A nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való kitettségét passzív dohányzásnak nevezzük. A dohányfüst egyrészt a dohánytermékből közvetlenül a környezetbe kerülő füstből (mellékfüst-áram), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból kerül a levegőbe.
A másodlagos dohányfüst (környezeti dohányfüst) a füstölésre szánt dohánytermékek (cigaretta, szivar, pipa) égő végéből kibocsátott füst, amelyhez a dohányzó ember által kilélegzett füst társul. A másodlagos dohányfüst nemdohányzók általi belélegzése passzív dohányzásnak minősül.
A másodlagos dohányfüstnek kitett nemdohányzók hasonló vegyi és rákkeltő anyagokat lélegeznek be, mint az aktív dohányosok:
- A napi egy doboz cigarettát elszívó dohányossal egy otthonban élő nemdohányzó személy három szál cigarettának megfelelő dohányfüstöt lélegez be naponta.
- Le nem húzott ablakú gépkocsiban ülve a passzív dohányos egy óra alatt három szál cigarettányi füstöt szív be, amennyiben valaki dohányzik a járműben.
- Ha pedig egy zárt helyiségben egyszerre többen is dohányoznak, a nemdohányzó személy által belélegzett füst mennyisége is hatványozódik.
- Még szabad téren is egy szál cigarettányi füstöt szív be három óra alatt a folyamatosan dohányzó személy közelében tartózkodó nemdohányzó.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, ebből hozzávetőlegesen 1 millió haláleset a passzív dohányzás miatt fordul elő.
A passzív dohányzás káros hatásai
A dohányfüst nem csak kellemetlen és zavaró lehet a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. A dohányfüst minden esetben mérgező, nincs biztonságos egészségügyi határértéke.
A környezeti dohányfüst ártalmait a dohányos által kifújt, illetve a szívások szünetében keletkező mellékfüst képezi.
Ennek azonnali hatásaként:
- fejfájás,
- könnyezés,
- orrnyálkahártya.irritáció,
- köhögés,
- hányinger jelentkezhet.
Figyelem! A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal. Azok esetében, akik rendszeresen másodlagos dohányfüstöt lélegeznek be, kétszer magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz a nemdohányzókhoz képest, akik nem lélegeznek be másodlagos dohányfüstöt.
A dohányfüst belélegzése számos más betegséget is okozhat, így például:
- szív- és érrendszeri betegségek;
- légzőszervi megbetegedéseket, mint a krónikus elzáródással járó tüdőbetegségek (COPD);
- de kedvezőtlenül befolyásolhatja bizonyos betegségek, például az asztma lefolyását is.
A másodlagos dohányfüstöt tartósan belélegző várandós anyákat az átlagosnál nagyobb mértékben fenyegeti a koraszülés veszélye, és kisebb születési súlyú gyermekeknek adhatnak életet, mint a passzív dohányzásnak nem kitett várandósok. Az újszülöttekre nézve az alacsony születési súly fokozott egészségkárosító hatásokkal társul. A passzív dohányzás megnöveli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is.
A dohányzó szülőkkel élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az:
- asztma,
- allergiás rhinitis,
- tüdőgyulladás,
- felső légúti fertőzések,
- agyhártyagyulladás,
- középfülgyulladás,
- szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, illetve
- az alacsonyabb IQ szempontjából is.
Nemdohányzók védelme
A dohányosok úgy védhetik meg leghatékonyabban hozzátartozóikat és a környezetüket a másodlagos dohányfüst ártalmaitól, ha leszoknak a dohányzásról, illetve ha nem dohányoznak az otthonukban és az autójukban, és másoknak sem engedik azt meg.
Azok a füstmentes otthonok, ahol senki számára nem megengedett a dohányzás, hatékonyabb védelmet nyújtanak mind a felnőtt, mind a gyermek családtagok számára a másodlagos dohányfüsttel szemben, mint a részleges korlátozásokkal élő otthonok. A füstmentes otthon jótékony hatása továbbá, hogy csökkenti a cigarettázást a dohányzók körében, és növeli a dohányzók leszokási esélyét.
A passzív dohányzás gyakori színhelyei azok a munkahelyek is, ahol még mindig megengedett a dohányzás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye leszögezi, hogy minden dolgozó embert egyenlő és teljes körű védelemben kell részesíteni a másodlagos dohányfüsttel szemben.
Magyarországon számos jogi intézkedés történt a dohányzás visszaszorítása érdekében. Idesorolhatók a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításai, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint a cigaretta és a cigarettadohány egységes csomagolásának bevezetése.
Hazánkban törvény rendelkezik arról, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.
A törvény nyomatékosan hangsúlyozza, hogy:
- Kerülni kell a dohányzást különösen a kiskorúak, a várandósok, a betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.
- A dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni a munkahelyeken, a közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, a tömegközlekedési eszközökön, a közterületnek minősülő aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.
- Tilos dohányozni a közterületi játszótereken és azok külső határvonalától számított ötméteres távolságon belül.
- Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, valamint az egészségügyi szolgáltatóknál.
Saját hatáskörükben a helyi önkormányzatok is rendelkezhetnek a közterületek nemdohányzóvá nyilvánításáról. A szórakoztató és vendéglátói létesítmények esetében akkor lehet kijelölni dohányzóhelyet a bejárattól számított ötméteres távolságon belül, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított ötméteres távolságon kívül nem állnak fenn.
Ajénlott tartalom: Mi történik a szervezetével, ha leszokik a dohányzásról?
Leszokás támogatás: www.leszokastamogatas.hu, ZÖLD SZÁM: 06-80-44-20-44
Jogszabályi háttér
- Az Európa Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve;
- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;
- 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról.