javasolt, különösen az alábbiak:
- a dohányzás elhagyása,
- az alkoholbevitel csökkentése,
- testsúlykontroll és egészséges étkezés,
- rendszeres testmozgás,
- a vérnyomás ellenőrzése,
- rendszeres szűrővizsgálatok (nőgyógyászati, mammográfia, csontsűrűség, vérkép, vizelet, vércukor, vérzsírok).
Menopauzális hormonterápia (MHT)
A súlyosabb menopauzális tünetek esetén az ösztrogén és a progeszteron hormonok gyógyszeres úton történő pótlása szükséges. A hormonpótló kezelés előtt általános állapotfelmérésre van szükség, mert a terápia kizárólag azoknál a nőknél alkalmazható, akiknél korábban nem fordult elő:
- trombózis,
- hormonérzékeny daganat,
- májbetegség.
A Magyar Menopauza Társaság ajánlása a hormonpótló kezelések általános alkalmazásáról:
- javasolt a 60 év alatti nőknek, ha az utolsó menstruáció óta kevesebb mint 10 év telt el;
- 60 és 70 életév között egyéni mérlegelés szükséges;
- 70 éves kor felett nem javasolt a hormonterápia megkezdése.
A menopauzális hormonterápia (MHT) során alkalmazott készítménytípusok:
- kizárólag ösztrogént tartalmazó készítmények (a méheltávolításon átesett páciensek számára);
- progesztogénnel kiegészített ösztrogénkészítmények – a progesztogének a méhnyálkahártya-hiperplázia és a rák ellen nyújtanak védelmet.
A hormonterápiát a tünetek jelentkezésekor javasolt megkezdeni és a megszűnésükig folytatni a lehető legkisebb, de maximálisan hatékony dózisban, egyénre szabott módon.
A kezelést célszerű évente újraértékelni, és dönteni a folytatásáról vagy leállításáról.
A hormonpótlás hatásai
A hormonterápia a menopauzális szindrómában szenvedő nők esetében egyértelmű minőségi javulást eredményez.
A hormonpótló kezelés egészségügyi előnyei:
- segíti a stresszoldást (a stressz jelentős rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak és a gyomor-bél rendszeri fekélyeknek);
- hatékony a szenilis csontritkulás és a törések megelőzésében;
- növeli az inak és egyéb szövetek rost- és kollagéntartalmát, csökkenti az inak feszességét;
- jelentős szerepe van a bőr egészségének fenntartásában;
- növeli a libidót és a szexuális válaszkészséget;
- csökkenti a szív- és érrendszer-eredetű halálozást (panaszmentes nőknél a hormonkezelés nem indokolt kizárólag a szív- és érbetegségek megelőzése céljából).
A menopauza szindrómában szenvedő nők egy részének fenntartásai vannak a hormonkezeléssel szemben az emlőráktól való félelem miatt.
A Magyar Menopauza Társaság szakmai állásfoglalása ezzel kapcsolatban:
- a csak ösztrogént használóknál az emlőrák kockázata nem nő;
- a hormonpótlással kapcsolatba hozható kockázatnövekedés nagyon kis mértékű, hosszú távú alkalmazás esetén áll fenn, és a kezelés abbahagyása után gyorsan megszűnik;
- az emlőrák egyéb kockázati tényezőinek hiányában a hormonpótlás biztonsággal adható.
A menopauza szindróma megelőzése
A szakemberek szerint a nőknek 45-50 éves kora körül érdemes felkeresniük egy menopauza-ambulanciát, ahol speciális képzettségű szülész-nőgyógyász szakorvosok végeznek olyan laboratóriumi és műszeres vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy kik rendelkeznek hajlamosító tényezővel az ösztrogénhiányos betegségekre.
