A nemi aktus alatt vagy után (esetleg közvetlenül előtte) jelentkező, állandó vagy rendszeresen vissza-visszatérő fájdalmat diszpareuniának hívják. Általában a hüvelybe történő behatolás jár fájdalommal, de a mélyebbre hatolás is fájdalmas lehet. A kellemetlen érzés néha még az aktus után órákkal is megmaradhat.
A szexuális együttléthez kapcsolódó fájdalomnak testi (fiziológiai) és lelki (pszichés) okai is lehetnek. A testi, azaz szervi eredetű fájdalom pontos kialakulásának helyét fontos meghatározni, mert ez a tünet más és más állapotra vagy betegségre utalhat.
A behatoláskor, a hüvely bejáratánál jelentkező fájdalom oka lehet:
- száraz vagy nem kellően síkos hüvely;
- hüvely gyulladása, fertőzéses megbetegedése;
- bőrirritáció vagy bőrbetegség (pl. ekcéma a nemi szervek környékén);
- veleszületett rendellenesség (csökevényes vagy kettőzött hüvely, részleges sövények kialakulása).
A hüvelyszárazságot okozhatja a túl rövid előjáték, a szexuális izgalom hiánya (lásd még: Női libidó), hormonális változások a menopauza idején, szülés után, szoptatás alatt, de lehet egyes gyógyszerek mellékhatása is, stb.
Mélyebb behatoláskor, a hüvely belső részén, a medence mélyén jelentkező fájdalom oka lehet:
- méhnyálkahártya burjánzása (pl. endometriózis);
- kismedencei gyulladás;
- méhsüllyedés;
- mióma;
- petefészekciszta;
- húgyhólyaggyulladás (cystitis);
- irritábilis bél szindróma;
- aranyér, székrekedés;
- szexuális úton terjedő fertőzés.
Fentieken túl panaszokat okozhatnak az egyes orvosi kezelésekből, műtétekből (pl. méheltávolítás, kismedencei műtét, gátmetszés, sugárkezelés, kemoterápia) után visszamaradt sebek, illetve hegek is.
A szexuális együttléthez kapcsolódó fájdalomnak lelki okai is lehetnek:
- vaginizmus;
- depresszió, szorongás;
- önmagunkkal való kóros elégedetlenség, kisebbrendűségi érzés;
- félelem az intimitástól, párkapcsolati problémák;
- belső feszültség, magas stressz-szint (megfeszülő izmok);
- korábbi, a nemi élethez kapcsolható trauma (pl. zaklatás, nemi erőszak).
Mikor forduljon orvoshoz?
Szexuális egészséget érintő probléma esetén, annak jellegétől függően ajánlott mielőbb szakemberhez, orvoshoz fordulni. A kezelés módja a panaszokat kiváltó okoktól függ.
Ha szervi betegség, anatómiai probléma áll mögötte, először azt kell azonosítani (szakorvosi vizsgálatok, úgy mint: belgyógyászati, nőgyógyászati, esetleg urológiai vagy bőr- és nemigyógyász által végzett vizsgálatok), majd kezelni.
Lelki háttér esetében a kezelés hasonló, mint a vaginizmusnál. A kellemetlen tünetek a legtöbb esetben orvosolhatók, így a nemi élet újra teljessé és örömtelivé tehető.
Kapcsolódó tartalom:
