A szájpadhasadék (més néven: farkastorok) a szájpadlás veleszületett záródási zavara, amely során egy hasadékon keresztül a szájüreg közlekedik az orrüreggel.
A szájpadhasadék az ajakhasadékkal együtt a leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozik, amelyet számos génhiba okozhat, és amely többféle genetikai betegséghez társulhat.
A szájpadhasadék műtéti kezeléssel tökéletesen korrigálható, így a gyermek teljes életet élhet.
A szájpadhasadék főbb tünetei
A szájpadhasadékot leggyakrabban a születés után azonosítják, mivel azonban nem okoz az arcon morfológiai eltérést, előfordul, hogy csak az első életnapokon ismerik fel.
A szájpadhasadék tünetei lehetnek:
- etetési nehézségek,
- etetés közben az étel az orron keresztül visszafolyva távozhat a külvilág felé,
- orrhang,
- krónikus fülfertőzések.
A szájpadhasadék – attól függően, hogy mekkora a nyílás – számos szövődményt okozhat:
- etetési nehézségek – a szájpadhasadék miatt a csecsemő nem képes vákuumot létrehozni, ezáltal anyatejet szívni,
- fülfertőzések és hallásvesztés,
- fogászati problémák,
- beszédhibák – a szájpadhasadék miatt nehezített a hangok formálása,
- szociális és beilleszkedési nehézségek.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szájpadhasadékot általában a szülészeti intézményben diagnosztizálják, ahol a korrekciós műtét(ek) megtervezésére is van lehetőség. Abban az esetben, ha nem diagnosztizálják a születés után, a fent említett tünetek megjelenésekor keresse fel házi gyermekorvosát.
A szájpadhasadék kiváltó okai
A szájpadhasadék akkor jön létre, ha a fejlődés során az embrió arcnyúlványai nem nőnek össze tökéletesen. Normális esetben ez a 2. vagy a 3. terhességi hónapban megtörténik.
A szájpadhasadék kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, azonban gyanítható, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a létrejöttében.
A szájpadhasadék diagnosztizálása
A legtöbb esetben a születéskor vagy az első életnapokban diagnosztizálható fizikális vizsgálattal, speciális tesztek segítsége nélkül.
A születés előtt az ultrahangképek segítségével fedezhető fel az elváltozás, leghamarabb a 13. terhességi héten. Ha az ultrahangvizsgálat szájpadhasadékot mutat, a kezelőorvos genetikai vizsgálatokat javasolhat a biztos diagnózis érdekében.
A szájpadhasadék kezelése
A szájpadhasadék műtéti kezeléssel tökéletesen korrigálható, így a beteg gyermek teljes életet élhet. A műtétet ajánlatos a gyermek 1 éves koráig elvégezni. A kezelés céljai között szerepel, hogy a gyermek megfelelően tudjon enni, inni, beszélni, és a hallása se romoljon.
A kezelés számos szakma és szakember bevonását igényli:
- sebész,
- szájsebész,
- fül-orr-gégész,
- gyermekgyógyász,
- gyermekfogorvos,
- ápolók,
- beszédspecialisták,
- klinikai genetikus,
- szociális munkás,
- pszichiáter.
Számos eljárást dolgoztak ki a szájpadhasadék megszüntetésére, attól függően, hogy csupán a lágy szájpad érintett, vagy a kemény szájpad is. A műtét során a sebészek a szájpad szöveteit egyesítik a középvonalban, megszüntetve a szájpadhasadékot.
A szövődmények kezelésére az alábbiak jöhetnek szóba:
- etetési stratégiák kidolgozása speciális eszközök segítségével,
- logopédus bevonásával a beszédkészség javítása,
- fogászati kezelések,
- fülfertőzések antibiotikus kezelése,
- hallásvizsgálat, hallókészülék rendelése halláscsökkenés esetén,
- pszichiátriai tanácsadás a szociális készségek fejlesztésére.
A szájpadhasadék megelőzése
Ha a pár első gyermeke szájpadhasadékkal született, megnő az esély arra, hogy a második gyermeknél ugyanaz az elváltozás kialakuljon. Mivel a pontos mechanizmusa nem ismert a kialakulásának, így megelőzni sem lehet, azonban a kialakulásának a kockázata csökkenthető néhány lépéssel:
- genetikai tanácsadás – ha a családban fordult már elő szájpadhasadék, ajánlott a genetikai tanácsadás;
- terhességi vitaminok – fogyasztásuk ajánlott már a terhesség tervezésekor;
- kerülje az alkoholfogyasztást és a dohányzást a terhessége alatt.
